Tetszett a cikk?

Az édesvízkészlet fogytával az emberiségnek idővel át kell állniaa növényi eredetű táplálkozásra - állítják ENSZ-szakértők. Okként a növénytermesztést vízigényében többszörösen felülmúlóállattenyésztés rohamos növekedését emlegetik. A kérdés csupán az,mivé lenne az emberiség hús nélkül.

Egy kiló gabonaféle megtermesztéséhez ötször kevesebb vízre van szükség, mint ugyanilyen súlyú marhahús előállításához - olvasható a Srí Lanka-i székhelyű Nemzetközi Vízkészlet-gazdálkodási Intézet (IWMI) augusztus végén publikált tanulmányában. Az ENSZ égisze alatt működő kutatóközpont szakembereinek következtetése szerint ajánlatos lenne, ha az emberiség mielőbb átállna a növényevésre. Máskülönben - riogatnak - a világnak a következő húsz évben további 2 milliárd fővel gyarapodó lakossága szomjan hal, mielőtt még igazán megéhezhetne. Igaz, az átállás jellegét illetően egyelőre nincs határozott iránymutatás: így nem tudni, hogy a tanulmányt jegyzők a valamennyi állati eredetű terméktől mentes úgynevezett vegán táplálkozásban látják-e a megoldást, netán laktovegetáriánus, azaz a tej és a tejtermékek, valamint a tojás fogyasztását is megengedő étrendet ajánlanak-e, esetleg - mint a mai szemivegetáriánus irányzat hívei - engednének némi hal- és baromfihúsevést is.

"A kizárólagos növényevés számos egészségügyi kockázattal járhat" - jelez egy általa vélt zsákutcát Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) igazgató-főorvosa. Greiner Erika, az intézet orvos munkatársa - számos, a vegetarianizmus élettani hatásaival foglalkozó tanulmány szerzője - szerint azonban a magzati időszakban, illetve a csecsemőkorban ugyancsak megfontolandó, hogy a szülő-, majd szoptató anyák étrendje valóban teljesen húshagyó legyen-e. Ez vonatkozik a gyermekkori húsfogyasztás mellőzésére is, mivel - mint mondja - olyan hiánytünetek, mint a nem megfelelő testi növekedés, a csontritkulás, a vér oxigénszállító kapacitásának vészes csökkenése éppen hogy az állati termékekben szegény táplálkozás miatt alakulhatnak ki. Igaz - teszi hozzá -, megfelelően adagolt táplálékkiegészítőkkel és vitaminkészítményekkel mindez valamelyest ellensúlyozható, csakhogy számos, az emberi egyedfejlődésben nélkülözhetetlen vitamin és ásványi elem a húsokból és más állati eredetű táplálékokból szívódik fel megfelelően. "A máj például jelentős A-, D- és B-vitamin-forrás, így fogyasztása segíti az idegrendszer normális fejlődését és működését" - mond példákat Greiner doktornő.

A biológiailag aktív, a vérképzésben jelentős szerepet játszó vas szintén a húsból értékesül a leginkább, sőt még a növényi eredetű vas hatékony felszívódását is az állati eredetű fehérjék emésztésének folyamata segíti elő. Ezek szerint a spenótfőzelék híres vastartalma is némi húsfeltéttel, netán tükörtojással hasznosul a legkönnyebben.

"A kutatások szerint a vallási okokból tisztán vegán étrendet követő hindu népcsoportokban az újszülöttek átlagsúlya alacsonyabb volt, mint a környezetükben élő, de húst is evő kortársaiké. Az ok egyértelműen az alacsonyabb energiabevitel és a nem kielégítő vas- és B12-ellátottság" - citálja a nemzetközi eredményeket Greiner doktornő. Mindehhez azonban hozzáteszi, hogy a vegetáriánusok körében az átlagnál kevesebb elhízottat, magasvérnyomás-betegségben szenvedőt találni, és e körben ritkább a szívinfarktus vagy a cukorbaj előfordulása is.

A vegyes táplálkozás melletti érvként többnyire az emberré válás több millió éves folyamatát szokták emlegetni. Bíró György professzor, táplálkozás-egészségügyi szakértő az eledelek és az evolúció összefüggéseit taglaló tanulmánya szerint tagadhatatlan, hogy az emberré váláshoz vezető törzsfejlődés első stációjának idején, feltehetően úgy 30 millió évvel ezelőtt, a még talán házi macska méretű elődök kizárólag növényeket ettek. Az étrendváltásra szerinte nagyjából még mindig jóval az emberré válás ma vélt ideje előtt, úgy 14 millió éve kerülhetett sor. Az ekkor élt "ükelőd", a mai gibbonfélékhez hasonló nagyságú, fán élő, de már az altalajra is lemerészkedő Ramapithecus étrendjében a fennmaradt leletek tanúbizonysága szerint a magvak, gyümölcsök, levelek mellett már rovarok és puhatestűek is szerepeltek. "A maradványok vizsgálatából kiderül, hogy a prehominida 400 köbcentiméter körüli agytérfogata ekkortájt indult növekedésnek, és ez minden valószínűség szerint a fehérjékben és zsírsavakban gazdagabb tápláléknak köszönhető" - állítja Milford Wolpoff amerikai paleontológus.

