Tetszett a cikk?

Bár kész templom felavatását tervezték, csak a szerb pátriárka új rezidenciájának alapköveit teszik le Belgrádban május 10-én, a törökellenes szerb felkelés 200. évfordulójának egyházi ünepségein. A szomszédságban a több mint egy évszázada felépíteni tervezett, hatalmas Szent Száva-székesegyház ugyanis még mindig csak épül.

Több ezer négyzetméteren csaknem 12 ezer férőhely, egy föld alatti és két galériaszint, egy 12 méteres aranyozott kereszttel díszített, 28 tonna rézlemezzel befedett, 4 ezer tonnás, 40 méter magas falakon álló óriáskupola, másfél méteres harangok - ezek a fő mennyiségi mutatói a monumentális Szent Száva-székesegyháznak, melyet még a 19. század második felében álmodtak meg a török uralom alól felszabadult szerbek egyházi és világi vezetői.

Az önálló szerb ortodox egyházat a 13. században megalapító, az egységes középkori szerb államot megszilárdító Szent Szávának emléket állító templom megépítésének ötlete már 1878-ban, Szerbia függetlenségének kivívása után felvetődött, az építkezés azonban nehezen indult. Az első komolyabb lépésre 1895-ben került sor, amikor is - azon a helyen, ahol háromszáz évvel azelőtt Szinán török pasa elégette Szent Száva ereklyéit - rekordgyorsasággal felhúztak egy ideiglenesnek szánt, alig negyven évig üzemelő templomocskát. Pályázatot a leendő, a kiírás szerint "monumentális" és "szerb-bizánci stílusú" templom tervezésére 1904-ben, a Karagyorgye-féle törökellenes felkelés századik évfordulóján hirdettek először. Az ajánlatok azonban nem nyerték el a szakmai zsűri tetszését. Ezt afféle történelmi vis maiorból adódó újabb két évtizedes csúszás követte: a balkáni háborúk és az első világháború miatt legközelebb 1926-ban újították fel a templomépítés ötletét. Az új pályázatra húsz terv érkezett, ám a szakmai bizottság ez alkalommal sem talált megfelelőt közöttük. Kiosztott viszont egy második díjat Bogdan Nesztorovics építésznek, akinek módosított tervei alapján ezután 1935-ben, Szent Száva halálának 700. évében - évforduló szerencsére akkor is akadt - mégiscsak megkezdődtek a munkálatok, egy 800 ezer dináros adománygyűjtő akciónak is köszönhetően. Első lépésként a negyvenéves "átmeneti" templomocskát bontották le, mivel éppen a felépítendő templom oltárának tervezett helyén állt. Nem messze ettől a helytől, 57 nap alatt épült fel az újabb "átmeneti" templom.

Aztán ismét történelmi malőr következett. A második világháborúban Belgrádba a németek, majd a szovjetek is bevonultak, megsemmisült a templom dokumentációja, a már meglévő falakból pedig utóbb garázst alakítottak ki. Az 1953-ban államosított félkész templom továbbépítése a Tito marsall vezette kommunista Jugoszláviában nemigen jöhetett szóba, de az 1986-ban pártelnökké lett nacionalista Milosevics már nem volt ennyire elzárkózó. 1989-ben, 16 külön e célra készített emelővel, húsznapi munka után helyére került az egyedülálló technikával a földön felépített óriáskupola, a rajta lévő aranyozott kereszttel. A több évtizedes csúszás után 1992-re ígért székesegyház munkálatait a délszláv háború és a Szerbiát sújtó szankciók miatt újra le kellett állítani - ezúttal azonban csupán néhány röpke évre. Végül a Milosevics-rendszer megdöntése után - Zoran Gyingyics tavaly tavasszal meggyilkolt szerb miniszterelnök politikai támogatásának és a védnöksége alatt összegyűjtött több millió eurós adománynak is köszönhetően - új lendületet vett az építkezés. Olyannyira, hogy napjainkban még Ausztria is együttműködik - nem úgy, mint 1914-ben, amikor éppen hogy a Ferdinánd trónörökös elleni szarajevói merénylet nyomán küldött bécsi hadüzenet is hátráltatta a projektet. 2000 áprilisában viszont megérkeztek az osztrák Grass Mayer cégtől rendelt harangok, köztük egy 6 tonnás, 110 ezer dollár értékű óriás, valamint 48 kisebb darab.

