Egy szécsényi tinédzser meggyilkolása után a közvélemény a börtön- és kriminálpszichológusok felelősségét firtatja. Csakhogy még a tapasztaltabb külföldi szakemberek sem álltak elő megbízható bűnelőrejelző módszerekkel.

Hogyan lehetséges, hogy az erőszakos közösülésért elítélt P. Tamást börtönbeli jó magaviselete miatt kedvezménnyel feltételesen szabadon engedték? Hogyhogy senki sem látta előre, hogy gyilkolni fog? Ilyen kérdések foglalkoztatják a különösen brutális szécsényi gyilkosságon felháborodott polgárokat. Akadnak, akik a lélektan bűnözőkre specializálódott hazai szakembereit hibáztatják, amiért a szabadon bocsátás előtt nem jósolták meg a szörnyű következményeket. Csakhogy a börtönben erre kevés lehetőség van.

Első bűntette után P. Tamás végigment a szakzsargonban befogadásnak nevezett procedúrán, amelynek része ugyan egyfajta lélekelemzés, de a fő cél, hogy az argó szerint "felvegye a börtönt a pali". "A bevonulást követő harminc napban az elítélteket felkészítjük a benti életre, és a szabályok elsajátítása mellett - ha szükséges - pszichológiai tesztsorozatot is kitöltenek" - vázolja a szokásos ügymenetet Bereczky Zsolt ezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) fogvatartási ügyek főosztályának vezetője. E lélektani rutinvizsgálat persze elsősorban a börtönélet rizikófaktorait firtatja, például hogy az akár hosszú éveket is a falak között töltő elítélt bírja-e majd a bezártságot, a kényszertársaságot, veszélyes lehet-e a többi rabra vagy éppen önmagára. Arra is kíváncsiak ugyan, hogy személyiségjegyei alapján mi várható tőle a kiszabott büntetés letöltése után, de ez - mondhatni - csak tájékozódó jellegű. "A szabadulást követő tettek megjóslására nem igazán alkalmasak a ma alkalmazott módszerek" - mondja Tomasovszki László pszichológus, a budapesti Nagy Ignác utcában található Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet pszichológiai osztályának vezetője.

A közvélemény reményeit feltehetőleg alaposan lehűti az a körülmény, hogy a 17 ezer börtönlakóra mindössze 30 pszichológus jut, és ők is elsősorban a börtönsokk okozta krízis és a napi gondok kezelésével tudnak foglalkozni. Kérdőívek segítségével persze már a befogadás napjai alatt kiszűrhetőek a problémásabb elítéltek, és a "pozitív" eredmények sajnos arra is utalnak, hogy a börtön utáni civil életben további bajok is lehetnek az illetőkkel. "A magyar börtönpopulációnak több mint a fele valamilyen személyiségzavarban szenved" - számol be Tomasovszki a nemzetközi kutatásokkal sajnálatosan egybecsengő hazai tapasztalatokról. A börtönpszichológus szerint a stabilan instabil borderline személyiség - vagyis amikor az illető a "neurózis" és a "pszichózis" határán ingadozik - és az igen veszélyes pszichopátia a hazai börtönlakók 20-25 százalékát jellemzi. Az erőszakos és szexuális bűncselekmények elkövetői között ennek a duplája is lehet a pszichopaták aránya. Pszichopatáknak a normális intelligenciájú, de rendkívül sivár érzelmi életű, kórosan csökkent beleérző képességű, ennek megfelelően lelkiismeret-furdalás, bűntudat vagy szégyen nélküli, ráadásul meggondolatlanul cselekvő, de simulékonyan alkalmazkodó embereket nevezi a szakirodalom. Az ilyen személyiségjegyeket mutató elítéltekkel a börtönpszichológusok megpróbálnak személyes kapcsolatot teremteni, s ha egy ilyen - szigorúan négyszemközt zajló - "meghallgatás" után az illetők önként vállalják, kezelik is őket, például művészet- vagy csoportterápiával. A festés, a rajzolás vagy a pszichodráma használhat is, hiszen már az is számít, ha egy értelmes feladat megtöri a börtönmonotóniát, a résztvevők pedig társas és kommunikációs készségeket is elsajátítanak. Végeredményben azonban a szakemberek meglehetősen borúlátóan ítélik meg, gyógyítható-e a notórius bűnelkövetők körében felülreprezentált, sem a büntethetőséget, sem a látszólag normális civil életet ki nem záró, igazi őrültségnek távolról sem nevezhető pszichopátia - tudható meg Kökönyei Gyöngyi szakpszichológus Pszichopátia és kriminalitás című, a Belügyi Szemle egyik tavalyi számában megjelent tanulmányából.

