HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Nyitottság az újra: a kutatások szerint az alkotó képzeletnek az tesz jót, ha semmire sem koncentrálunk, mert ilyenkor a gondolkodásunk rugalmasabbá válik, egymástól látszólag távoli képzeteket engedünk egymás mellé. De milyen helyzetekben csókol meg minket a múzsa?

1. Ha unatkozunk

Az unalomhoz kultúránkban csupa negatív jelző társul, és a legtöbben nem bírjuk, ha eseménytelenül zajlik akár egy-két rövid perc is. Néhány, a közelmúltban készült pszichológiai vizsgálat új megbecsülést hozhat a monotóniának: kimutatták, hogy kifejezetten kedvez a kreativitásnak.

2014-ben Sandi Mann és Rebekah Cadman, a brit Central Lancashire Egyetem kutatói telefonszámokat másoltattak kísérleti személyeikkel, és ötleteket kértek tőlük, hogy mi mindenre lehet műanyag poharakat felhasználni. A társaság szellemesebb megoldásokkal állt elő, mint az előzetesen unalmas feladatot nem végző kontrollcsoport. Egy második kísérlet résztvevői pedig, akik még unalmasabb feladatot kaptak, és csak olvasgatták a telefonkönyvet, a másolóknál is leleményesebbekké váltak.

Szabadon kalandozhatnak
©

Szintén 2014-ben hasonló eredményre jutott az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetemen Karen Gasper és Brianna Middlewood is. Őt több előzetes változót használtak, és szóasszociációs tesztek segítségével állapították meg, hogy az unalom jobban fokozza a kreativitást, mint az ellazulás, a feldobottság vagy a levertség. Az elméletek szerint az álmodozás a kapocs: minél egyhangúbb feladattal foglalkozunk, mellette annál szabadabban kalandozhatnak a gondolataink új ötletek felé.

2. Séta közben

Sétálni egészséges, egy tavalyi vizsgálat szerint pedig ezen felül remek ihletforrás is. Marily Oppezzót, az amerikai Stanford Egyetem doktoranduszát saját tapasztalata indította a jelenség kutatására: témavezetőjével rendszeresen séta közben vitatták meg tudományos kérdéseiket, és kíváncsi lett, mire lehet jó mindez.

2014-es cikkében Oppezzo a szabadtéri és a futópadon sétálásról egyaránt kimutatta, hogy serkenti a kreativitást, amiből arra következtetett, hogy a hatás magának a mászkálásnak, nem pedig a környezetnek tulajdonítható. Kiderült továbbá, hogy a fókuszált gondolkodás nem javul a séta következtében, így a szakemberek szerint olyan munkafázisokban érdemes alkalmazni, amikor az előttünk álló feladat friss perspektívát kíván.

Sétáló meeting
©

Opezzo réges-régi bölcsességet igazolt: Darwinról, Nietzschéről, Dickensről és Beethovenről is úgy tudni, kifejezetten inspirálónak tartották a sétálást. Állítólag rendszeresen tartott sétáló értekezleteket Steve Jobs, az Apple 2011-ben elhunyt legendás vezére, és ezt a példát követi Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója is.

3. Amikor zenét hallgatunk

2011-ben a Chakravarthi Kanduri vezette finn vizsgálat fMRI képalkotó módszerrel mutatta be, hogy ha zenét hallunk, az nemcsak a hallási ingereket feldolgozó agyterületeket hozza működésbe, de a mozgásban, az érzelmekben és a kreativitásban szereplő struktúrákat is. Az eredmény szerint a hangszín feldolgozásával összefüggően az agy alaphálózatának nevezett rendszer aktivizálódik.

Álmodozó üzemmód
©

Ez az a működési típus, amelyet álmodozó üzemmódnak is hívnak, és amelybe a legkönnyebben „lép be” az elme, de „el kell hagynunk”, amikor erősen összpontosítunk valamire. Az ilyenkor jellemző ábrándozás és gondolati csapongás az alkotó képzelet, az ötletes megoldások terepe is.

4. Meditáció közben

A meditáció elsősorban stressz- és szorongásoldó, koncentrációt fejlesztő hatásainak köszönheti az 1960-as évek óta tartó nyugati diadalmenetét, de mindezeken túl is van haszna. A meditatív elmélyedésnek két alaptípusa létezik: a fókuszált, ami adott tárgyra vagy gondolatra irányul, és a nyitott, ami minden képzetre és érzésre fogékony.

A kutatások szerint az utóbbi módszer javítja a divergens gondolkodást: a holland Leideni Egyetem kutatói, Lorenza Colzato vezetésével 2012-ben igazolták, hogy az elménkben zajló események nyitott megfigyelésének technikájával fejleszthető a kreativitás alapját képező gondolkodási forma. Két évvel később azt is feltárták, hogy hatása tartós befolyással van az elmére, és annyira erős, hogy még tapasztalatlan meditálóknál is működik.

Mindenre nyitott
©

A gyakorlott meditálókról pedig Jonathan Greenbergnek és kollégáinak az izraeli Ben Gurion Egyetemen végzett, 2012-es vizsgálata alapján tudjuk, hogy sokkal kevésbé jellemző rájuk a merev gondolkodás – azaz könnyebben engednek teret új ötleteknek –, mint azokra, akik az első meditációs visszavonulásukon vettek részt. A hatásért tehát nem a módszer iránti nyitottság, hanem maga a meditációs tapasztalat felelt.

5. Utazáskor

Aki világot lát, utazás után mindenre másképp tekint majd – a sokak által megtapasztalt élményt a tudomány is igazolja. Kutatások szerint már a távolság egészen apró kulcsingerei is találékonyabbá tesznek: Lile Jia az amerikai Indianai Egyetemen végzett, 2009-es vizsgálatában például több szellemes megoldás született kreativitást igénylő feladatokban, amikor azt mondták a résztvevőknek, hogy a feladatsort egy görög kutatóintézet állította össze, mint amikor úgy tudták, hogy ott készült a szomszédban.

Nira Liberman 2012-ben folytatott kísérletében pedig izraeli gyerekek bizonyultak ötletgazdagabbnak, amikor a Tejút képét mutatták nekik (szemben azzal, amikor valami közeli tárgy képét látták). Nem meglepő, hogy egyértelműen kimutatható a hatás mindazoknál, akik a valóságban is élményeket gyűjtenek idegen kultúrákban: Adam Galinsky, a Columbia Egyetem menedzsmentprofesszora 2009-es felmérésében arra jutott, hogy találékonyabb problémamegoldók azok az egyetemisták, akik korábban egy ideig külföldön éltek. A más kultúrában szerzett élmények fokozzák a kognitív rugalmasságot és az eltérő dolgok közötti kapcsolatalkotás képességét – azaz mindazt, amit a kreativitás megkíván.

Kugler Judit pszichológus

Érdekli, hogy a wmn.hu szerzőinek mikor támadnak a legjobb ötleteik? Olvassa el cikkünk párját!

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.

 


Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!