Meglehet, hogy a sík vidéki vízlépcsőkkel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok miatt ma széles társadalmi ellenállás...

Meglehet, hogy a sík vidéki vízlépcsőkkel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok miatt ma széles társadalmi ellenállás szerveződne a tiszalöki vízlépcső megépítése ellen. Az ötvenéves múltra visszatekintő vízi mű esetében azonban el kell ismerni, ennek mégis inkább a jótékony hatásai vannak túlsúlyban. Igaz, a duzzasztó közelében helyenként és időnként kellemetlenül magasnak mondják a talajvíz szintjét. Kifejezetten jótékonynak minősítik viszont például a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet vizes élőhelyeinek állapotát, amelyek ugyancsak a duzzasztónak köszönhetik a kedvező viszonyokat. Mivel ez a vízlépcső átfolyó rendszerű - azaz a felduzzasztott víz nem kerül tározóba, a mederben marad -, így az iszaphoz kötődő káros anyagok kiülepedése sem jelentős. Ezzel kiküszöbölődik egy, az ilyen építészeti műtárgyakhoz kapcsolódó másik fontos ellenvetés is.

Ami persze az építés voltaképpeni céljait, a Tiszántúl öntözését, illetve a felső Tisza-szakasz hajózhatóvá tételét, valamint - Mosonyi Emil tervező javaslatára - az energiatermelést illeti, ezek csak részben valósultak meg. Az mindenesetre tény, hogy a tiszántúli - a 98 kilométeres Keleti- és az abból kiágazó 70 kilométeres Nyugati-főcsatornával ellátott - agrárterületen kívül, az 1976-ban átadott tiszalúc-taktaharkányi és tarcali öntözőcsatornával a Taktaköz is öntözhetővé vált. Más kérdés, hogy a Taktaköz 10 ezer hektárján engedélyezett, másodpercenként 1122 liter helyett - főként anyagi okok miatt - több év átlagában ennek valamivel több mint felét locsolta el a rendszert ténylegesen igénybe vevő négy gazdaság, és hogy a Tiszántúlon elméletileg öntözhető 30 ezer hektár helyett ennek kétharmadán veszik csak igénybe a vízpótlás e formáját.

A duzzasztás további előnye, hogy így a két csatornán a terepszint fölött áramló vizet gravitációsan, költséges szivattyúzás nélkül lehet eljuttatni rendeltetési helyére. A számítások szerint Tiszalöknél évi 500 millió köbméternyi Tisza kerül az összesen 500 kilométeres csatornarendszerbe, az így betáplált víz 60 százalékát a Körösök vízrendszerébe vezetik át. Ezenkívül a csatornák a belvíz elvezetésére is használhatók.

A tiszalöki vízlépcsőbe épített erőmű első ízben 1956-ban adott áramot, az első 3,8 megawattos turbinát 1958-ban és 1959-ben követte a következő két, ugyanekkora kapacitású egység. Az éves termelés a Tisza vízjárásától függ. A csúcsévben, 1972-ben - mondta Ötvös Pál, az állami tulajdonú Tiszavíz Vízerőmű Kft.-hez tartozó erőmű vezetője - 73 millió kilowattórát, két év múlva viszont, a legsoványabb esztendőben mindössze kevesebb mint feleennyit sikerült előállítani. Az áramtermelés azonban alá van rendelve a csatornák vízellátási igényeinek, ezért az ehhez előírt - tengerszint feletti 94,50 méteres - vízszintet csak igen szűk határok között, legfeljebb 10 centiméterrel szabad változtatni. Nemritkán - a tavaly nyári aszály idején például, amikor a szokásos másodpercenként 300 köbméteres helyett mindössze 53 köbméter volt a Tisza hozama - csak csúcsfogyasztási időben termelnek áramot. Ráadásul természeti okok miatt évente átlag két hónapnyi üzemszünetre is kényszerülnek. Arról nem is szólva, hogy a kiskörei vízlépcső fölötti Tisza-tó feltöltése, 1980 óta amúgy is romlott az erőmű kihasználhatósága, mivel a kiskörei visszaduzzasztás miatt az al- és a felvíz szintje közötti maximális különbség a korábbi 7,5 méterről 6,3 méterre csökkent.

A létesítmény azonban a négy évvel ezelőtti nagy ciánszennyezési katasztrófa idején egy tragikusnak ígérkező helyzetben váratlan és nem tervezett vízminőség-védelmi szerepet is kapott. "A hírre az üzemrendben szereplő 94,50 méteres tengerszint feletti magassághoz képest közel 30 centiméterrel magasabbra duzzasztottuk a folyót, majd a szennyezés megérkezése előtt a szomszédos Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lezárta a Keleti-főcsatorna beeresztő zsilipjét" - magyarázza a HVG-nek a történteket Orosz György, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője. Ezzel a trükkel a vízügyesek elérték, hogy a cianid ne kerülhessen be a Debrecen ivóvízellátását is szolgáló csatornába, mivel abban így magasabb volt a vízállás, mint az időközben újra megnyitott tiszalöki zsilippel visszaapasztott folyóban.

SZABÓ GÁBOR

Szellem

Lépcsőfordulók

Fél évszázada csak valamennyi kitűzött, politikailag szakrális határidő után adták át az első ötéves terv egyik csúcsberuházását, a tiszalöki vízlépcsőt. Az építkezést azonban sokkal inkább beárnyékolta egy akkor kevesek által ismert tény: a munkálatokhoz nem akármilyen módon szervezett-szerzett rabmunkát is igénybe vettek.

Palkovics kész magasabb bérleti díjat is fizetni a budavári önkormányzati lakásért

Palkovics kész magasabb bérleti díjat is fizetni a budavári önkormányzati lakásért

Még mindig keresik a Himaláján eltűnt magyar hegymászót

Még mindig keresik a Himaláján eltűnt magyar hegymászót

Franciaország körözést adott ki az Iszlám Állam vezetője ellen

Franciaország körözést adott ki az Iszlám Állam vezetője ellen

Büntetésekkel szórta meg az UEFA a BL-csapatokat

Büntetésekkel szórta meg az UEFA a BL-csapatokat

Női bűnözőkre vadászik az Europol

Női bűnözőkre vadászik az Europol

Ez az új villanyterepjáró a Mercedes és Kína szerelemgyereke

Ez az új villanyterepjáró a Mercedes és Kína szerelemgyereke