Bibó István hazai utóéletének első állomása az eredetileg a politikus-politológus professzor 70.

Bibó István hazai utóéletének első állomása az eredetileg a politikus-politológus professzor 70. születésnapjára tervezett, ám halála miatt utólagos tisztelgéssé vált Bibó-emlékkönyv szamizdatkiadása volt. Bibó-felejtés című tanulmányában ekkor nevezte elsőként - az utóbb a szélsőjobbra húzódva a bibói eszméktől igencsak eltávolodott - Csurka István gyalázatnak, ahogyan a Kádár-rendszerrel csendben kiegyező magyar értelmiség megfeledkezett a gondolkodóról. A kötet azonban, e figyelmeztetésen túl, az egykori államminisztert agyonhallgató rendszert különböző platformokról kritizáló ellenzéki erők közös fellépésének fóruma is lett. Bibó három vagy négy nagy eszmerendszer határán mozgó társadalomfilozófiai állításaival (vagy azok egy részével) ugyanis egyet tudott érteni például liberális és népi-nemzeti érzelmű, kereszténydemokrata és egynémely reformkommunista is.

Ezekben az években - a Bibó-tanítvány Dénes Iván Zoltán mai megfogalmazása szerint - "a függetlenség, európaiság, demokrácia és demokratikus szocializmus fogalmait emlegették leggyakrabban az életműre hivatkozók". Akik közé a maga felemás módján még a hatalom is beállt, amikor 1986-ban egy nem tendencia nélkül válogatott tanulmánykötettel rukkolt ki, amelyből egyebek mellett kimaradtak az 1956-os forradalom alatt és kapcsán keletkezett írások, illetve hiányzott A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai című, nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozó tanulmány is.

A rendszerváltás körüli idők döntő fordulatot hoztak a Bibó-recepció történetében. Az például hamar nyilvánvalóvá lett, hogy a formálódó pártok - már amelyek egyáltalán hivatkoztak rá - inkább csak mazsoláztak az életműből. Aligha véletlenül: az értelmezők szerint a politikai gondolkodó már az indulást is másképpen gondolta volna. "Bibó István nem helyeselte volna az 1989 júniusában meginduló Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokat, ő ugyanis hasonló helyzetekre egy úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását javasolta, amely akár évekig is eltartó tárgyalások során dolgozza ki az államhatalmak elválasztásának elvét és gyakorlati megoldásait" - vélekedik Kenedi János, a Bibó-hagyaték egyik bibliográfusa. A Bibót alapítólevelében szellemi elődjeként megemlítő SZDSZ szerinte csupán azért utasította el ezt a megoldást, mivel az ötlet elsőként az időközben politikai ellenféllé lett MDF köreiből vetődött fel.

Persze - mint kiderült - maga az MDF is másként gondolta: a megalakuláskor, majd az ex-MSZMP-s Bíró Zoltán 1989-es ügyvezető elnöksége idején ugyanis elsősorban Bibó - a szakértők által egyébként alá sem támasztott - harmadikutasságára hivatkoztak. Antall József elnökké választását követően viszont már erről sem esett szó - ekkor inkább a Konrad Adenauer-féle német kereszténydemokrácia lett a párt számára követendő példa. Annak ellenére is, hogy a rendszerváltás utáni első miniszterelnök nyilatkozataiban még többször maga is hangsúlyozta: "Bibó István szellemiségét a kormány vállalja." Antallnak a protokolláris tiszteletadáson túli távolságtartását egyébként politikai meggyőződésén kívül - Kenedi János szerint - egy múltbeli történet is motiválhatta. E szerint az 1956-os forradalom alatt a kisgazdapárt főtitkári tisztét betöltő édesapja előbb aláírta a Bibó által szerkesztett, a maradék pártok és szervezetek koalíciós összefogását célzó december eleji memorandumot, majd meggondolva magát, körömollóval levágta a nevét és a párt pecsétjét az aláíróív aljáról. A történet több mint legenda: az erre utaló bizonyítékok máig fennmaradtak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

