A héten mutatják be Amerikában Mel Gibson Jézus Krisztus halála előtti utolsó 12 óráját bemutató filmjét. A készítők - számos tudós legnagyobb meglepetésére - rekonstruálták az arámi és latin nyelvek beszélt változatait.

"Az arámi nyelv összeköti a judaizmust a kereszténységgel", és különösen alkalmas "lelki-szellemi dolgok közlésére" - indokolta a Krisztus passióját rendező Mel Gibson a film hivatalos honlapján, miért ragaszkodott ahhoz, hogy e ma már félig-meddig holt nyelven, valamint latinul beszéljenek filmjének szereplői. E döntésében feltehetően az is közrejátszott, hogy ő maga azon fundamentalista katolikus irányzat híve, amely elutasítja az 1965-ben lezárt második vatikáni zsinat újításait, egyebek között az anyanyelven való misézést.

Ami az említett nyelveknek a szellemi igazságok hiteles közvetítésére való alkalmasságát illeti, részben egyetért a filmrendezővel Oberlander Báruch, a hébert és az arámit egyaránt ismerő ortodox rabbi. Mindenesetre azt is jónak látja leszögezni, hogy szerinte saját hitigazságait minden kultúra a saját nyelvén tudja a legjobban továbbadni. Nem véletlen tehát, ha a sémi (például arámi, héber, arab) nyelvek kiválóan alkalmasak a monoteista - az egy, személyes Istent feltételező - teológia közvetítésére. De fordítva is igaz - állítja Oberlander -, sokat kellene törni a fejüket a sémi nyelvészeknek, ha mondjuk a többistenhívő görög filozófia fogalmait kellene elmagyarázniuk például arámiul.

Abból a szempontból egyébként semmiképpen sem érheti kritika a filmkészítőket, hogy arámiul szólaltatták meg Krisztust. Az ókortörténészek többsége ugyanis azt valószínűsíti, hogy ez volt Jézus anyanyelve. Éppen csak azt nem tudni, melyik változata. A héberrel és a föníciaival rokon arámi ugyanis már közel 3 ezer éve megjelenhetett Elő-Ázsiában, majd néhány évszázaddal később - az óperzsa és az újbabiloni nyelvek mellett - a perzsa birodalom hivatalos nyelvévé válva számos változáson esett át, elsősorban azért, mert óriási területen és sok évszázadon át beszélték. "Krisztus születésének idején már jó néhány dialektusa is elterjedhetett a Közel-Keleten - véli Dobos Károly hebraista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója -, s nem tudjuk, e különféle nyelvi változatok mennyire hangozhattak eltérően." Azt, hogy az arámi többféle tájnyelvre oszlott, megerősíteni látszik, hogy az Újszövetség elbeszélése szerint a korabeli hallgatóság már néhány mondat után meg tudta állapítani Krisztusról és első tanítványairól, Galilea vidékéről valók.

Jóllehet a film készítőinek nem lehetett könnyű dolguk az arámi rekonstruálásakor, mégis találhattak kapaszkodókra. Közel 3 ezer éves feliratokon is olvasható arámi írás, de az Ószövetség egyes passzusai is arámiul íródtak, például Ezsdrás és Nehémiás könyveiben idézett egyes perzsa kancelláriai rendeletek, illetve Dániel könyvének közel a fele. A dél-egyiptomi Elefantine zsidó határőr-kolónia tagjai is számos adásvételi szerződést, levelet és rendeletet hagytak hátra arámi nyelven a Krisztus születése előtti időkből.

"Csak nagyon halvány elképzelésünk lehet arról, hogyan hangzott kétezer évvel ezelőtt a mai Izrael területén elterjedt arámi" - jelzi a kiejtésbeli bizonytalanságokat a már idézett Oberlander rabbi. Egyebek között azért sem tudható pontosan, hogyan ejtették az egyes szavakat, mivel a héberhez hasonlóan az ókori arámi írásban is csak a mássalhangzókat tüntették fel. Igaz, mivel a szent iratokat rendszeresen felolvasták, a kiejtés valószínűleg csak igen lassan változott, ám a magánhangzók visszamenőleges jelöléséig, egészen a Krisztus utáni 6-8. századig nem tudható egészen biztosan, mi hogyan hangzott. Az egyedüli támpontot az nyújthatja, hogy időnként más nyelvekre is átírtak egyes arámi szavakat. Máté evangéliumában például görög átírásban őrződött meg Krisztus egyik utolsó fohásza: "Éli, Éli, lemá, szabaktáni?", azaz "Istenem! Istenem! Miért hagytál el engem?" Jellemző egyébként a már említett dialektusbeli különbségekre, hogy a Biblia szerint többen félreértették Krisztus szavait, és azt gondolták, Jézus nem Istent, hanem Illés prófétát szólítja meg...