A 91 méter hosszú, 81 méter széles Szent Száva-székesegyház - Vukovits Koszta magyarországi szerb művészettörténész szerint - a középkori szerb építészetet vegyíti a bizáncival. Nem alapvető liturgikus követelmény ugyan - azaz a belsőépítészetben kötelező szakrális elemektől eltérően ez nem feltétele az istentisztelet megtartásának -, de ez is görög kereszt alaprajzú, és kupola fedi, mint a 6. század óta mind a bizánci, mind a későbbi szerb templomokat.

Az, hogy a többnyire a 18. században épült magyarországi szerb templomokon - a grábóci monostori templom kivételével - mégsincs kupola, Vukovits szerint az akkori, Bécs által meghatározott építészeti irányvonalnak köszönhető. "A szerbek, akik közvetlenül a bécsi udvar irányítása alá tartoztak, átvették ugyan e megoldásokat, ám a liturgiájuk sajátos térszükségleteinek megfelelően átalakították őket. Így a legjelentősebb építkezési periódusra, a 18. század végére létrejött egy sajátos templomtípus, mely a nyugati barokk építészeti keretek közt keleti rítusú templomot rejt" - olvasható Vukoszávlyev Zoránnak az Architectura Hungariae című periodikában megjelent tanulmányában.

A belgrádi Szent Száva-székesegyház azonban a hagyományos kupolás megoldásnak megfelelően épült. Ám míg a központi kupola (a konstantinápolyi, azaz isztambuli, ma már mecsetként üzemelő Hagia Sofiára emlékeztetve) a bizánci egyházművészet fénykorát idézi, addig a körülötte lévő négy harangtorony-kupola a középkori szerb templomoknak állít emléket - mutat rá Vukovits. Mivel az ortodox istentisztelet bizonyos részeinél kötelező állni, e templomokban nemigen találni padsorokat; a hívek legfeljebb a falak mentén felállított fatámaszkodóknak dőlhetnek. A magyarországi szerb templomokban is látható, a hívők által adományozás révén lefoglalható támaszkodószékek a Szent Szávában is ott lesznek. Vukovits azonban nem hiszi, hogy ezeket a hagyományos módon "meg lehetne majd váltani". Szerbiában ez ma már csak a kisebb falvakban szokás, legfeljebb a templom adományozóinak lehet majd saját helyük - véli a művészettörténész.

A szerb pravoszláv egyház honlapjának közleménye szerint a főbb munkálatok mostanra befejeződtek, hátravan azonban még a domborművek elkészítése a székesegyház hét kapuján, néhány belső munkálat, valamint a kísérőépületek - köztük a szerb pátriárka 6 ezer négyzetméteresre tervezett új rezidenciája - megépítése. Az évszázados késedelem egy kínos következménnyel biztosan járt. A Szent Szávát a világ legnagyobb ortodox templomának álmodták, ám miután a kilencvenes években az orosz testvérek sokkal gyorsabban, néhány év alatt újjáépítették a 103 méter magas moszkvai Megváltó Krisztus-templomot, a belgrádi székesegyház - a hatalmas kereszt nélkül 70 méteres kupolájával - immár csak a Balkánon magasodhat a többi fölé.

MARINOV IVÁN

Szijjártó: Az űr a határon kívül van, ezért külügyi kérdés

Szijjártó: Az űr a határon kívül van, ezért külügyi kérdés

Anyakönyvi kivonatokat égettek a Hősök terén

Anyakönyvi kivonatokat égettek a Hősök terén

Marabu Féknyúz: Ha Káslert támadják, meg kell hosszabbítani

Marabu Féknyúz: Ha Káslert támadják, meg kell hosszabbítani