Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter nemrég újabb frontot nyitott maga ellen, amikor arról elmélkedett: magára lesz utalva a nemzet, mivel Szűz Mária, Magyarország védőszentje levette róla a kezét. A kijelentés nyomán támadt egyházi és politikai pergőtűzbenérdemes feleleveníteni, miképp is lett e haza Mária országa.

"Szűz Mária minden más nőnél mélyebben hatott az európai kultúra és gondolkodás fejlődésére" - írta az Irodalomtörténeti Közleményekben két éve publikált, Magyarország - Mária országa című tanulmányában Tüskés Gábor és Knapp Éva irodalomtörténész. Az eredményt a mai fogalomrendszerben lehetne akár különleges ívű karriertörténetnek is tekinteni, hiszen Mária az idő múlásával - az evangéliumokból kiolvashatóan afféle szolgálói státusból - emelkedett a kora középkorra úrnővé, fejedelemasszonnyá, később királynővé, majd császárnővé. Az is tény: már négy-öt évszázaddal a halála után is megjelent az egyházi tanításban, hogy férje, József mellett ő is az ószövetségi Dávid király leszármazottja. Ily módon elhárult minden formális akadály, hogy a nemesi társadalom eszményképe, "égi közbenjárója" is lehessen.

Így érthető az is, hogy számos európai ország fője miért igyekezett megnyerni Krisztus anyjának, e minden szentek legkülönbjévé lett asszonynak a jóindulatát. Nem is lehet véletlen, hogy Máriát Magyarországon kívül országos hatáskörű védőszentként tisztelik még tucatnyi országban, így például Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában, de Franciaországban is. Egyébként e téren is fokozatos volt emelkedése: a mariológia (vagyis a teológiának Szűz Máriával foglalkozó ága) úgy tartja számon, hogy a templomok és szerzetesrendek patrónaságát követően Konstantinápoly volt az első város - miután 588-ban visszaverték a perzsák támadását -, ahol Máriát a város patrónájává nevezték ki.

További nagy utat kellett megtennie, mígnem egy egész ország sorsát bízták rá teljes körűen és az időtartamot tekintve korlátozatlanul. Ráadásul történészek között mind a mai napig folyik a vita arról, valójában mikor és miként is ajánlhatta fel Szent István király Magyarországot Máriának. Egyes egyháztudósok - például Majsai Mór ferences szerzetes, Szűz Mária tisztelete Magyarországon Szent István királytól napjainkig című tanulmányában - úgy vélik, I. István király akár többször is tehetett ilyen felajánlást. Mások - mint például Váczy Péter történészprofesszor, több, a témával foglalkozó szakkönyv szerzője, valamint Györffy György, a magyar középkor egyik legelismertebb kutatója - szerint Szűz Mária ilyetén tisztelete csak később kapcsolódhatott az utóbb szentté lett királyhoz. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az aktust nem bizonyítják korabeli dokumentumok. Az első erről szóló említés csak több évtizeddel I. István halála után jelent meg a szent királyról szóló úgynevezett Nagyobb legendában. Ebben arról olvasni, hogy amikor a király fia, Imre herceg halála után István trónörökös nélkül maradt, Mária gyámsága alá helyezte Magyarországot, illetve Mária örökségévé nyilvánította azt. A néhány évtizeddel később született Hartvik-legenda utóbb aztán bővebben, ám az időt és a helyszínt ugyancsak nem taglalva írt erről.

Akárhogyan is, Szűz Máriának az országgal való különleges viszonya a 12. század végétől egyre inkább beépült a köztudatba. Ezt tükrözte és erősítette egyben Mátyás király azon cselekedete is, amidőn a 15. század második felében olyan pénzérméket veretett, amelyen Mária alakja körül a Patrona Hungariae (Magyarország pártfogója) felirat szerepelt. Igaz, ekkoriban a felajánlás ténye még mindig nem teljes egészében tapadt Szent Istvánhoz: egy ismeretlen szerző 1480-ra datált, Szent László éneke című dalában például Szent Lászlót nevezi "Mária vitézének", és a híres kunverőnek tulajdonítja a felajánlási gesztust is.

Csak Heltai Gáspár a 16. század végén született krónikája vágott rendet a zavarban. Méghozzá úgy, hogy meglepő részletességgel taglalta, ahogyan Szent István 1034. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján a püspökök és a nemesek előtt elmondta: már korábban felajánlotta az országot Máriának. Sőt eszerint az idős király a halála miatt aggódó hallgatóságot azzal nyugtatta, ha valami veszedelem érné Magyarországot, Mária betakarja népét a palástjával, ily módon oltalmazva azt.

