Tetszett a cikk?

Miközben Szerbiában - ha végül csak néhány napra is -felfüggesztették az evolúció oktatását, úgy tűnik, már a keresztényegyházak többsége sem hisz abban, hogy Isten hat nap alatt teremtette a Földet. Hívő tudósok új elméletet népszerűsítenek: egy intelligens elme - Isten - többször is beleavatkozott az evolúció folyamatába.

Egy évre kívánta Liljana Csolics oktatási miniszter felfüggeszteni az evolúció oktatását a szerbiai iskolákban. Ez idő alatt munkatársai kidolgozták volna a bibliai teremtéstörténet általános iskolai tananyagát, amit aztán Darwin elméletével párhuzamosan adtak volna elő. Úgy tűnik azonban, hogy győzött a természetes szelekció: a nemzetközi közfelháborodás hatására Csolics elállt tervétől, sőt a múlt héten benyújtotta lemondását, és azt Vojiszlav Kostunica miniszterelnök el is fogadta.

Kevésen múlt tehát, hogy a szerbiai állami iskolákban egymás mellett tanítsák az evolúció és a teremtés elméletét, ám ami Európában nem lehetséges, az a tengerentúlon, az USA néhány államában - így például Ohióban - immáron igen. Ez teológusok és hívő természettudósok szerint azért is fontos, mert így belátható időn belül megszűnhet a tudomány és a vallás évszázados szembenállása.

Igaz, a 21. században vallott teremtéselmélet már meghaladja a hagyományos "kreacionizmust", amelynek hívei még amellett kardoskodnak, hogy a Biblia minden szavát szó szerint kell értelmezni, vagyis Isten tényleg hat nap alatt teremtette a Földet és lakóit. A modernebb változat, az "értelmes tervezés" terjesztői viszont nem tagadják, hogy a Föld esetleg évmilliók során lett olyan, amilyen, ám úgy vélik, ebbe azért egy magasabb intelligencia is besegített.

Így már érthető, hogy a lassanként az egész Földet behálózó mozgalom képviselői széles támogatói bázisra leltek Magyarországon is: a hetekben kerül a boltokba A tudomány felfedezi Istent című könyv. Szerzői, az Értelmes Tervezettség Munkacsoportot (Értem) képviselik, amelynek soraiban ugyanúgy találni fizikust, informatikust és csillagászokat, mint katolikus, protestáns, sőt Krisna-tudatú lelkészt is. Az Értem támogatói nemrégiben offenzívába kezdtek, s az evolúciót valló tudósokat azzal a tudománytalansággal vádolták meg, hogy módszertanuk eleve ateista. Ez azt jelenti, hogy a tudomány a természeti jelenségek magyarázatához fel sem tételezi természetfeletti erők létét. Ilyen tudós például Robert Shapiro, a New York-i Egyetem kémiaprofesszora, akinek önvallomása szerint, ha nem sikerülne kémiai kísérletekkel bizonyítani az élet eredetére vonatkozó elméleteket, hanem kiderülne, hogy az élet egy csapásra jelent meg a földön, ő még akkor is arra törekedne, hogy más, a teremtésnél talán valószínűtlenebb, de számára még mindig hihetőbb magyarázatot keressen.

Az utóbbi évtizedekben a tudomány szinte vita nélkül söpörte le az összes, az evolúciót akár csak egyes részleteiben megkérdőjelező elméletet. Richard Dawkins brit evolúciókutató néhány éve például úgy nyilatkozott, hogy mindenki, aki tagadja az evolúciót, "tudatlan, ostoba vagy nem épelméjű - esetleg gonosz". Pedig mindig is akadtak újító szándékú természettudósok, akik elégedetlenek voltak az evolúció elméletével. Lynn Margulis, a Massachusettsi Egyetem biológiaprofesszora például úgy gondolta, a darwinizmus a maga természetes kiválasztódásával túlságosan "kapitalista és versengéselvű". Margulis nem szégyellte azzal vegzálni biológustársait, hogy egyértelmű példát követelt tőlük arra, létrejött-e valaha is igazán új faj mutációk sorozatából. Mindhiába. Ezért aztán az amerikai tudós azzal szedte le a keresztvizet az evolúcióról, hogy szinte mint valami vallásos mítoszt emlegette, s azt jósolta, hogy a neodarwinizmus már a közeljövőben is legfeljebb úgy marad meg a köztudatban, mint "az angolszász biológia (...) vallási szemléletének egy kis 20. századi szektája".

