Tetszett a cikk?

Egymást érik az újjáéledőnek mondott antiszemitizmus legújabb kori megnyilvánulásaival és régi gyökereivel foglalkozó kongresszusok és tanácskozások - legutóbb Brüsszelben, majd Berlinben. Az ezek nyersanyagául szolgáló közvélemény-kutatások, elemzések néhány új momentumra is felhívják a figyelmet.

"Az antiszemitizmus Európa betegsége" - ítélkezett nemrég egy, a New York Timesban megjelent publicisztika. "Az amerikai adminisztrációnak kapóra jön, hogy Európát, különösen Franciaországot javíthatatlan antiszemitának fesse le" - válaszolt erre a brit Independent zsurnálriposztja. A látszat újabb frontot sejtet az amúgy is feszült amerikai-európai viszonyban, ám az Eurobarometer tavaly novemberi felmérése az olykor EU-kormánynak nevezett Európai Bizottságot is sokkolta. A figyelem az önmagukban is nyugtalanító számszerűségeken túl mostanában új jelenségekre irányul. Mert bár "Európa ma semmiképpen sem hasonlítható az 1930-1940-es évek Európájához - mondta Romano Prodi, az EB elnöke -, a vén kontinensen ma új kihívást jelent az arab kisebbségek körében terjedő antiszemitizmus, amelyet a közel-keleti konfliktus gerjeszt". Megfigyelők Prodi szavait azért ítélték figyelemre méltónak, mivel a politikus korábban élesen elutasított minden olyan igyekezetet, amely egyenlőségjelet kívánt tenni Izrael politikájának bírálata és az antiszemitizmus közé.

Az EB elnökének új nézőpontja feltehetően "nem jöhetett volna létre" a már említett Eurobarometer-vizsgálat néhány megállapítása nélkül. Például hogy a 15 EU-tagállam állampolgárainak nagyobb hányada (59 százaléka) Izraelt tette első helyre a világ békéjét fenyegető országok sorában. Mindez különös megvilágítást kap egy, az EB által - szakmai hibákra hivatkozva - sokáig nem publikált tanulmány fényében: az ugyanis az Európába újonnan bevándorolt arabokat és palesztinbarát muzulmán kisebbségeket teszi felelőssé az európai új antiszemita hullám során bekövetkezett incidensek jelentős részéért. A rasszizmus és idegengyűlölet európai megfigyelésére létrehozott bécsi székhelyű kutatóközpont, az EUMC 112 oldalas tanulmánya még 2002 októberében készült, és nagy figyelmet keltve felülírta azt az eddig axiomatikusnak tekintett európai nézetet, miszerint az antiszemitizmus kizárólag az európai szélsőjobboldal sajátja. A jelentés ugyanis megállapította: "Európai baloldali csoportok palesztinbarát tüntetéseiken és a médiában is antiszemita sztereotípiákat használnak fel Izrael-ellenes bírálatukban."

A tanulmány arra az újnak mondott jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy "az európai antiszemitizmus egyben Amerika-ellenes", és hogy "Európa zsidó lakossága - Izrael iránti lojalitása okán is - antiszemita, anticionista támadásoknak van kitéve". A tanulmány szerint az antiszemita propaganda terjedésének jelenleg a legzavartalanabb módja az internet. Az iszlám propaganda erre szakosodott része előszeretettel használja fel egyebek között az önleleplezőnek mondott, ám többszörösen és bizonyítottan hamisítványnak bizonyult zsidó álröpirat, a Cion bölcseinek jegyzőkönyve, illetve Hitler Mein Kampfja széles körű terjesztésére.

