Tetszett a cikk?

Magyarországon tart a vita, továbbra is indexen tartható-e a bolsevikok lenyúlta szociáldemokrata szimbólum, a vörös csillag, máshol a modern világ inkább újabb értelmet ad a régebbi szimbólumoknak. No meg néhány újat is kitalál.

A március 11-ei madridi merénylet után egy, az ETA baszk terrorszervezet gyilkos merényletei után is használatos gyászszimbólum, a fekete gyászmasni kovácsolta ismét egységbe a spanyolokat. Az egyszerű, ám jellegzetesen hurkolt keskeny szalag azonban nem csupán a gyászt szimbolizálja, hanem - máskor és más színekben - többféle üzenetet is közvetített már. Például amikor az Oscar-díj 1992-es átadásán számos szóra érdemes művész - jelezve, hogy támogatja az AIDS elleni küzdelmet - piros masnival a zakója hajtókáján jelent meg. A szimbólum ötletgazdája a New York-i Visual Aids művészcsoport volt, még ha nem szándékosan nyúltak is vissza az ősi élet- és májusfákról világszerte ismert pántlikáig. Ahogyan az sem biztos, hogy amikor 1991-ben az amerikaiak sárga szalaggal nyilvánítottak szolidaritást az Öböl-háborúban harcoló katonáikkal, szándékosan utaltak a világ- és kenyérkötöző masni motívumokra.

Ők talán inkább csak a tisztán amerikai hagyományt követték, melynek megszületéséről ellentmondóak a legendák. Egyesek szerint még az amerikai polgárháború idején írta egy harcoló katona otthon hagyott kedvesének: ha még mindig szereti és várja őt, kössön sárga szalagot a falu tölgyfájára. Akárhogy is, a végül szomorú gyászszimbólummá lett szalagocska eme sárga elődjéről még slágerörökzöld is született. S hogy mindez a használatban milyen messzire kerülhetett az őseredetitől, bizonyítja, hogy Németországban az iraki háború ellen tiltakozók fehér szalagot hajtogattak a hajtókájukra, és ezzel az amerikanizált ősi szimbólummal tüntettek - Amerika ellen.

Kapitány Ágnes kulturális antropológus szerint nehezen írható le pontosan, de elég jól érzékelhető, meddig kelt érzelmeket, és mikor kezd kiüresedni egy jelkép. Talán ez utóbbi játszódott le, amikor a 20. század derekán a Szovjetunió és a köré vert béketábor kisajátította a békegalamb Picasso nevéhez fűződő változatát. Az NDK illegális ellenzéki békemozgalmának újító ravaszságát jelezte az 1980-as években megalkotott, többszörösen jelképes új békeemblémájuk: a kardból ekevasat kovácsoló férfi alakja. Ezt a híressé lett szovjet szobrot - amelyet a hidegháborús légkör enyhítésének szép szándékával Moszkva 1959-ben ajándékozott az ENSZ-nek - akkoriban világszerte ismerték, kínos volt tehát belekötnie az NDK-beli testvérpártnak. Az ily módon védetté lett jel viszont jól illett az ottani ellenzék egyházi bázisához is, hiszen a szimbolikus aktus bibliai eredetű: Mikeás próféta könyvében is szerepel.

Kevéssé kellett agyafúrtnak lennie az egyszerre szovjet- és Amerika-ellenes, az atomháború elleni tiltakozást jelképező másik múlt századi embléma, a leginkább egy felnyársalt Mercedes-csillagra emlékeztető békejel kiagyalójának. Ő a célul kitűzött nukleáris leszerelés, a Nuclear Disarmament kezdőbetűiből indult ki - ahogyan azt a korábban a katonák és a tengerészek által használt zászlójeleket ismertető szemafor-ábécékönyvek kis sematikus ábrái mutatják. A jól értesült értelmezők szerint a szimbólumba foglalt betűmutogató, zászlólengető pálcikaemberkék széttárt karjaikkal egyúttal a kétségbeesést is jelképezték, az emblémát magában foglaló kör pedig egyszerre kívánt utalni a megszületendő nemzedékeket hordozó anyaméhre, illetve magára az egész világra. Az már állítólag véletlen (ám a békemozgalmárok által soha el nem utasított) egybeesés, hogy a jellegzetes vonások az angol-skandináv rovásírás "halál" jelére is hajaznak. Maga a tervező, Gerald Holtom angol grafikus szemei előtt - mint nyilatkozta - "egy karjait széttáró, elkeseredett ember lebegett", igaz, "inkább a kivégzőosztag előtt álló paraszt Goya festményéről". A lényeg, hogy jelentése később általános békejellé módosult, és a vietnami háború idején olykor még amerikai sorkatonák sisakján is fel-feltűnt.

