Újabb és újabb fajok felfedezésével fenekestül forgathatja fel a biológia rendszertanát a genetikai tulajdonságokra építő legújabb módszer - állítják az úgynevezett DNS-vonalkód hívei. A tamáskodók szerint azonban még korai volna forradalomról beszélni.

Négy új észak-amerikai madárfaj "előkerült", egy szintén újvilági lepkéről viszont kiderült, hogy bár eddig egy fajnak vélték, tulajdonképpen tíz faj "rejtőzik alatta". És akkor mi van? - kérdezhetik az efféle tudományos híreken alig rágódók. A tájékozottabbakat viszont azért nem hozza lázba, vajon hány faj létezik, és minek nevezik őket, mert - ha hinni lehet az ökológusoknak - a trópusi dzsungelek élővilágának jelentős része még most is ismeretlen, tehát a fajok többsége amúgy sincs besorolva sem a hagyományos, sem az új módszerrel.

A DNS-vonalkódnak - ez lett az állatleíró zootaxonómiát állítólag forradalmasító eljárás népszerű neve - mégis nagy jövőt jósolnak felfedezői. Akár a parkolóházak bejáratánál az automaták a rendszámot, úgy olvashatják le pár év múlva egy műszerrel a biológusok az állatok hovatartozását - jósolják. Nem úgy, mint eddig, évszázadokon át, amikor az állatok besorolását egyszerűen kinézetük, tulajdonságaik alapján állapították meg. Vagyis az említett szárnyasok eddig sem nagyon rejtőzködtek a madarászok elől, mi több, még az állathatározókban is szerepeltek - csak éppen nem önálló fajként. Az 1775-től ismert lepke viszont balszerencsés: helyet kell hogy szorítson maga mellett kilenc rokonának.

"Az általunk használt DNS-vonalkód módszere a molekuláris genetikai eljárásokon alapul, s bár valószínűleg nem mindenható, mégis fényt deríthet eddig feltáratlan összefüggésekre" - szerénykedett a HVG-nek elektronikus levél útján válaszoló Paul Hebert amerikai genetikus, az új metódus kifejlesztője. A világsajtó által máris forradalminak kikiáltott módszer azon alapul, hogy a sejtmagban található kettős spirálú DNS mellett - ugyancsak a sejten belül, de nem a sejtmagban, hanem a körülötte lévő kicsi sejtszervecskékben (a mitokondriumokban) - van egy másik, gyűrű alakú és feltalálási helye alapján mitokondriális DNS-nek nevezett dezoxiribonukleinsav. Ez is szerepet játszik az öröklésben, ám kizárólag anyai ágon, s - ellentétben a kettős spirálú DNS-ekkel - egy-egy sejtben több száz vagy akár tízezer példány is található belőle. Tömeges jelenléte a mintavételt könnyíti meg, az anyához kötődése pedig a rokoni kapcsolatok felderítését.

"A különböző fajok egyedeitől származó mitokondriális mintákat számítógéppel vonalkódokká alakítjuk, és azok hasonlatossága, illetve eltérése alapján vonjuk le következtetéseinket" - folytatja Hebert. A tudományos közvéleményt felbolygató módszerről sokan máris úgy vélik, hogy segítségével "végre összeáll a kép", és megoldódnak az állat- és növényvilág kis és nagy rejtélyei. Például hogy a vízilovak valójában a bálnákkal vannak rokonságban, és nem a sertésfélékkel.

