Az oroszországi elnökválasztás estéjén leégett Moszkva egyik jelképe, a két évszázada megnyílt Manyezs. Az épületet a művészettörténet is nyilvántartja: Hruscsov pártfőtitkár ugyanis bő négy évtizeddel ezelőtt egy itt rendezett tárlaton kapott sokk hatására döntött úgy, hogy véget vet a "művészeti liberalizmusnak".

Ismeretlen gyújtogatóknak hét óra alatt sikerült megsemmisíteniük Moszkva egyik legismertebb épületét, az 1817-ben átadott Manyezst. A Napóleon francia császár elleni 1812-es győzelem ötödik évfordulójának tiszteletére emelt épület fából készült tetőszerkezetének egy részét az orosz biztonsági szolgálat (FSZB), illetve a tűzoltóság szakemberei szerint valószínűleg gyúlékony anyaggal öntötték le, így a helyszínre érkező tűzoltóknak esélyük sem volt a tűzvész megfékezésére. A lángokban a 19. századi orosz építészet egyik remeke vált rommá-füstté: a Spanyolországból néhány évvel korábban Oroszországba költözött Augustin Betancourt-nak hajdanán úgy sikerült tetőszerkezetet varázsolnia a 160 méter hosszú és 45 méter széles épület fölé, hogy a hatalmas súlyt tartó, 44,8 méteres keresztgerendák csak az oldalfalakon nyugodtak, így az épületben egyetlen oszlop sem akadályozta a mozgást és a tekintetet. Erre azért volt szükség, mivel a Manyezst eredetileg azért építették, hogy falai között egyszerre akár 2 ezer katona is gyakorlatozhasson.

Valószínűleg sose derül ki, kik álltak a Kreml közvetlen közelében lévő épület felgyújtása mögött, ám az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a Manyezst kezelő moszkvai önkormányzat már 1998-ban napirendre tűzte az épület - átépítéssel egybekötött - felújítását. A terv végrehajtását csak az akadályozta, hogy a műemlékvédők elfogadhatatlannak tartották a faszerkezet fémmel való felváltását - továbbá az ide tervezett éttermek, illetve föld alatti parkolók építését. Nem csoda, ha most az 50 méteres magasságba felcsapó lángokat figyelő moszkvaiak már a helyszínen is azt találgatták, ötcsillagos szálloda vagy parkoló épül-e majd a hatalmas értékű telken.

A Manyezs legnagyobb hatású botrányát azonban talán nem e mostani tűzvész, hanem egy 1962. december elején rendezett kiállítás robbantotta ki, amely véget vetett a rövid ideig tartó hruscsovi ideológiai olvadásnak. Történt, hogy a moszkvai képzőművészek szervezete tárlatot szervezett megalakításának harmincadik évfordulójára. Az eseményt az a megtiszteltetés érte, hogy maga Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár is meg kívánta látogatni. Mint utólag kiderült: a hatalomba lépésekor a sztálini személyi kultusz lebontását ígérő és azt részben meg is kezdő pártvezér látogatását alaposan előkészítették a fiatal művészgeneráció előretörésétől tartó, már befutott művészek. A tárlaton - ma már nagyon valószínűsíthetően - provokált botrány egyik áldozata az azóta Nyugat-Európába költözött Vlagyimir Jankipevszkij volt. Visszaemlékezéseiből tudható, hogy a már akkor ismert fiatal és népszerű festő, Elij Beljutyin négy társával korábban nagy sikerű tárlatot tartott egy belvárosi kiállítóteremben, és nagy érdeklődés előzte meg a Junoszty szálloda egyik termében készülő újabb kiállításukat is. Ez utóbbi anyagát a nyitás előtt megvizsgáló illetékesek előbb meg akarták akadályozni a tárlatavatót, majd elhangzott az a nem hátsó szándék nélküli javaslat, hogy a képeket ne a Junoszty szállodában, hanem a Manyezsban, a tervezett jubileumi kiállításon mutassák be.