"A legtöbb antiszemita incidenst újabban Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában észlelték, ott, ahol a muzulmán lakosság ma már sokszorosát teszi ki az ott élő zsidókénak" - állt a jelentésben. Az arányokat illetően: az EU 15 tagállamában élő 350 millió lakosból ma összesen 18-20 millióra rúg a muzulmánok száma. Franciaországban, ahol a legnagyobb létszámú európai zsidó közösség el, a muzulmánok létszáma az összlakosság 10 százaléka, vagyis 5-6 millió, öt-nyolcszorosa a zsidókénak. De az e kérdésben kevéssé exponált, 9 milliós Svédországban is mintegy 18 ezer zsidó és 300 ezer muzulmán lakik, míg Ausztriában 10 ezer zsidó és 300 ezer muzulmán. Erősödik hát a nézet, hogy a nyugat-európai új antiszemitizmus valamilyen módon éppen a muzulmánok európai bevándorlása miatt mutat egyre növekvő tendenciát. A statisztikák szerint ugyanis az antiszemita akciókat egyre inkább az ázsiai, afrikai és arab muzulmán bevándorlók szervezik és hajtják végre.

De vajon mi köze lehet ennek ahhoz, hogy - miként az olasz Corriere della Sera napilapban közreadott felmérésből tudható - egy, kilenc nyugat-európai országban végzett kutatás adatai szerint a megkérdezettek 15 százaléka megkérdőjelezi Izrael létének jogosságát, továbbá 36 százalékuk kifogásolja a zsidók holokausztáldozatként való feltüntetését, és a válaszadók 17 százaléka felelte azt, hogy a zsidókat nem tekinti honfitársának. E témában a BBC a közelmúltban meginterjúvolta a kérdés több szakértőjét és politikusokat is. Barry Kosmin, a londoni központú Zsidó Politikakutató Intézet vezetője szerint Európába nem feltétlenül a régi, náci stílusú rasszista antiszemitizmus tért vissza, noha az iszlám Izrael-ellenessége okán részben az is kétségtelenül nekibátorodott. Sokkal jellemzőbb új jelenségnek mondta a judeofóbia Izrael- és Amerika-ellenes éles bírálatát, és - mint állította - "a balliberális média elfogult előítéletességét". Peter Sichrovsky, az osztrák jobboldali Szabadságpárt főtitkára más oldalról közelített, kijelentve, hogy "ma Európában nem a szélsőjobb érdekes e szempontból, hanem a balközép az, amelyik - miközben pártolja az Izrael elleni terrorizmust támogató rezsimeket - folyamatosan elítéli az antiszemita bűntetteket".

Az erdélyi magyar származású Raphael Vágó, izraeli történészprofesszor viszont a HVG kérdésére - mindezt politikai jobbtól és baltól függetlenítve - akként fogalmazott, hogy "a Nyugat-Európában divatos »új antiszemitizmus« lényege az Izrael-ellenesség. Vagyis: a hagyományos »mocskos zsidót« ott a »piszkos izraeli« váltotta fel." Szerinte az "új antiszemitizmus" lényegében a második intifáda óta vált igazán érzékelhetővé Európában, de különösen 2001. szeptember 11-e óta. Vágó szerint az új ideológiai muníció veleje, hogy "szeptember 11-e mögött az izraeli-samerikai érdekek állnak. Izrael érdeke, hogy az egész világot lángba borítsa az arabok, az iszlám ellen." Ez a motívum - hívja fel a figyelmet - már az antiszemitizmus klasszikus momentumait őrző, ám újabban izraeli zászlót is égető Kelet-Közép-Európában is felbukkant. Ahol azért szerinte még inkább jellemző akció például a nyilasok által a Dunába lőtt zsidók emlékére emelt budapesti emlékmű meggyalázása.

BŐHM ÁGNES

Szellem

A magyar változat

Még csak részeredmények láttak napvilágot, de máris heveny társadalmi reakciókhoz vezetett Vásárhelyi Mária...

Az OSC vízilabdacsapata is volt Olaszországban – két magyar bajnoki marad el

Az OSC vízilabdacsapata is volt Olaszországban – két magyar bajnoki marad el

Kormány: Kicsi az esély, hogy a koronavírus elkerülje Magyarországot – hírek percről percre

Kormány: Kicsi az esély, hogy a koronavírus elkerülje Magyarországot – hírek percről percre

Terjed a koronavírus Németország legnépesebb tartományában

Terjed a koronavírus Németország legnépesebb tartományában