„Akkora épp farkad, mint orrod”
Ma is virul az a balhiedelem, hogy egyes testrészekből következtethetünk a férfiak hímtagjának, illetve a nők vulvájának nagyságára és alakjára. A néphit gyökerei, naná, hogy az ókorba nyúlnak vissza.
Korabeli Rabelais-illusztrációk. Farkasétvágy |
Ennél kevésbé rafinált fiziognómiai összefüggések is olvashatók az elsősorban nők által frissítgetett nagyságos topikon: az ujjak hossza és vastagsága, a mutató- és hüvelykujjbegyek közti távolság, a talp- vagy éppen a fülméret adhat támpontot az érdeklődőnek a férfiasság megsaccolásához. És ilyen – tán a legismertebb – vonatkozási pont lenne az orr is.
A szeptemberi Holmiban az orvostörténész Magyar László András járja körül a témát. A fiziognómia arra a teóriára épít, hogy az egyes testrészeink között összefüggés van, a szemben (az íriszben), a tenyérben, az arcban vagy éppen a talpban ’benne van egész testünk’, vagy ahogy Magyar fogalmaz: „az emberi test alakzatai valamilyen párhuzamban állnak egymással”. Számos ma is alkalmazott diagnosztika és gyógymód épít erre a teóriára.
A cikkíró Martialis (38/41–104) Epigrammáiban találja meg a hímtag és az orr közti párhuzam első írásos előfordulását: „Akkora épp farkad, mint orrod, Papilus, ekképp / megszimatolhatod őt, hogyha felállva mered.” Aztán több mint ezer évig nem fordul elő efféle írásos analógia. Legalábbis szerzőnk nem bukkant ilyenre. A XIII. században aztán Michael Scotus skolasztikus filozófus már nem csak a férfi orra és pénisze közti összefüggést vizionálja, hanem a nő lába (lábfeje) és a vulvája köztit is feltárja: „Orrot néz, s ki-ki látja, mily a priáposzi dárda, / s míg szemléli a lábát, sejti a nő micsodáját.” Később a tudós középkori szerzők a női ajkat tekintették inkább jellemzőnek arra, hogy „mily mély a leányka üregje”.
Scotus már ismert szövegként idézte a versikét (leoninuspárt), de forrást nem adott meg. Magyar szerint nem valószínű, hogy arab orvosoktól vette át, inkább úgy sejti, a XIII. században Salerno körül keletkezhetett az ősszöveg. A derék bölcselő azt is feltételezte, hogy az elveszett szüzesség biztos jele, ha a nő orrcimpája behorpad. A reneszánsz szerző, Antonio Beccadelli (1393–1471) már egyenesen a nő kéjvágy és az orrméret kapcsolatáról értekezett.
Megkérdeztük Magyar László Andrást, vajon Francois Rabelais – aki polgári foglalkozását tekintve maga is orvos volt – óriási életművében, amely feldolgozza gyakorlatilag a teljes reneszánsz népi kultúrát, nincs-e nyoma az orr–hímtag analógiának. A kutató nem zárta ki, hogy van. A reneszánsz idején ugyanis már elég elterjedt nézet volt, és például a mi Janus Pannoniusunk is utal a babonára. Igaz azonban, hogy Rotterdami Erasmus hatalmas szólásmondás-gyűjteményéből (Adagia) hiányzik Scotus versikéjére.
Egészen a XVI. századig továbbélt a teória az orvosok körében. „Az orr a fütykösnek felel meg, azoknak ugyanis, akiknek hosszú és vaskos az orruk, ugyanolyan formájú a hímtagjuk is, és ugyanígy áll a helyzet, ha az orr vékony, vastag vagy rövid. Az orr minősége ugyanilyen viszonyban áll a herék minőségével” – írja fiziognómiájában Giovanni Battista della Porta (1536–1615). Ám az ő nézetét egy évszázad múlva már elvetik. Christian Franz Paullini egyenesen fordítási hibának minősíti az összefüggést a nagy orrúak (nasati), illetve a nagy szerszámúk (bene vasati) között.
Később már csak érdekességként emlegetik a fiziognómusok is, és nem hisznek benne. A hagyomány azonban – ha nem is az orvosi szakirodalomban – máig tovább él és a folklór része. Tárgyi vonatkozásait példázzák a nagyorrú karneváli álarcok vagy a műfallosszal megtoldott szado-mazo bőr álarcok. Miközben, ne feledjük, valódi, statisztikus összefüggéseket nem sikerült bizonyítani sem a testmagasság, a testsúly vagy egyes testrészek mérete, illetve a hímtag kiterjedése között. Jerald Bain és Kerry Siminosky 1993-ban írt szellemes „tanulmánya” például, amely a legkisebb négyzetek lineárisan regresszív módszerével vetette össze a testmagasságot, a lábméretet a fallosz nagyságával, kimutatja, hogy nincs mit kimutatni.