A mit sem sejtő fiatal művészek ezt elfogadták, és el is helyezték műveiket a rangos kiállítás egyik szegletében. Ilyen előzmények után jelent meg Hruscsov a Manyezsban, és mint az hamarosan kiderült: a balhé szervezői már jó előre fel is idegelték őt a "hazaárulók" munkáira. "Elég a tapsolásból, mutassák a mázolmányaikat" - dörrent Hruscsov az őt tapssal fogadó művészekre, majd percekig szidta az eredetileg sematikus protokollszövegre számító alkotókat. És amikor egyikük megkérdezte, miért nem tetszenek a munkák, amikor éppen ő kezdeményezte a megszületésüket is inspiráló olvadást, Hruscsov így replikázott: "Ami a művészetet illeti, sztálinista vagyok. Maguk hazaárulók, és becsapják a népet. Menjenek favágónak. Nem, inkább kérjenek mindannyian útlevelet, mi elkísérjük magukat a határig. Aztán menjenek, ahova akarnak."

A hruscsovi kirohanás után az "idős gárda" immár a legfőbb vezetés támogatását maga mögött tudva szoríthatta ki a szakmából a neki nem tetsző konkurens fiatalokat. A kiközösítetteket a művésztársadalom egy részének szolidaritása sem mentette meg. A hatalom szóra sem méltatta azt a levelet, amelynek aláírói - Dmitrij Sosztakovics zeneszerző, Mihail Romm filmrendező, Ilja Ehrenburg író és Konsztantyin Szimonov költő - megállapították: az új generáció ledorongolását "a régi sztálinista művészek provokálták ki, és csak a múlt emberei örülnek az új irányzatok elfojtásának". A légüres térbe került új generációnak végül három választása maradt: külföldre menni, önkritikát gyakorolni és betagozódni, vagy alámerülni és megteremteni a nem hivatalos szovjet művészetet. A többség e kibekkelős harmadik megoldást választotta. Számukra különös diadalt jelentett, amikor 2002-ben, negyven évvel a botrányba fulladt tárlat után - és éppen a Manyezsban - ismét kiállították az egykor kiseprűzött művek többségét.

A Szovjetunió szétesése, illetve a kommunista rendszer bukása ugyanakkor nem szavatolta a Manyezs botránymentességét. Legutóbb egy művész A fiatal istentelen címre keresztelt performansz keretében papírból készített ikonmásolatokat vert szét fejszével, minek következménye egy, a hruscsovi múltat idéző, bűnvádi eljárás lett, amit az illető művész menekülése követett: Ter-Oganjan nemrégiben Csehországban kapott letelepedési engedélyt.

A Manyezs történelmébe egyébként Hruscsov nem csak a botránnyal írta be magát, hiszen mégiscsak ő volt az, aki 1957-ben elrendelte, hogy a sztálini évtizedekben garázsként használt épületet renoválják, és alakítsák át kiállítóközponttá. Ezzel - ideiglenesen - meg is mentette az enyészettől, korábban ugyanis többen javasolták már a lebontását. A moszkvaiak mindazonáltal egyfajta kortünetnek tartják a Manyezs pusztulását. A belvárosban évek óta tart az utóbbi évtizedek Moszkvájának arculatát meghatározó építmények elbuldózerolása. A korábban híres épületek közül eddig az Inturiszt szálloda, valamint a szecessziós stílusban épült Vojentorg áruház vált a bontási hullám áldozatává. Most teszik földdel egyenlővé a Manyezzsal szemben lévő Moszkva szállodát, és már döntés született arról is, hogy rövidesen erre a sorsra jut az ugyancsak a Kreml tövében lévő, hatalmas, korábban emblematikus Rosszija hotel is.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Fedőneve: állambiztonság. A titkosszolgálatok irányítása 1990 után is a régi kezekben maradt

Fedőneve: állambiztonság. A titkosszolgálatok irányítása 1990 után is a régi kezekben maradt

Akár 320 km/h-val is szalad ez az elektromos motorkerékpár

Akár 320 km/h-val is szalad ez az elektromos motorkerékpár

Afrikában is megjelent a koronavírus

Afrikában is megjelent a koronavírus

Kisfiukkal menekültek a tűz elől, lakhatatlanná vált a család otthona

Kisfiukkal menekültek a tűz elől, lakhatatlanná vált a család otthona

Most megnézheti, Orbán Viktoron milyen nyomot hagyott az elmúlt húsz év

Most megnézheti, Orbán Viktoron milyen nyomot hagyott az elmúlt húsz év

Mától kamerával számolják a turistákat Velencében

Mától kamerával számolják a turistákat Velencében