Hűvös klímájú vagy trópusi? Nem az időjárásról, a család légköréről beszélünk

Hűvös klímájú vagy trópusi? Nem az időjárásról, a család légköréről beszélünk

Utolsó frissítés:

HVG Extra Pszichológia Szerző:

HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

Minden családnak megvan a maga habitusa. Ha meteorológiai terminusokban gondolkodunk, lehet egy család klímája hűvösebb, távolságtartóbb, de fülledt trópusias is, ahol nehéz levegőt kapni. Vajon mi határozza meg a család lelkét, és milyenek azok a családok, amelyek támogatják az egyén fejlődését?

A családon belül, ahogy az adott éghajlaton belül, lehetnek viharosabb vagy derűsebb időszakok. Az érzelmi klíma is változhat, a családtagok állapota, az életciklusok, aktuális események hatására. Nem könnyű egy család lelkéről, természetéről olyan megállapításokat tenni, mint az egyénéről, hiszen több individuum, eltérő személyiség alkotja, akik egyenként is kapcsolódnak egymáshoz, különböző helyzetekben más-más működést mutatnak.

Lehet, hogy egy intellektuális vita során az apa autokratikus stílusa válik meghatározóvá, míg egy családi program megszervezésében az anya demokratikus működése adhatja meg az alaphangot, esetleg fordítva. Elmondható mégis, hogy minden családnak kialakul a légköre, kapcsolati klímája, ami meghatározza, hogyan viszonyulnak a családtagok egymáshoz. Ennek alakulásában a legerőteljesebb iránymutató a szülők kapcsolata, ez jelöl ki normákat azzal kapcsolatban, hogyan bánjunk egymással.

A szülők értékrendje

Elmondható az is, hogy a szülők személyes nehézségei és értékrendje egyaránt leképeződik a családi klímában, ami hatással van a gyerekek személyiségfejlődésére és későbbi elvárásaikra a világgal szemben. Ha például az egyik szülő erősen teljesítményorientált, esetleg ezt fokozza, hogy saját életében nem tudott elérni oda, ahová szeretett volna, kritikái, nyílt vagy burkolt elvárásai olyan családi légkört hozhatnak létre, ahol az egyéneket az határozza meg, hogyan teljesítenek.

Mindenki szorgosan gürcöl, valaki esetleg fellázad és elmenekül. Nehezebb lesz számukra találkozni egymás finomabb érzelmi rétegeivel, valódi szükségleteivel, a gyerekek pedig jó eséllyel fogják úgy érezni, hogy attól lesznek értékelhetők és szerethetők a világban, hogy sokat tesznek le az asztalra. Annak árán is, hogy mélyebb szükségleteiket és érzéseiket maguk elől is elrejtik.

Érzelmi kötőanyagok

Fontos jellegzetessége egy családnak, hogy az érzelmeket mennyire tartja fontosnak, és a családtagok közti kommunikációnak mennyire része az érzések megosztása. Ha a szülő képes képviselni, hogy az érzések fontosak, megoszthatók és megérthetők, sokat segít a gyerekeknek abban, hogy érzelmi világuk gazdagodjon, és saját, valamint mások viselkedésén könnyebben eligazodjanak. Az érzelmek megosztása és befogadása, a megértés és az empátia egymás iránt a legfontosabb érzelmi kötőanyag, ami a család lelki várát összetartja. Lehetőséget ad a családtagoknak, hogy egészen személyes módon találkozhassanak egymással.

Személyes módon
©

Családunk körében – jó esetben – könnyebben vállaljuk érzéseinket, szabadabban lehetünk önmagunk, mert bízunk szeretteink elfogadásában és együttérzésében. Az effajta szabadság fontos a személyes kiteljesedéshez, gyermekkorban pedig az egészséges önértékelés, énerő és a kapcsolati készségek alakulásához. Ilyen légkörben könnyebb az embernek – akár felnőtt, akár gyerek – megosztania élete eseményeit, és saját hasznára fordítani a családi közösségben felhalmozódott tapasztalatot és tudást. Az optimális családi légkör sok tekintetben fokozza az érzelmi teherbírást, ami kiemelt szerepet játszik az egyén életének kritikus időszakaiban. Meghatározza, hogyan vészeli át a kríziseket, tud-e konstruktívan, a fejlődés irányába fordulni, vagy regresszíven, további problémák sarokköveit rakja le.

Olaszos vagy bántalmazó?

Sok mindent megmutat egy családból, hogyan kezeli a konfliktusokat. Vannak turbulens légkörű családok, ahol a konfliktuskerülés olyannyira nem jellemző, hogy egy útvonal eldöntése kapcsán is heves forgószelek söpörnek végig a jelenlévőkön. Nagyon nehéz az irányítást átengedni a másiknak, lemondani a szerintünk legjobb megoldásról a másik jó érzése kedvéért. Optimális esetben a vezetés rugalmasan változik, így mindenkinek vannak tapasztalatai a különböző szerepekről és védett, családi körben gyakorolhatja a vezetést és a követést.

A feszült légkörű családokban, ahol bármikor beüthet a villám, a hibákat is nehéz vállalni. Itt komoly csorbát szenved a biztonságérzet, a hitelesség, és annak a megnyugtató érzése, hogy az esendőségben mindnyájan rokonok vagyunk. A gyerekek sokkal könnyebben tudnak tanulni a szüleiktől, ha azok nem a tökéletesség piedesztáljáról szónokolnak, hanem ők is emberként viselkednek, néha elszúrnak dolgokat, aztán jóváteszik.

Nehézséget okoz egy család klímájának meghatározásában, hogy tagjainak szubjektív élménye igen eltérő lehet. Előfordul, hogy ugyanabban a családban nevelkedő két gyerek közül az egyik érzelmileg bántalmazónak ítéli meg a családi légkört, míg a másik véleménye szerint inkább „olaszos” temperamentumú. A szubjektív megélést nagymértékben veleszületett tényezők határozzák meg: temperamentum, feszültségtűrés.
Árnyalataiban sokféle változat lehetséges tehát, de általános érvényűnek mondható, hogy az empátián alapuló kapcsolatok képesek olyan klímát kialakítani a családban, amelyben mindenki kellőképpen növekedhet. Fontos a napsütés, de olykor beborul, mert eső is kell a fejlődéshez.

Flaskay Anna pszichológus

Olvasson a család dementorairól a WMN-en!

Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy 35%-os könyvkupont. Választhatja azt is, hogy ajándékba kapja a Buddhizmus anyáknak vagy az Igen!, illetve a Használati utasítás az emberhez című könyvet.

 



Hozzászólások