"Milyen meglepetést tartogathat még a magyar irodalom a német olvasók számára?" - érkezett a kérdés a közönség soraiból, amikor már jó egy órája ment a diskurzus Szerb Antal Utas és holdvilág (Reise im Mondlicht) című könyvéről a magyar kultúra berlini házában, a Collegium Hungaricumban. A közelmúltbeli könyvbemutatón Ulrike Ostermeyer, a könyv német kiadójának lektornője, Gregor Dotzauer, a berlini Tagesspiegel napilap irodalomkritikusa és Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész is azt boncolgatták, hogyan és miért váltott ki német földön váratlanul kedvező visszhangot az Utas és holdvilág.

"A siker szakmai különlegessége, hogy tíz éve nem fogadtak ilyen egyöntetű lelkesedéssel művet a könyveket a boltokba eljuttató terjesztők. Tapasztalataink szerint vagy az idősebb kollégáknak tetszik valami, vagy a fiatal terjesztők kapnak föl egy szerzőt, de hogy mindenkit felvillanyozzon egy újnak végül is aligha mondható alkotás megjelentetése, az tényleg ritkaság a szakmában" - emelte ki Ulrike Ostermeyer a siker egyik speciális nézőpontját.

Az Utas és holdvilág kapcsán egyébként - mint Berlinben mondják - némileg megismétlődik az, ami Márai hasonló németországi sikere kapcsán történt: az ő esetében is sokan abban fedezték fel a siker mozgatórugóit, hogy Márai az emberi kapcsolatok olyan sajátos vetületeit tárgyalja, tárja föl, amelyekhez ritkán jut az itteni olvasó. Ugyancsak a Márai-sikerre hajaz, hogy a Szerb-regény is közvetve, ez esetben egy angol fordítás közvetítésével (Márai olaszból), tehát kvázi mandinerből jutott a német könyvpiacra. De az is, hogy ismét egy olyan magyar író került fel váratlanul a sikerlistákra, aki odahaza nem tartozik az első számú "kötelező olvasmányok" közé.

"Ez talán azzal is magyarázható - fejtegette Kulcsár Szabó Ernő a berlini könyvbemutató közönségének -, hogy az úgynevezett nagy magyar írók általában a magyar sorskérdéseket tárgyalják, s az ilyen műveket csak az tudja igazán megérteni, aki maga is érti és éli a magyar történelmet." Kétségtelen, Márai és Szerb ezekkel szemben inkább általános emberi dolgokról mesélnek. Talán nem véletlen, ha a Szerb-könyv utószavában a Németországban abszolút illetékesnek elismert irodalmi tekintély, Esterházy Péter - mintegy válaszolva a könyvbemutatón elhangzó, a következő magyar irodalmi meglepetést firtató, korábban idézett kérdésre - a soron következő lehetséges magyar meglepetésíróként Szerb és Márai kortársára, Kosztolányi Dezsőre hívta fel a figyelmet.

WEYER BÉLA / BERLIN