"Valószínűleg szükség lehet bizonyos rendszertani változtatásokra is" - írja Mark Blaxter, az Edinburgh-i Egyetem biológiaprofesszora a DNS-rendszertan ígérete című, a világhálón is hozzáférhető cikkében. Szerinte azonban ahhoz még hosszú éveknek kell eltelniük, hogy a Földön élő több mint 10 millió állat- és növényfajt ezzel a módszerrel is górcső alá lehessen venni, majd az összehasonlító elemzések után új, az eddigiektől eltérő törzsfákat és leszármazási modelleket lehessen kreálni. Már amennyiben a mitokondriális vizsgálatok eredményei ezt egyáltalán szükségessé teszik. És persze ha a szakma szükségesnek tartja a mostani - Carl von Linné svéd természettudós által az 1700-as évek közepén elindított - taxonómia felborítását. "A fajok közötti távolságról, a rokonsági fokokról, a leszármazási vonalakról valóban többet lehet majd megtudni, ha létrejön egy ilyen vonalkód-adatbázis. Akkor a zootaxonómiában, magyarul a leíró állatismeretben járatlan kutatók is pillanatok alatt azonosíthatnak egy fajt, de távolról sincs szó paradigmaváltó újításról" - mondja Papp László, a Magyar Természettudományi Múzeum rovartanprofesszora, aki eddigi pályafutása során majdnem száz új légyfajt írt már le.

A Föld flórája és faunája még korántsem mondható tökéletesen feltártnak - tudományos becslések szerint az állatoknak többségét kitevő, közel 1 millió fajt számláló rovarvilágnak csak a töredéke ismert a szó taxonómiai értelmében. A megoldáshoz mégsem elég a DNS-vonalkód. "A rendszertani összefüggésekre alapuló kategorizálás ma már nem csupán az adott élőlény alaktani leírását jelenti, még ha az adatfelvétel ezzel kezdődik is" - mondja a magyar kutató. A genetikai, életmódbeli, szaporodási, viselkedési tulajdonságok szintén részei a taxonómiai információknak. A DNS-vonalkód így - Papp László szerint - valójában csak kiegészíti a hagyományos osztályozást, amelyet egyébként a taxonómusok amúgy is időről időre felülvizsgálnak.

A tudományos sajtón túlnövő médiaérdeklődést gyorsan kihasználva a genetikai taxonómia hívei Az élet vonalkódja néven tavaly nemzetközi tudományos konzorciumot hívtak életre, amelynek égisze alatt már hozzá is kezdtek a 15 ezer ismert tengeri és 8 ezer édesvízi hal "újrafeldolgozásához". A közel félszáz egyetemet és tudományos intézetet tömörítő szervezet sokatmondó nevű Fagyasztott Bárka programja pedig szinte bibliai magasságokba emelkedett, amikor Richard Lane-nek, a londoni Természettudományi Múzeum tudományos igazgatójának a vezetésével elkezdte egybegyűjteni több ezer, a kihalás szélére sodródott faj genetikai lenyomatait - beleértve akár klónozásra, mintegy újrateremtésre is alkalmas, mélyhűtött örökítőanyag-állományukat.

VAJNA TAMÁS

Tudja, milyen műanyag van a telefonjában? Igazán odafigyelhetne rá

Tudja, milyen műanyag van a telefonjában? Igazán odafigyelhetne rá

Brexit: most a brit házelnök akadályozta meg Boris Johnson tervét

Brexit: most a brit házelnök akadályozta meg Boris Johnson tervét

Lopott mentőautóval kezdett ámokfutásba és gázolt el gyalogosokat egy férfi Oslóban

Lopott mentőautóval kezdett ámokfutásba és gázolt el gyalogosokat egy férfi Oslóban

Márki-Zay Péter az önkormányzat alakuló ülésén: „Fel akarjuk építeni Hódmezővásárhelyen a szabad sajtót”

Márki-Zay Péter az önkormányzat alakuló ülésén: „Fel akarjuk építeni Hódmezővásárhelyen a szabad sajtót”

Újraszámolták a szavazatokat Győrben, Borkai marad a polgármester

Újraszámolták a szavazatokat Győrben, Borkai marad a polgármester

Nem túl fényes jövő vár 2050-re Magyarországra ökológiai szempontból

Nem túl fényes jövő vár 2050-re Magyarországra ökológiai szempontból