Annyit azonban már sikerült elérniük az értelmes tervezés híveinek, hogy legalább párbajképes vitapartnernek tekintse őket az evolúciót hirdető tudományos világ. Minden bizonnyal azért is, mert az újfajta kreacionizmus szószólói maguk is tudományos érvekkel próbálnak hatni ellenfeleikre, sőt az újító gondolkodók egyenesen azt vallják: vallási szempontból tökéletesen semleges álláspontról, kizárólag tudományos módszerekkel jutottak arra a meggyőződésre, hogy létezik valamiféle teremtő.

Az értelmes tervezés hívei annyiban igazat adnak Darwinnak, hogy elismerik: idővel megváltozhatnak egyes fajok jellegzetes tulajdonságai, hosszú idő múltán pedig akár jelentős változások is bekövetkezhetnek. Így tehát kicsiben, a mikroevolúció tekintetében tökéletesnek mondják a másfél évszázados elméletet. Annál is inkább, mert a Princeton Egyetem egy évtizeddel ezelőtti kutatásából kiderült, hogy akár már néhány éven belül is kimutatható változás észlelhető például a pintyek átlagos csőrhosszúságában. Ugyanígy mikroorganizmusok is "fejlődhetnek", például számos baktériumtörzs ellenállóbbá vált az antibiotikumokkal szemben.

Michael Behe amerikai biokémikus 2002 óta magyarul is olvasható, Darwin fekete doboza című könyvében viszont amellett érvel, hogy nagyobb rendszerekre már nem igaz az evolúciós okoskodás. Darwin A fajok eredetében, a Rendkívül tökéletes és bonyolult szervek című fejezetben például úgy vélekedett, hogy az emberi szem kis evolúciós lépésekkel fejlődött ki, mivel természetfeletti csoda kellett volna ahhoz, hogy ennyire bonyolult szerv egy generáció alatt jöjjön létre. Sokan elfogadták Darwin érvelését, miszerint apró fényérzékelő foltokból sok évezred alatt apránként alakult ki az ember fényképezőgépszerű, bonyolult látószerve. Mára azonban kiderült, hogy a Darwin korában egyszerűnek és kizárólag anatómiainak képzelt folyamatok szerfölött bonyolult biokémiai változások, s ha ezek közül egy is rosszul sikerül, nem jön létre látás.

Darwin maga is elismerte: "Ha be lehetne bizonyítani, hogy létezett olyan bonyolult szerv, amely nem alakulhatott ki számos apró, egymást követő módosulás révén, akkor elméletem teljesen megdőlne." Márpedig a már idézett Behe szerint az emberi szem evolúciós kialakulásában hinni éppen olyan, mintha egy bicikligyár kerékpáralkatrészekből kiindulva, a terméket apránként módosítgatva egyszer csak motorkerékpárt kezdene gyártani, ami nyilvánvalóan lehetetlen, mivel ahhoz teljesen új technológiára, egyebek mellett robbanómotorra van szükség. Magyarán: Behe szerint az evolúció elmélete magyarázatot adhat a pintyek csőrének kialakulására, ám az élet molekuláris szerkezetének fejlődését nem képes logikus rendszerbe foglalni.

Az értelmes tervezés természettudós prókátorai ezért úgy gondolják, hogy számos biokémiai rendszer tervezettség - vagyis az alkotórészek szándékos elrendezésének - jeleit mutatja. Szerintük "a tervező" tudta, milyen lesz a rendszer, ha összeáll, és éppen ennek a megszerkesztésén ügyködött. Behe és társai ráadásul nem állítják azt, hogy értelmes tervezés nélkül biztosan nem jöhetett volna létre a földi élet, ám ragaszkodnak ahhoz, hogy az evolúció mellett e másik, szerintük legalább annyira védhető álláspontot egyenrangú elméletként népszerűsíthessék - akár az iskolákban is.

Hogy ez mikor következik be, egyelőre a jövő titka. De bizonyára sok űrhajó kel még át a Tejútrendszeren, amíg az evolúciót ma még foggal-körömmel védelmező tudósok egyetértően idézik Robert Jastrow asztrofizikust, a NASA Goddard Intézetének alapítóját, aki szerint amikor a tudós "megmászta a tudatlanság hegyeit, és a legmagasabb csúcs meghódításához közeledik, amint kinyújtózik a végső szikla felé, az évszázadok óta ott ülő teológusok csoportja köszönti".

IZSÁK NORBERT

Egy Olaszországban tanító pedagógus elgondolkodtató levelet írt a magyar kollégáinak

Egy Olaszországban tanító pedagógus elgondolkodtató levelet írt a magyar kollégáinak

Tusk szerint a járvány után elszámolnak a Fidesszel

Tusk szerint a járvány után elszámolnak a Fidesszel

Az internet egyik kitalálója is elkapta a koronavírust

Az internet egyik kitalálója is elkapta a koronavírust