Az avulás azonban így is elérte: az újabb globális békejel ezért a szivárványzászló lett, amely először az 1960-as évek elején tűnt fel Olaszországban, ám igazi világhírre azáltal tett szert, hogy 2002-ben a készülő iraki háború ellen tiltakozva olaszok tömegei lógatták ki erkélyükről a sokszínű lobogót. Az eredet - miként a szalagok esetében - szintén ősi: már Mózes első könyvében is szerepel a szivárvány mint békeszimbólum - Noénak ezzel jelzi Isten, hogy nem lesz több özönvíz. Meglepő viszont a hasonlóság a melegek és leszbikusok szivárványzászlajával, amely az 1970-es évek végén bukkant fel San Franciscóban, ott elsősorban a sokszínűségben is meglévő egységet szimbolizálva. Kevéssé tájékozott szemlélők talán meglepődhettek hát, amikor például - szintén az iraki háború elleni tiltakozás hullámában - maga a pápa is szivárványzászlók erdejére tekintve szólt a tömeghez a Szent Péter téren.

Míg a politikai szimbólumok üzletileg nemigen értékelhetőek (az angol békemozgalom kifejezetten hangsúlyozza is, hogy nem védették le az emblémát, tehát az szabadon felhasználható), már nem kevés pénzt fial a múlt század második felének talán legelterjedtebb jelképe, a Smiley néven ismert mosolyfigura. Szülőhazájában, az Egyesült Államokban már 1971-ben azt jegyezték fel róla, hogy addig több mint 50 millió darabot adtak el belőle. Pedig maga az alkotó, Harvey Ball grafikus eredetileg nem számított többre, mint arra a 45 dollárra, amelyet megbízójától, a State Mutual életbiztosítótól kapott 1963-ban. A cég éppen felvásárolt egy másik biztosítót, és az egymás nyakára szabadított alkalmazottak rosszul viselték a helyzetet. A főnökség mosolyoffenzívát rendelt el, ennek eszköze volt a gomblyukjelvény, képeslap és poszter formájában megjelenő Mosolyka. Időközben Smiley már ott vigyorog a kábítószeres ecstasy tablettákon is.

Sőt újabban megtalálta helyét a világhálón is. A fejét elektronikus levelekben, majd sms-ekben is felütő, kettőspontból, kötőjelből és zárójelből alkotott Smiley-szerű ábra, az első "emoticon" szerzője szintén amerikai: Scott Fahlman számítástechnikus. Mint mondja, praktikus okokból ötlötte ki a jelet, amikor a nyolcvanas évek elején elterjedő egyetemi számítógépes fórumokon többen megsértődtek, mert komolyan vették kollégáik tréfásnak szánt megjegyzéseit. A leginkább balra döntött fejjel értelmezhető :-) jel feladata az volt, hogy elejét vegye a hálózat felháborodott válaszlevelekkel történő túlterhelésének. A világháló megszállottjai mindenesetre olyannyira történelminek tekintik Fahlman alkalmazási ötletét, hogy nemrég időt és pénzt nem kímélve egy archív mágnesszalagról elő is ásták az első eredeti Smiley-üzenetet.

Saját kormánya ellen kért bizalmi szavazást a lengyel miniszterelnök, megkapta

Saját kormánya ellen kért bizalmi szavazást a lengyel miniszterelnök, megkapta

Vércsepár rakott fészket egy pécsi fotós virágládájában - fotók

Vércsepár rakott fészket egy pécsi fotós virágládájában - fotók

Itt az újabb összetartozás-dal, ezúttal a Csík zenekar írta

Itt az újabb összetartozás-dal, ezúttal a Csík zenekar írta