Más kérdés, hogy a török hódoltság korában ideig-óráig többekben - autentikus személyekben is - felmerült: netán Mária levette a kezét kedves országáról. E gyanút Telegdi Miklós pécsi püspök 1580-ban kiadott Szent István-napi prédikációja is megfogalmazta, amikor az ország romlásának, illetve Mária a magyaroktól való elhidegülésének fő okaként az iránta tanúsított tisztelet elhanyagolását említette. Amit a püspök szerint csak tovább súlyosbított, hogy a protestánsok hűtlenek lettek az első magyar király fogadalmához. Magyari István sárvári protestáns prédikátor erre azzal vágott vissza, hogy éppen az általa bálványimádásnak minősített Mária-tisztelet hozta az országra a törököt. Arról már nem is szólva, hogy Szenczi Molnár Albert tüzes kálvinista prédikátor szerint a magyar királyi korona angyali eredetének emlegetése, valamint az ország Máriának történt felajánlása nem más, mint babonaság.

A csak lassan múló török veszély miatt azonban így is egyre gyakrabban utaltak Máriára úgy, mint "a keresztény egek és országok patrónájára". Az uralkodódinasztiák ezért is szívesen szilárdították Mária nevével a politikai egységet Magyarországon, de Bajorországban, Ausztriában, Franciaországban és Lengyelországban is. A Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel sokat csatázó II. (Habsburg) Ferdinánd például 1620-ban, a fehérhegyi csata előtt egyenesen serege fővezérévé emelve hívta Máriát, I. Lipót pedig 1658-ban magát és országát szintén Mária oltalmába ajánlotta. Zrínyi Miklós 1663-1664-es török elleni hadjáratának sikere pedig egyenesen arra indította Stájerország hálás lakóit, hogy Grazban I. Lipót jelenlétében az ország patrónájának és protektorának válasszák Máriát. Nem csoda, ha az e tekintetben immáron igen gyakorlottnak mondható I. Lipót 1693-ban a Bécs, illetve Magyarország török alóli felszabadulása utáni eufóriában - Szent István országfelajánlására hivatkozva - mintegy megújította az első magyar király gesztusát, és ismét Máriának ajánlotta Magyarországot.

Ekkoriban azonban némi taktikai okokkal is magyarázható szemléleti fordulat állott be. Hiába voltak ugyanis a Habsburgok elkötelezett katolikusok, Padányi Bíró Márton katolikus püspök a 18. század közepén - a magyar rendek védelmében - azt írta, hogy a "nemesi szabadságnak levelét magában foglaló könyv a Boldogságos Szűz Mária". Ezzel mintegy kizárta a Habsburgokat a magyar nemesség ügyeiből. Utóbbiak egyre inkább azt hangoztatták, hogy a magyar királyi korona viselőjét voltaképp Mária adja - vagy legalábbis hagyja jóvá. Csete István, a kor jeles katolikus szónoka ugyancsak azt fejtegette, hogy az ország és a korona Szent István király testamentuma alapján Máriáé lett, s ő annak adja, aki alkalmas erre. Az alkalmasság mércéje természetesen maga az első magyar szent király volt. És hogy a kiválasztásba nehogy hiba csússzon - így az érvelés -, a mennyei döntést mindenesetre jóvá kell hagynia a "főrendek és státusok akaratának" is. E megnövekedett tekintély ismeretében nem csoda, hogy Szaitz Leó szervita szerzetes a 18. század végén a protestánsok és a felvilágosodás "fantasztái" ellen írt vitairatában már amellett érvelt, a magyarok Mária-tisztelete minden más nemzetét felülmúlja. Ő jutott végül arra a következtetésre is, miszerint a jó magyar csak jó katolikus, tehát csakis hű Mária-tisztelő lehet.

IZSÁK NORBERT

"Olyan öreg már, legalább hadd igyon"

"Olyan öreg már, legalább hadd igyon"

Irán rájött, miért van ez a sok hír a koronavírusról

Irán rájött, miért van ez a sok hír a koronavírusról

Újabb országokban jelent meg a koronavírus, Iránban legalább 12-en meghaltak

Újabb országokban jelent meg a koronavírus, Iránban legalább 12-en meghaltak

Bezártak egy Samsung-gyárat a koronavírus miatt

Bezártak egy Samsung-gyárat a koronavírus miatt

Nem látta, hogy figyeli a kamera, így lopott - videó

Nem látta, hogy figyeli a kamera, így lopott - videó

Megroggyant a kínai olajfeldolgozás a koronavírus miatt

Megroggyant a kínai olajfeldolgozás a koronavírus miatt