Tetszett a cikk?

"A legfontosabb követelmény, amit mindenfajta történelemoktatással szemben támasztunk, hogy soha ne történhessen meg...

"A legfontosabb követelmény, amit mindenfajta történelemoktatással szemben támasztunk, hogy soha ne történhessen meg még egy Auschwitz" - írta Theodor Adorno, neves múlt századi német filozófus-szociológus Nevelés Auschwitz után című, híres cikkében. Az ordas eszmék sújtotta egyes területeken azonban ebből - legalábbis ami a helyi felelősségvállalást illeti - eddig keveset valósítottak meg.

Romániában csak az 1990-es években vetették fel első ízben a zsidóüldözésben való részvétel felelősségének kérdését. A tankönyvekben azonban a náci Németországgal 1944-ig szövetséges Antonescu-rezsim általános bűneinek sorolása mellett leginkább a zsidók megmentését emelik ki. Még az új tankönyvek többsége sem említi, hogy 1941-1942-ben több mint negyedmillió zsidót öltek meg romániai - illetve a románok által megszállt szovjet - területeken, s ha mégis, akkor sem esik szó a románok ebben játszott szerepéről. Andrei Pippidi román történész szerint mindez részben a bűntudat jele, ám ő arra is felhívja a figyelmet, hogy a kérdés a "magyarság ellen folytatott propaganda eszközéül is szolgál". A néha beismert zsidó áldozatokért ugyanis gyakran az 1938-as, majd 1940-es bécsi döntések nyomán bevonuló magyarokra hárítják a teljes felelősséget. Miután azonban Ion Iliescu államfő egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy "a holokausztban nem csak a zsidók, mások is, köztük a lengyelek ugyanúgy elpusztultak" - részben az izraeli tiltakozás hatására is -, mégiscsak kijelölték a holokauszt romániai áldozatainak emléknapját.

"A lengyel tanulóifjúság anélkül szerez tudomást 3 millió egykori zsidó honfitársa elpusztulásáról, hogy előzőleg egy szót is olvashatna az ott élt zsidó közösségekről" - állapította meg Hanna Wegrzynek, egy néhány évvel ezelőtt e tárgyban készült lengyel tanulmány szerzője. Pedig a zsidók egészen a vészkorszakig a lengyel lakosság 10 százalékát alkották. A középiskolás tankönyvek a zsidó népirtást "a lengyel nép faji alapon történő náci megsemmisítése" részeként tárgyalják, és nem térnek ki a lengyel társadalomnak a holokauszt alatt a zsidókkal szembeni viselkedésére. Mindeközben nem mulasztják el megjegyezni, hogy "Auschwitz a német bűnök jelképe".

Az 1990 óta megírt új szlovák történelemtankönyvekben - a kommunista idők Csehszlovákiájának tananyagától eltérően - a holokausztnak is szentelnek teret. Az 1946-ban hazaárulásért elítélt és kivégzett Jozef Tisónak, Szlovákia egykori náciszimpatizáns, antiszemita államfőjének 1938-1945 között betöltött szerepét igyekeznek enyhíteni, és a szlovákiai zsidóüldözések mellett (helyett) a "náciknak a szláv népek kiirtását célul kitűző ördögi terveire" koncentrálnak. Peter Salner és Éva Salnerova szlovákiai történelemtanárok az 1990-es évek végén készített tanulmánya ezzel kapcsolatban például arra hívja fel a figyelmet, hogy a tankönyvekben - különösen az 1993-tól, vagyis Csehszlovákia két államra szakadásától az 1944-es Szlovák Nemzeti Felkeléssel kapcsolatban folyó elvi és politikai viták eredményeként - e tekintetben is polarizálódtak az álláspontok. Míg egyes megítélések szerint ez a szlovák államiság megerősödésének időszaka, mások az akkori vezetőket éppen hogy felelőssé teszik 70 ezer szlovákiai zsidó deportálásáért és elpusztításáért.

A mai posztszovjet államok tankönyveinek többségében továbbra is érződik a cionizmus kérdésének tabuként való kezelése, valamint a nácikkal a zsidók kiirtásában (is) kooperáló helyi erők szerepének elhallgatása. Az újabb orosz iskolai történelemkönyvek megíratását vita előzte meg arról, szükséges-e a zsidó holokauszt történetének részletes taglalása. A vitában részt vett pedagógusok és zsidó szervezetek állítólag ellenezték ezt, attól tartva, hogy "azzal csak kiújul és felerősödik az antiszemitizmus".

Egy e tárgyban nemrég lefolytatott vizsgálat szerint a forgalomban levő orosz középiskolás tankönyvek többsége ennek ellenére már tartalmaz bizonyos alapinformációkat a szovjet zsidók háború alatti sorsáról. Némileg jellemző a szemléletre, hogy az 1941 szeptemberében történt Babíj Jár-i, 30 ezer zsidó pusztulásával járó tömegmészárlásról szólva az egyik könyv általában "áldozatokról" ír, és a náci koncentrációs táborok lakóit is mindenfajta felsorolás nélkül "különböző nemzetiségekhez" tartozónak mondják, a népirtásokat pedig főként a szlávokkal kapcsolatos náci tervekkel azonosítják.

Az ukránok nem tisztázták második világháborús szerepüket a zsidóüldözésben. A holokauszt oktatásának kérdéséről Anatolij Podolski ukrán kutató a Regio című magyar folyóiratban megjelent tanulmányában e tárgyban sajátságos módon főként azt tartja "bonyolult és kényes kérdésnek", hogy "miképpen viszonyul az ukrajnai zsidó etnikum a holokauszt történetének kutatásához és oktatásához". "Az ukrán értelmiség egyik része ugyanis - írja - nyomasztónak tartja a zsidók körüli hírverést, amely konferenciák szervezésében, szakirodalom megjelentetésében nyilvánul meg..."

A horvát tankönyvek mind a mai napig nem írnak az usztasák zsidókkal kapcsolatos világháborús bűntetteiről. Kétségtelen, még maga a kutatás sem jutott el annak számszerűsítéséig, hogy hányan vesztek oda 1942-1943-ban a jasenovaci haláltáborban, amely a német birodalom határain kívül a legnagyobb megsemmisítőtábor volt, ahol - horvát közreműködéssel - 60 ezer (más források szerint tízszer ennyi) embert, főleg szerbeket, valamint horvát partizánokat, zsidókat, cigányokat öltek meg.

BŐHM ÁGNES

Szellem

Lassú érés

A holokauszt április 16-ai emléknapja kapcsán több helyről is elhangzott: a magyar társadalom jószerével nem is igazán tudja, "mire fel" ír elő emlékezést az állami rendtartás. Generációk nőttek-nőnek fel ugyanis anélkül, hogy a felelősség kérdéséről világosan fogalmazó tankönyvekből szereznének ismereteket.

Pénteken újra kinyithatnak az osztrák szállodák és fürdők

Pénteken újra kinyithatnak az osztrák szállodák és fürdők

A D-vitamin a koronavírussal szemben is immunerősítő hatású lehet

A D-vitamin a koronavírussal szemben is immunerősítő hatású lehet

A garázsárakat is átírta a koronavírus-járvány

A garázsárakat is átírta a koronavírus-járvány