A szécsényi gyilkos első büntetése idején a jelek szerint szóba sem kerülhetett volna bármilyen terápia, hiszen negatív teszteredményei és a börtönben jónak számító passzív viselkedése okán a tettes nem hívta fel magára a szakemberek figyelmét. Így nála valószínűleg a visszaesés - Kökönyei tanulmánya szerint amúgy is elég problematikus - előrejelzése sem működött volna. És ezzel nincs egyedül. Robert Hare kanadai kriminálpszichológus Kímélet nélkül című, a pszichopátiáról szóló könyvében az utánkövető, vagyis a szabadulás utáni sorsokat is figyelő kutatásokra alapozva azt állítja, hogy még az "egészséges" börtönlakók esetében is 25-30 százalékos a bűnismétlés valószínűsége, az enyhébb személyiségzavarral küzdőknél már 50, míg a pszichopata bűnözőknél akár a 65-70 százalékot is eléri ez az arány. "Magyarországon az elítéltek fele valószínűsíthetően visszaesik" - igazít el a hazai viszonyokról Tomasovszki, bár hozzáfűzi, hogy ebben korántsem csak a személyiségzavarok játszanak szerepet, hanem társadalmi, gazdasági kényszerek is.

Magyarországon - ilyen kutatások híján - nincsenek pontos adatok arról, miképpen alakul a visszaesők aránya az erőszakos, az életellenes, valamint a szexuális jellegű bűncselekmények elkövetőinek körében (a statisztikák csak a büntetett előéletet tüntetik fel, a bűncselekmény típusát nem). Arra sincs módszer, hogy ki lehessen szűrni a feltételezhető bűnismétlőket. Nincs például magyarra fordított változata a napjainkban legelterjedtebb módszernek, a Hare által 1991-ben kidolgozott, angol rövidítése után PCL-R-nek nevezett pszichopatatulajdonság-listának, amellyel legalább a pszichopátia szintjét viszonylag pontosan meg lehet határozni. Ráadásul ezzel is vigyázni kell. Az eredményeken felbuzdulva az Egyesült Államokban az elmúlt években kétszer is jóslásra használták ezt a módszert, finoman szólva is kétes kimenetellel. Egy többszörös gyilkost életfogytig tartó börtön helyett kivégeztek, mondván, a PCL-R valószínűsíti, hogy a börtönben újra elkövet valamit. Egy szexuális bűncselekménnyel vádolt férfit viszont felmentett az esküdtszék, mondván, a teszt szerint nem követhetett el ilyesmit. Jó tudni, hogy Hare és nyomában a szakma egyértelműen elítélte és etikátlannak tartja a metódus ilyen sorsdöntő alkalmazását.

Hazugságvizsgáló, illetve azokhoz hasonló elven működő, de nem az igazmondásra kíváncsi masinákkal szexuális bűncselekményeket elkövetők visszaesési hajlandóságát próbálják kimutatni a férfiak péniszén átáramló vér mennyiségének mérésével - tudható meg az amerikai szakember már említett könyvéből. Az öntudatlan altesti reakciók méréséhez a vizsgált személy elé képeket vetítenek - a sok semleges között néhány provokatívat is. Tomasovszki szerint a meghökkentő metódus természetesen csak kiegészítője az önkontrollt és a visszaesési hajlamot is firtató teszteknek.