Az 1983-ban alapított Bibó István Szakkollégiumból kinőtt Fidesz kezdetben ugyancsak a kollégiumi névadó zászlaja alatt gyülekezett. Igaz, "első gazdaságpolitikai programját - egyébként a kisdoktori értekezését Bibóból író Urbán László - már hamisítatlan neoliberális elvek mentén fogalmazta meg" - jegyzi meg Bozóki András politológus. Ám Orbán Viktor a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület által szervezett 1998. februári konferencián még mindig talált hasznosíthatónak vélt bibói momentumokat - amikor például arról szólt, hogy "Bibó tanítása szerint a becsület szempontjai összeegyeztethetőek a sikeres politikai szerepléssel, és a politikai elvekhez való hűség nem zárja ki (...) a gyakorlati kompromisszumok megkötését". De szerinte Bibó útmutatását követve szükség lenne egy "a nemzet iránt elkötelezett, annak céljait megfogalmazni, a célok érdekében erőit mozgósítani s a célokig elvezetni képes elitre".

Három évvel később viszont a Bibó István Közéleti Társaság szimpóziumán már éppen Bibóra hivatkozva bírálták az Orbán-kormányt. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök egy 1938 és 1940 között készült Bibó-írásra, A szabadságszerető ember tízparancsolatára hivatkozva - és félreérthetetlenül az akkori kormányra utalva - hangsúlyozta, hogy "a szabadságszerető ember semmiféle anyagi visszaélést és panamát el nem hallgat, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is ezzel lepleznie. Ezeket a mostaniakat nem ismerted [Pista bácsi], de ha ismernéd őket, biztosan nem neveznél el róluk kollégiumot". Kovács László MSZP-elnök pedig - bár elismerte, hogy egy szakelőadáshoz kevés a konkrét ismerete - politikusi hajlékonyságát is bizonyítva jelezte: "kevés gondolkodó gyakorolt rám minden mondatával olyan mély hatást, mint Bibó István". Amivel nyilván azon gondolatot kívánta hitelesíteni, miszerint a demokratikus kulisszák közötti antidemokratikus kormányzás jelensége - amit maga Bibó is ostorozott - "sajnálatosan időszerű".

Mindez igazolni látszik Vágvölgyi B. Andrásnak még 1992-ben a Kritika című folyóiratban megfogalmazott szavait, miszerint "Bibó töprengésre késztető, tanulmányozandó politikai gondolkodóból mára visszaminősült politikai reklámszövegíróvá: ha valaki beszédeiben, publicisztikájában mintegy bon mot-ként elsüti a tizenöt ismert Bibó-idézet egyikét ("a demokrácia annyi, mint nem félni...; a politikában hazudni nem lehet...; a szabadság kis körei..." stb.), akkor már le is van tudva a magyar demokratikus tradíció".

ILLÉNYI BALÁZS

Szellem

Dicsérni mentek...

25 évvel ezelőtt különös zavart keltett a Kádár-rezsim egyik legfelkészültebb ellenfelének halálhíre, majd temetése. A sokféleképpen másként gondolkodókat rövid időre közös platformra terelő eseményt utóbb sokan a rendszer agóniájának egyik első látható jeleként értékelték.

Orbán Viktor megszólalt végre a Borkai-ügyről

Orbán Viktor megszólalt végre a Borkai-ügyről

Nagy baj van, bárki ujjlenyomatával feloldhatók a Galaxy S10-ek

Nagy baj van, bárki ujjlenyomatával feloldhatók a Galaxy S10-ek

Rákkeltő anyag van a talajban Borsodban, be kellett zárni egy ásványvízkutat

Rákkeltő anyag van a talajban Borsodban, be kellett zárni egy ásványvízkutat

MTA-kutató: Alig maradtak olyan vállalkozók, akik teljesen függetlenek a Fidesztől

MTA-kutató: Alig maradtak olyan vállalkozók, akik teljesen függetlenek a Fidesztől

Elmondta Miriuta, miért rúgták ki a Kisvárdától, a sportigazgató szerint egész más történt

Elmondta Miriuta, miért rúgták ki a Kisvárdától, a sportigazgató szerint egész más történt

Az Origo volt tulajdonosának cége 1,95 milliárdért intézi majd a jegybank kommunikációját

Az Origo volt tulajdonosának cége 1,95 milliárdért intézi majd a jegybank kommunikációját