Az emberelődök később fokozatosan mind jobban rákaptak a húsra: egy-másfél millió évvel ezelőtt már vadásztak, fél millió éve pedig birtokában voltak a sütés-főzés tudományának is, majd 20 ezer esztendeje elkezdték tenyészteni is a lakomára valót.

A civilizációteremtő vadászatot, állattenyésztést és az ebből következő vegyes étrendet csak később tagadták meg egyes kultúrák - így az állat étkezési célból történő elpusztítását teljes mértékben tiltó hinduizmus és csak részlegesen javalló buddhizmus, illetve a múlt századtól kezdve Nyugat-Európában és az újvilágban kivirágzó vegetáriánus reforméletmód követői. Ezeken túl vannak vallási alapú, részleges hústilalmak is. Betartásuk olykori viszonylagosságához elég legyen Tenzin Gyamtso, a dalai láma esete, aki Száműzetésben szabadon című önéletírásában arról számolt be, hogy amikor megpróbált átállni a tökéletesen állatmentes zöldségkosztra, sárgaságot kapott.

Mindez persze korántsem zárja ki, hogy az emberiség önszántából - vagy éppen a vízmizéria okán beálló kényszerűségből - növényevővé váljék. Vannak is olyan gondolatkísérletek, amelyek arra vállalkoznak, hogy megjósolják, milyenné is válna az ember tisztán növényi koszton. Nick Bostrom, a Yale Egyetem tudományfilozófusa szerint a "vega koszt" mindenképp csökkentené az agresszivitást. "A törzsi, nemzeti, vallási viszálykodások száma rohamtempóban csökkenhetne" - olvasható a számítógépes világhálón közzétett, általa jegyzett pamfletban. Ennek persze az lenne az ára, hogy némileg lelassulnánk. A vadász-halász-madarász genetikai örökségből fakadó emberi hiperaktivitáshoz szükséges energiát ugyanis csak az emberi gyomor befogadóképességét messze meghaladó mennyiségű növényi táplálékból lehet beszerezni. Nem beszélve arról, hogy a tisztán növényi koszt megfelelő megemésztése több időt igényel, mint a jelenlegi vegyes menüé, ráadásul az alacsonyabb fehérje- és zsírsavszint átmenetileg a reakcióidőt is csökkenti. Mások szerint "csupán" az erdei gorillákig kellene visszaalakulnunk. E növényevő emberszabásúak olyan összetett, igaz, az emberénél kétszer nagyobb gyomorral rendelkeznek, amely - az emésztőbaktérium-flóra segítségével - nagy tömegű zöld tápanyaggal is megbirkózik.

Azért nincs minden veszve: a kezdeti globális emésztési problémákon és az elégtelen táplálékfelvételből fakadó hiánybetegségeken némi vitaminozás után a géntechnológia segítségével lehetne túllépni - mondja Patrick Dixon amerikai jövőkutató. Sőt már ma is léteznek olyan növényi eredetű fehérjekoncentrátumok, amelyekkel áthidalható a húsböjt, és még a gyomrot sem kell megterhelni. Szerinte a növényevővé történő evolúciós visszaalakulást akár néhány generáció alatt végre lehetne hajtani, és az így, mondjuk genetikai úton kérődzővé alakított emberiség - vizionálta a kutató - a mainál talán kissé lassúbb felfogású, ám annál béketűrőbb lenne.

VAJNA TAMÁS

Szellem

Hús - másként

"Bár az őssejt-technológiával elvileg már ma is megoldható lenne élő állat nélkül is izomszöveteket előállítani, a...

Egyetlen nap alatt 800-nál is több koronavírusos halt meg Spanyolországban

Egyetlen nap alatt 800-nál is több koronavírusos halt meg Spanyolországban

Meghaladta a tízezret az olasz, ezret a brit áldozatok száma

Meghaladta a tízezret az olasz, ezret a brit áldozatok száma

Közveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt nyomoznak a mohácsi polgármester ellen

Közveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt nyomoznak a mohácsi polgármester ellen