Tetszett a cikk?

Az emberi szervezet konzervatív és oktondi módon jó tízezer éves igényeknek megfelelően örvendezik, ha az akkoriban oly fontos zsírokat ízleli. Oxfordi tudósok legújabb kutatási eredménye az ősi bevésődésnek tulajdonítja, hogy az agy kiemelten jutalmazza a ma már meglehetősen veszélyesnek számító kövér falatok bevitelét.

"Végy egy tucat közepesen éhes, de legalább három órája koplaló felnőtt embert, kóstoltass velük vízzel és íztelen, szagtalan növényi, illetve ásványi olajjal más- és másféle mértékben átitatott cellulózlapocskákat, majd nézd meg, mit mutat az agyukról a mágneses rezonanciás képalkotó berendezés" - ekként summázható annak a máris jelentős visszhangot kiváltó tudományos kutatásnak a receptje, amelyet a Nature című amerikai szakmagazin április eleji száma ismertet. Az oxfordi egyetem kísérleti pszichológia tanszékén kutató Ivan de Araujo brazil és Edmund Rolls brit professzorok által jegyzett tanulmányra felfigyeltek az agykutatással, a humán élettannal, az élelmiszer-tudományokkal, de még az emberi evolúcióval foglalkozó szakberkekben is. Igaz, a teóriájukról alkotott vélemények erősen megoszlanak.

A tudóspáros nem kevesebbet állít, mint hogy az emberi agy jutalom-, más néven boldogságközpontja valósággal berobbanva aktivizálódik, ha a nyelv ízlelőbimbói akár növényi, akár állati eredetű zsiradékot, mondjuk kakaóvajat, olívaolajat, netán kacsa-, esetleg disznózsírt jeleznek.

"Az izgatott minket, vajon milyen agyi mechanizmusok okozzák, hogy az emberek túlnyomó többsége kultúráktól függetlenül ízletesnek tartja a zsíros, olajos, »kövér« falatokat, legyen szó akár édes csokoládéról, akár sós libamájról. No meg az, hogy az agy mely területei és miért felelősek mindezért" - tálalta a kutatás motivációit a HVG kérdésére elektronikus levélben válaszoló De Araujo professzor. Hozzátéve, a kulináris titkok megfejtésén túl annak a megértése is fontos szempont volt, hogy a jól felismert és az orvostársadalom által évtizedek óta (sokszor hiába) ismételgetett érvek ellenére miért nem képesek az önmegtartóztatásra azok az emberek, akiknél erősen ellenjavalt a túlzott zsírbevitel.

Biológiailag meghatározott jutalmazó mechanizmusról van szó - adtak végül magyarázatot saját kérdésükre De Araujo és Rolls professzorok. Ez azt jelenti, hogy az agy a törzsfejlődés eredményeként kitüntetetten jutalmazza az olyan anyagok fogyasztását, amelyekre a szervezetnek szüksége van. A bökkenő csak ott volt, hogy bár zsiradékokra - illetve az ezekből előállított energiára - a szervezetnek időnként valóban szüksége van, az agy akkor is igen pozitívan reagált, amikor élettanilag ez nem lett volna indokolt. Arról nem is szólva, hogy olyan hevességű "örömreakciókat", mint ahogyan a zsírokat fogadta, korábban csupán a csokoládéfogyasztáskor tapasztaltak - amit eddig az ember édességfüggőségének tulajdonítottak.

Az ínyesmesterek, valamint az élelmiszer-tudományok művelői (no meg a nagy zabálók) persze már régóta tapasztalhatták, hogy a telt, olajos ízek különleges módon hatnak az emberre - reagált szinte elsők között a bejelentésre Charles Mattes, az amerikai Indiana állambeli Purdue Egyetem élelmiszer-kutatója, aki a mindennapi ételek és azok alapanyagainak tudatbefolyásoló hatását vizsgálja. Mint a HVG kérdésére elmondta: a folyamat feltérképezése segíthet abban is, hogy a meggyőzésen kívül is lehessen tenni valamit a telített zsírsavak fogyasztása ellen. Azok felelősek ugyanis az elhízásért, illetve az abból fakadó betegségekért. A hatásmechanizmus pontos ismeretében - reménykednek máris sokan - egyszer talán hatásosan és veszélytelenül be lehet avatkozni ebbe a folyamatba.

A zsír hatására váratlanul hevesen kitörő agyi örömreakciók magyarázata persze még csak feltételezéseken alapul. Például azon, hogy a "csupasz majom" biológiai-genetikai meghatározottsága jóval korábbi viszonyoknak megfelelően alakult ki, amikor a fokozott zsírbevitel létszükséglet volt. Legalábbis így vélekedik Marc Verhaegen belga antropológus több, még a szóban forgó bejelentés előtt megjelent, az evolúció és a táplálkozás összefüggéseit taglaló tanulmányában is. Az emberi törzsfejlődéssel kapcsolatban meglepő hipotéziseiről, így például a viszonylagos szőrtelenséget, a két lábon járást és a tagolt beszédet lehetővé tevő akaratlagos légzést magyarázó Vízi ember teória szerzőjeként ismert (HVG, 1998. december 5.) tudós azon közmegegyezéses álláspontból indul ki, hogy az egykor élt emberek biológiailag, genetikailag ugyanolyanok voltak, mint mai utódaik. Az evolúcióban ugyanis néhány ezer év hallatlanul rövid idő. Érthető tehát - így a De Araujo és Rolls mellé állók -, hogy a civilizációs kényelmekhez, a kevesebb mozgáshoz, a meleg öltözködéshez, a fűtött lakásokhoz, de az élelmiszerek (például a húsok) új módszerekkel "előállított" válfajaihoz a mai agyak még nem "szoktak hozzá", s ezért ma is boldogságérzettel jutalmazzák a zsírdús, vagyis energiagazdag táplálékok fogyasztását. Arról nem is szólva, hogy az akkor adódó gasztronómiai választék kissé másképpen nézett ki, mint ma: a halászott-vadászott rákokban, kagylókban, halakban és vadakban, illetve a gyűjtögetett gyümölcsökben, gyökerekben, zöldségekben, olajos magvakban elenyésző a káros, vagyis a telített zsírsavak aránya - figyelmeztet a már idézett Mattes.

Nem csoda hát, ha az egykor volt világ biológiai igényei szerint működő emberi "vezérlőközpont" - nem tudván követni a rohamos fejlődést - boldogan fogyasztandónak ítéli akár a (nagyüzemi) állattenyésztéssel és növénytermesztéssel túlsúlyba került, egészségtelennek bizonyuló zsiradékok fogyasztását is. Ha viszont - mondják egyes kutatók - nem sikerül hamarosan valamiféle mesterséges gátlással valahogyan kiiktatni ezt az örömforrást az ember önjutalmazási eszköztárából, nem marad más, mint a vasfegyelem további acélozása.

VAJNA TAMÁS

Chrome-mal internetezik? Jön egy hasznos újítás

Chrome-mal internetezik? Jön egy hasznos újítás

Járvány, hőhullám, tömeges munkanélküliség és sáskajárás sújtja egyszerre Indiát

Járvány, hőhullám, tömeges munkanélküliség és sáskajárás sújtja egyszerre Indiát

Szombattól változik a balatoni vonatok menetrendje

Szombattól változik a balatoni vonatok menetrendje