"Az általam rekonstruált arámi valószerű, de nem tekinthető hitelesnek" - nyilatkozta a HVG-nek az amerikai William Fulco professzor, jezsuita szerzetes, az új Krisztus-film dialógusainak arámira és latinra ültetője, aki talán épp a bizonytalanságok miatt igencsak alaposan tájékozódott. Méghozzá nem csupán az ókori szövegek, hanem a mai arámi beszéd alapján is. Megtehette, mivel a szíriai Damaszkusz környékén három faluban, Kurdisztán déli részén és Irán északnyugati, illetve Irak déli területein néhány százezren még mindig beszélik az arámi különféle dialektusait. Persze a mai arámi beszéd csak viszonylagos segítséget jelent a tekintetben, hogyan hangozhatott a több évezreddel ezelőtti ősarámi.

Hasonló problémát vet fel a latin nyelv egyes, például a római katonák filmbéli társalgásához használt változatainak a rekonstrukciója. Egyebek között azért, mert jóllehet igen sok forrásból ismerhető az ókori latin írott formája, a beszélt nyelvről csak keveset lehet tudni. Ezt a film készítői úgy próbálták áthidalni, hogy áttanulmányozták az ókori római katonai táborokban fellelt falfirkákat, és az ott látott szerkezeteket és szlengnek vélt kifejezéseket dolgozták bele a párbeszédekbe. Néha annyira merészen éltek ezzel a lehetőséggel, hogy - Fulco professzor elmondása szerint - a film vallásos jellege miatt az otrombább megjegyzéseket nem is feliratozták.

Ezen erőfeszítések ellenére nem kevés kritika érte már eddig is a filmet azért, amiért a középkori és modern egyházi latinnak az olasz nyelvhez közelítő kiejtésével szólalnak meg benne a szereplők. Így például Pilátus sok helyütt cs-nek ejti a magas magánhangzót megelőző c betűt. Ez Kovács Péter klasszika-filológus szerint már csak azért is hibás, mert számos más nyelvi átírásból tudjuk, hogy helyesen k-nak kellene ejteni. A Krisztus utáni első egy-két évszázadban például számtalan utalást lehet találni a palesztinai Ceasareára, amit - a szó héber és görög átírásaiból tudhatón - kaiszereiának ejtettek.

A vájt fülű kritikusok arra is felhívták a figyelmet, hogy a Krisztus korabeli Palesztinában legalább annyira elterjedt volt a térségben a hellenizmus korától közvetítő nyelvként beszélt köznapi görög, az úgynevezett koiné, mint a latin. Nem véletlen, hogy János evangéliuma szerint "A názáreti Jézus, a zsidók királya" szöveget nem csupán arámiul és latinul írták fel Krisztus keresztjére, de görögül is. Márpedig a görög beszéd teljesen hiányzik a filmből. Kérdés az is, hogy - mint azt sokan kétségbe vonják - Jézus tudott-e egyáltalán latinul. A Biblia tanulmányozásához és a hétköznapi élethez ugyanis bőven elengedő lett volna neki az a három nyelv, amit feltételezések szerint perfekt beszélhetett (a héber, az arámi és a görög) - a latin nyelv ismeretét csak a Római Birodalmat kiszolgáló köztisztviselőktől követelték meg akkoriban. Ennek ellenére az új amerikai szuperprodukcióban a főszereplő ékes latinsággal szólal meg. Ezért sokan felteszik a kérdést: vajon Jézus tényleg képes lehetett-e bonyolult, agyonegyeztetett nyelvi szerkezetekben használni a latint? Amire Fulco professzor úgy válaszol: "Krisztus valószínűleg nem, de én voltam a nyelvi szakértő, én pedig igen."

IZSÁK NORBERT

Szexuális erőszak gyanújával letartóztattak egy református lelkészt

Szexuális erőszak gyanújával letartóztattak egy református lelkészt

Tüzetesen átnéztek 57 tanulmányt – ugye kitalálja, miért vannak mostanában ekkora tüzek?

Tüzetesen átnéztek 57 tanulmányt – ugye kitalálja, miért vannak mostanában ekkora tüzek?

Vízilabda-Eb: győzött és csoportelső a női válogatott

Vízilabda-Eb: győzött és csoportelső a női válogatott

Irán továbbra sem akarja kiadni a lelőtt ukrán gép feketedobozait

Irán továbbra sem akarja kiadni a lelőtt ukrán gép feketedobozait

Ha száraz lábbal járná be a miskolctapolcai barlangfürdőt, most itt az alkalom

Ha száraz lábbal járná be a miskolctapolcai barlangfürdőt, most itt az alkalom

Pápalátogatás után gyakrabban húzunk óvszert és kevesebbet szexelünk

Pápalátogatás után gyakrabban húzunk óvszert és kevesebbet szexelünk