Botrányba fulladt a 200 millió dollár költségvetésű hollywoodi szuperprodukció, a Trója athéni díszbemutatója. A feldühödött görög közönség történelemhamisítással vádolja a film készítőit.

"Erőszakot tettek a történelmünkön" - panaszkodott az értő görög közönség a Wolfgang Petersen rendezte Trója athéni díszbemutatója után. Hollywoodtól eltérően a hellének földjén már 2500 éve a műveltek kötelező olvasmánya az Iliász és az Odüsszeia, sőt az ókorban hiteles történelmi forrásnak is tekintették. Olyannyira, hogy még a történetírás atyja, Hérodotosz is többször utalt rá, de Thukükidész is készpénznek vette a trójai háború történetét. Ma már bizonytalanabb a történettudomány: legalábbis Németh György professzor, a Debreceni Egyetem ókortörténésze szerint még az is kérdés, hogy egyáltalán volt-e trójai háború. Persze Petersent az sem menti fel, ha azokon a pontokon, ahol Hollywood átírta a homéroszi cselekményt, nem történelem-, hanem csupán irodalom- és mítoszhamisítást követett el.

Az apró pontatlanságok miatt még nem is idegeskednének a történészek és az irodalmárok, hiszen a történet szempontjából igazán másodlagos, hogy Akhilleusz körbekergette-e Hektórt Trója körül háromszor, avagy sem. Még az sem szúrná igazán az éles szemeket, hogy viking gályákra hajazó bárkákon érkeznek meg az akháj seregek, netán hogy a katonák felszerelése a 3200 évvel ezelőttre datált háborúskodáshoz képest néhány évszázaddal későbbi módit követ - nemritkán ókori görög vázákon is találni ilyesféle botlásokat.

Az viszont már mindenképpen komolyabb hiba - esetleg a nézők műveltségébe vetett bizalom szintjelzője -, hogy Akhilleusz, akiről az átlag európai általános iskolás is tudja, hogy a varázserejű Sztüx folyóba való merítettsége okán kizárólag a sarka volt sebezhető, a mellébe kapott nyílvesszőhalomtól esik össze holtan.

Akár megbocsáthatatlan véteknek is tekinthető azonban, hogy az eposzi történet centrumába is belenyúltak, sőt a cselekmény tanulságát és a háború motívumait is alapjaiban átírták. Már a háború célja sem teljesen a régi: Homérosz szerint azért tört ki a harc Trójában, mert a szerelmes trójai királyfi, Párisz elrabolta Meneláosz spártai király feleségét, Szép Helénát. Ez nagyjából így szerepel a filmen is, azzal a különbséggel, hogy ott Agamemnón mükénéi király nem elsősorban öccse, Meneláosz becsülete végett siet Trója alá seregeivel, hanem nagyra törő geopolitikai tervei miatt. Ami - még ha életszerűbb is a Heléna két szép szeméért folytatott harcnál - totálisan ellentmond a homéroszi eposzokban leírtaknak. Történészek szerint a hangsúlytévesztés azzal indokolható, hogy az utóbbi években egyre népszerűbbé vált az úgynevezett "hettita" elmélet, miszerint, ha volt is trójai háború, akkor azért vívták, mert befolyásos hettita erődként Trója veszélyeztette a mükénéi palotakultúrák primátusát. Vagyis a film készítői egy modern történeti elmélet alapján módosítottak Homéroszon - nem véletlen, hogy a forgatókönyvírót számos hettitakutató látta el tanácsokkal.

Ehhez képest - mondják a görög irodalom tudósai - nem ártott volna néhány Homérosz-szakértőt is meginterjúvolni. Méghozzá azért, mert az egyik legfontosabb szál, az istenek Trója feletti vetélkedése teljesen kimarad a hollywoodi produkcióból.

Az istenek olyannyira részei a homéroszi történetnek, hogy fegyvert ragadva személyesen is harcba szállnak, s Aphrodité, a szerelem istennője is csak akkor hanyagolja el nőrabló kedvencének, az "almás" Párisznak a segítését, amikor az istennői kar megsérül. Amint azt Ritoók Zsigmond akadémikus a HVG-nek elmondta, az istenek szerepeltetése nélkül nem is igen lehet megérteni az Iliász egyik fő tanulságát: igaz, hogy az istenek halhatatlanok, és ezért az emberek felett valók, ám egyvalamire csak az ember képes - hogy életét adja a barátjáért... Ennek ellenére Ritoók professzor úgy érzi, a film önálló alkotásként megállja a helyét, és véleménye szerint az Iliász erkölcsi mondanivalója "átjön a vásznon".