A börtönben normálisnak tűnő P. Tamás ügyében sokan attól is tartanak: a már beismerő vallomást tett gyilkosról kiderülhet, hogy nem beszámítható, és így elkerülheti büntetését. "A börtönt talán, de a bíróság által ilyenkor elrendelhető kényszergyógykezelést már nem" - nyugtatja meg a háborgókat Bereczky ezredes.

A kriminalisztika legendáriuma ugyanakkor tud olyan esetről, amikor a bűnözők által a fegyháznál is rosszabbnak mondott kényszerkezelés sem segített. Történt, hogy 1979-ben elfogták az egy gyilkosságban és egy gyilkossági kísérletben bűnösnek talált Molnár Henriket, és - mivel gyengeelméjűnek, illetve kóros elmeállapotúnak minősítették - a bíróság meghatározatlan idejű kényszergyógykezelésre küldte. Molnár sorsáról az évenként esedékes igazságügyi orvos szakértői "nagyvizit" döntött. Ha ugyanis a bűnöző állapota javul - szakterminológiával: kompenzált -, akkor a további gondoskodást az ezt vállaló hozzátartozókra, családtagokra bízzák. A kompenzált állapot azt jelenti, hogy a beteg elme viszonylag kitisztult, a páciens képes az önálló véleményalkotásra, és segítséggel, de vissza tud illeszkedni a hétköznapokba. Így a szakirodalom szerint várhatóan nem kell attól tartani, hogy megismétli tettét. A hárshegyi rémnek is mondott Molnár Henrik a szabályt erősítő kivételnek bizonyult. Miután a gyógykezelés a fenti értelemben sikeresnek minősült, visszakerült otthonába - aztán újra gyilkolt. A szakértők az újfent elvégzett vizsgálatok során immár beszámíthatónak találták, s a bíróság a terhelő bizonyítékok alapján halálra ítélte.

A visszaesők megfékezésére az Egyesült Államokban új módszert honosítottak meg, miután 1994-ben New Jersey államban megerőszakoltak és meggyilkoltak egy hétéves lányt. A nyomozáskor kiderült, hogy a gyilkost, aki nemrég költözött a kislány utcájába, korábban már kétszer elítélték pedofil bűncselekmények miatt. Bill Clinton elnök 1996-ban írta alá azt az új jogszabályt, amely szerint az USA-ban ha pedofília vagy 18 év alattiak elleni szexuális bűncselekmény miatt büntetett polgár költözik a környékre, erről a rendőrök körözvényekkel és személyesen is értesítik az ott lakókat. Létezik világhálós adatbázis is, ahol városonként névvel, címmel és fényképpel szerepelnek a már szabadult bűnelkövetők. A probléma csak az, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium honlapján is hozzáférhető statisztikák szerint az aggódó szomszédok biztonságérzete nőtt ugyan, a bűncselekmények száma viszont nem csökkent.

VAJNA TAMÁS

Egy utcányit repült a váltósúlyú bokszvilágbajnok Ferrarija, amikor balesetezett - videó

Egy utcányit repült a váltósúlyú bokszvilágbajnok Ferrarija, amikor balesetezett - videó

Rájöttek a tudósok, hogyan lehet újra és újra víz az aszteroidákon

Rájöttek a tudósok, hogyan lehet újra és újra víz az aszteroidákon

Felkapcsolták a Puskás Aréna lámpáit, elment a közvilágítás a környéken

Felkapcsolták a Puskás Aréna lámpáit, elment a közvilágítás a környéken

Az élelmiszerek jó része már azelőtt eltűnik, hogy a boltba kerülne

Az élelmiszerek jó része már azelőtt eltűnik, hogy a boltba kerülne

Győr, a győztesek nélküli város

Győr, a győztesek nélküli város

47,2 százalék szavazott fél 7-ig

47,2 százalék szavazott fél 7-ig