(Holmi, 2008/9)
Miért pucérok az antik görög szobrok?
A meztelenség eszköz volt az ókori görög szobrászok számára a férfiak által betöltött szerepek ábrázolására – állítja egy amerikai tanulmány.
Maszturbáció: vértolulásos tévhitek
Gyomorpanaszok, étvágytalanság, farkasétvágy, rekedtség, totális impotencia, szakadatlan merevedés, dühöngőrohamok, kóros bambaság, elhülyülés, epilepszia, bénulás – néhány tünet, amelyek az egykori közhiedelem szerint az „önfertőzőt” fenyegették. A serdülő gyerekek ijesztgetésébe még az is belefért, hogy a szemölcsökért és a pattanásokért is a maszturbációt tették felelőssé. Mindent elkövettek az onánia tiltásáért, kevés sikerrel.
A politika már a klotyóban van
A legnagyobb magyar a legkisebb helyiségben. Gyurcsány és Orbán a budiajtón. Politikai indulatok, vértolulás, székrekedés. Hát már a vécén se vagyunk biztonságban? Nem kell megijedni, mindez tulajdonképpen szükségszerű. „Minden dolog a végzete felé iparkodik” – mondta volt Francois Rabelais, akinél a témához jobban tán senki sem értett.
A világ legrosszabb könyvei
A Times kíváncsi volt, melyik könyveket utálják a legjobban az olvasók, megkérdezett hát néhány szakértőt. Könyvekről persze nehéz „objektíven” beszélni. Sokszor maga a mű témája, a történet katasztrofális, miközben a regény jól van megírva. Rushdie, Coelho, Doris Lessing vagy Virginia Woolf se tetszhet mindenkinek. És nem is tetszik.
Pucéran pózolhatnak a városközpontban
Antony Gormeley ötletét a „magas” művészet kedvelői imádni fogják, ugyanis bárki felmászhat a Trafalgar tér üresen álló negyedik oszlopára, ahol egy órán át pózolhat és oszthatja meg nézeteit a világgal. A Turner-díjas művész nyerte meg a londoni tér negyedik oszlopára kiírt ötletpályázat első fordulóját.
Politikusok és építészek „vérfertőző” viszonya - videók
Az egyik dolgozott a kínai kommunistáknak meg a Las Vegas-i kaszinóknak. A másik pedig Sztálinnak meg Mussolininak, aztán beszállt a New York-i ENSZ-palota tervezésébe. Építészek. Olykor zsenik, máskor szörnyetegek. De mit mondjunk a politikusokról, akik saját emlékművüket akarják látni, zokszó nélkül robbantatnak fel műemlékeket, és mindenbe beleszólnak?
Kéjlakok és Walhalla a Gellért-hegyen
Diadla, nyugda, emlékde, csönde, üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. Ha lenne ilyen, tán most a Citadella helyén állna. De lehetne ott egy piramis vagy akár maga a turáni Akropolisz, amelyről egy kolosszális Hungária szobor reflektorának fénysugarai pásztáznák a város nevezetességeit. Gellért-hegyi álmok – Széchenyi gróftól Sasvári Szilárdig.
Himnuszra maszturbált, elvitték a rendőrök
Több tucat görög művész vett részt egy alkalmi athéni kiállításon, és írt alá egy internetes petíciót, hogy így tiltakozzon a görög rendőrség fellépése ellen, amelynek eredményeként eltávolítottak az Art Athina kortárs művészeti kiállításról egy videoművészeti alkotást.
„Leckéket vettem tőle, szerelmeskedtünk, aztán elmentünk ebédelni”
Carole Malloy színésznő és író fél évvel korábbi szerelme, Norman Mailer halála után elérkezettnek látta az időt, hogy áruba bocsássa a világhírű íróval kapcsolatos személyes írásait.
Pornó Barbie-kkal: geg vagy művészet?
A kortárs képzőművészek még mindig képesek olyasmit kitalálni, amivel fel tudják magukra hívni a figyelmet – különösen, ha nem túlságosan gátlásosak.
Jancsó: „a szar másnap robbant”
Mi volt ’68 előzménye? Franciaországban biztosan ’67 és az újhullámos film. Rendezők és világosítók vállvetve küzdöttek a barikádokon. Miért is? Volt, aki új filmnyelvet, mozipravdát akart, akadt, aki csak az amikat akarta kiszorítani, ingyenessé tenni a mozizást, meg államosítani a gyártást.