Az istenek elhanyagolását aligha ellensúlyozza a hús-vér hősök hollywoodi stílű megtizedelése. Sőt kissé mintha túl is lőttek volna a célon a kreatívok: Agamemnón és Meneláosz is elesnek a harcmezőn. Márpedig e két vezéráldozat végképp átírja a görög mondavilágot. Ha ugyanis Agamemnón a csatában hull el, akkor nyilván nem térhet haza, hogy azután otthonában gyilkolja meg saját felesége, Klütaimnésztra, akit aztán emiatt fia, Oresztész mészárol le - erről a dilemmáról (vagyis hogy a férj- vagy az anyagyilkosság-e a nagyobb bűn) számol be Aiszkhülosz Oreszteia trilógiája. Meneláosz kiiktatása azonban még ennél is súlyosabb vétek a görögök ellen. A trójai háború végén ugyanis - ha hihetünk az ókori szerzőknek - Meneláosz hazatér a hozzá továbbra is ragaszkodó Helénával, ekképpen adva meg a történet keretét. Ehhez képest a filmben Heléna örülhet, hogy nem kerül férje szeme elé, mivel az megfogadja, hogy megöli hűtlenné lett szerelmét - az eskü persze a király halála miatt beváltatlan marad.

A sok kritikába - bár csak elvétve - dicséret is keveredik. Így például a szakértők elismerően nyilatkoznak arról, hogy a Brad Pitt alakította Akhilleusz megfelelően hangsúlyozza: őt kizárólag a dicsőségszerzés érdekli Trója falai alatt. A közte és Agamemnón király között feszülő ellentétek is a vászonra kerültek. Az Agamemnónt az Iliászban legkevesebb "lomha borostömlőnek" tituláló Akhilleusz megjelenítése még abban is autentikusnak tekinthető, ahogyan csak barátja (a filmben unokaöccse), Patroklosz halála után veti bele újból magát a trójaiak szisztematikus aprításába.

A rendező azt is Homérosz alapján formálta meg, ahogyan a trójai királyfi, Hektór halála után éjszaka Akhilleusz sátrába lopózik Priamosz király, Trója uralkodója, hogy elkérje fia holttestét a phthiai hőstől. Talán azért is lehetett fontos meghagyni ezt az eseményt, mert itt hangzik el a film egyik kulcsmondata, amivel végül Priamosz meglágyítja Akhilleusz gyűlölettől izzó szívét, miszerint "még az ellenségek is tisztelhetik egymást". A király így hazaviheti fia holttestét, sőt Akhilleusz még azt is megígéri, hogy a gyászidőszak végéig, 12 napig, nem támadnak Trója ellen.

Csekélyke gyógyír azonban ez a néhány, Homérosznak tett engedmény a görög nézőknek. Mi több, az olaszok is joggal tiltakozhatnának a film ellen. Az éles szemű mozinézőknek ugyanis feltűnhet, hogy Trója pusztulásakor Éneász - latinosan: Aeneas - apjával, de gyermeke nélkül távozik a városból. Ez a látszólag jelentéktelen momentum viszont - a kákán is csomót kereső szakértők szerint - alapjaiban kérdőjelezi meg a büszke latinok származástörténetét. A később a római Vergilius által versbe szedett legenda szerint ugyanis Aeneas fia, Iulus lett a Iulius nemzetség ősapja, a Rómát megalapító Romulus őse, a későbbi Julius Ceasar felmenője, ekképpen trójai identitást adva a gyökértelen rómaiaknak - ehhez viszont Iulusnak Trójában kellett születnie.

"Intelligensen is fel lehetett volna dolgozni a trójai háború történetét" - állítja az idézett Németh György. Erre ugyanis már a görög drámairodalomban is számos példa adódott. Az egyik legbátrabb átírás Euripidésztől származik. A klasszikus mester Heléna című drámájában Párisz elrabolja ugyan Meneláosz feleségét, ám Egyiptom partjainál az istenek kijátsszák Páriszt, és Heléna a parton marad, míg az ifjú szerelmes egy Helénához a megszólalásig hasonló "ködképet" hurcol tovább a hajón. Meneláosz aztán Trója felégetése után e ködképpel kíván hazatérni, de Egyiptomba sodorja a szél, ahol - érintetlenül maradt - felesége várja. A spártai király nem is akarja elhinni neki, hogy ő volna igazi arája, hiszen ez azt jelentené, hogy feleslegesen háborúzott tíz éven keresztül. Ám a két asszony szembesítésekor a ködkép szétpukkan, így Meneláosz igazi szerelmesével heverheti ki csalódását a történtek felett. Jóllehet ez a dráma alapjaiban változtatja meg a trójai háború fontos momentumait, az ókori irodalommal foglalkozó kutatók szerint csak így szabad a görögök identitása szempontjából fontos mondavilághoz nyúlni: elvégre Euripidész zsenialitását dicséri, hogy újabb dimenziót iktatott a történetbe, miközben saját verziójához egy sort sem kellett átírnia a Homérosz lejegyezte cselekményből.

IZSÁK NORBERT

Egy olasz falu azért könyörög, hogy senki ne használja a Google Térképet

Egy olasz falu azért könyörög, hogy senki ne használja a Google Térképet

Egymásba ment négy kamion az M0-s autóúton

Egymásba ment négy kamion az M0-s autóúton

Puzsér Róbert: A halott felült, és enni kér

Puzsér Róbert: A halott felült, és enni kér

Brexit: most a brit házelnök akadályozta meg Boris Johnson tervét

Brexit: most a brit házelnök akadályozta meg Boris Johnson tervét

Fénykép miatt tiltottak ki egy nőt egy tengerjáróról

Fénykép miatt tiltottak ki egy nőt egy tengerjáróról

Tevét gázolt egy autós Miskolcon

Tevét gázolt egy autós Miskolcon