A rekordsebességgel pápává választott XVI. Benedek és környezete világossá tette: Ratzinger bíboros nem véletlenül választotta magának éppen ezt a nevet. Márpedig ha ez így van, érdemes végiggondolni: vajon mi lehet a korábbi Benedekekben, ami kiváltotta az új pápa csodálatát?

Nem rejtette véka alá Róma 265. püspöke: célja volt a névválasztással. A Benedek először is - a bene dictus latin kifejezésből rövidülve - a jó, helyes beszédet jelenti, így sokan arra gondolhatnak: az egyházi tanok korábbi főőre meg van elégedve eddigi teológiai dolgozataival, s azok szellemében kíván pápaként is eljárni. Az is igaz, XVI. Benedek kerek perec megmondta: folytatni kívánja legutóbbi Benedek elődje munkáját.

A laikusokban persze jogosan vetődhet fel, miért van egyáltalán szükség arra, hogy a pápa új nevet válasszon. Végül is Róma első 55 püspöke egészen jól elvolt a saját nevével. Az 56. azonban, amikor 533-ban pápává választották, elégedetlen volt szülei ajándékával, mivel túlzottan pogánynak tartotta a római kereskedőisten, Mercurius nevét, s ezért inkább II. János néven ült Szent Péter székébe. A nagy elődök példája szokássá érett, és a 11. századtól kezdve a frissen megválasztott pápák szinte kivétel nélkül egy általuk tisztelt előd nevét vették fel: Karol Wojtyla például az alig 33 napig uralkodó, állítólag alapos reformokat tervezgető elődje, I. János Pál nevét vette fel, aki viszont egyszerre akart a kedélyes és jóságos XXIII. Jánosra és az őt követő bölcs VI. Pálra hasonlítani.

Ha XVI. Benedek névválasztása jelzésértékű is, azt még nem tudhatjuk, pontosan mit kíván jelezni ezzel Szent Péter mai utóda. Saját elmondása szerint nemcsak az első világháború békepápája, XV. Benedek példája lebegett a szeme előtt, hanem a pápákon kívül gondolt Nursziai Benedekre is, arra a mély spiritualitásáról ismert szentre (Európa főpatrónusára), aki a 6. században az itáliai Monte Cassinóban megalapította a bencés szerzetesrendet. A bencések szerzetesi regulájának egyik legfontosabb pontja, hogy az elkötelezett híveknek naponta nagyjából annyi időt kell munkával tölteniük, amennyit imádsággal és lelki gyakorlatokkal.

Az a konklávé, amely négy nap alatt választotta pápává a XV. Benedek nevet felvevő Giacomo Della Chiesa bíborost, 1914. augusztus 31-én, alig egy hónappal az első világháború kitörése után ült össze. Termete és természete miatt a háta mögött Il piccolettónak hívták az új pápát - ez nagyjából apró úriembert jelent. Persze nyilván nem erre gondolt XVI. Benedek, amikor őt választotta példaképéül, hanem feltehetően arra, hogy a világégésben az új pápa a béke apostolává érett, elsősorban a kölcsönös szeretet és a társadalmi igazság hiányát okolva az emberiség állapotáért. Az egyházon belüli reformokat sürgető katolikus hívek viszont akár attól is tarthatnak, a konzervatív egyházfő hírében álló XVI. Benedek abban is elődje példáját követi, hogy esetleg nem enged a reformtörekvéseknek. XV. Benedek elítélte a modernizmus minden fajtáját, s úgy vélte: a modernista szellem "ha valakit megfertőz, minden régi ismeretet undorral utasít el, és minden egyes dologban az újdonság sóvár keresőjévé válik". A tekintetben viszont az új pápát minden bizonnyal a szekularizálódó Európa is szívesen látná XV. Benedek követőjének, hogy 1917. június 15-ei, Humani generis kezdetű enciklikájában szabályozta a templomi prédikációt, és megtiltotta, hogy a szószékről politikai agitációt folytassanak.

Bár ő is elődje hatására vette föl a Benedek nevet, ez nem jelentette azt, hogy az "apró úriember" végül hasonló szellemben is tevékenykedett. Az 1740 és 1758 között uralkodó XIV. Benedek az osztrák örökösödési háborúk miatt szintén a majdnem egész Európára kiterjedő harcok közepette kormányozta ugyan a katolikus egyházat, ám XV. Benedektől eltérően éppen modernizmusáról volt ismert. Igaz, pápasága alatt betiltották a világi és a színházi zenét a templomokban, de XIV. Benedeknek gondja volt arra is, hogy a római egyetemen kémia és matematika tanszék alakuljon. Megértette, hogy a pápai önkényuralom véget ért, ezért is mondhatta róla az egyébként anglikán Horace Walpole író, hogy "önhittség és egoizmus nélküli főpap" volt, "Róma püspökeinek legjobbika". Az ő esetében a névválasztás igazán nem szorult magyarázatra, hiszen XIII. Benedek kreálta őt bíborossá.

Pietro Francesco Orsini 1724-ben lett XIII. Benedek néven katolikus egyházfő. Ratzinger bíboroshoz hasonlóan - bár úgy tudni, némileg nagyobb vehemenciával - fohászkodott azért, hogy ne ő legyen a pápa. A 75 éves főpap, amikor azt látta, hogy egyre többen voksolnak rá, könnyek között kérte, szavazzanak másra. Hosszas unszolás után végül beadta a derekát. Az egyébként már 21 évesen professzorrá kinevezett Orsini elutasította, hogy a Vatikán luxuslakosztályait használja. Szelídsége azonban szokatlan politikai járatlansággal párosult: jobbkeze, Coscia bíboros elszigetelte őt, és gyakorlatilag ő irányította a pápai állam apparátusát. Az utókor hálátlan történészei általában azt jegyzik meg XIII. Benedekről: "Ha valaki kiváló szerzetes, az nem elég ahhoz, hogy jó pápa legyen."

Nem tudni, vajon XII. Benedek melyik vonása váltotta ki utóda csodálatát, de meghökkentő a párhuzam, hogy a közel négyszáz évvel korábban, 1334-ben megválasztott, belső reformra törekedő teológiai zseniről, Jacques Fournier-ről tehetetlenségbe torkolló jóindulatát jegyezték föl kortársai. A költőfejedelem Petrarca például az egyház alkalmatlan, álmatag és pityókás kormányosának festi le őt Névtelen levelében.

Arról már feljegyzések sem őrződtek meg, hogy XII. Benedek miért akart XI. Benedek örökébe lépni. Ha párhuzamot keresnénk, legfeljebb arra jutnánk, hogy elődje 1303-ban, mindössze nyolc hónapos pápasága alatt szintén nem cselekedett maradandót: csupán annyit tett, hogy kibékült Szép Fülöp francia királlyal. (Az uralkodó olyan konfliktusba keveredett az előző pápával, amely az egyházfő halálához vezetett.)

Az viszont érthetetlen, vajon miért választotta ő a Benedek nevet. X. Benedek ugyanis hiányzik a pápák hivatalos névsorából. Ő azért nem méltó előd, mert két és fél évszázaddal korábban a befolyásos Tusculum család jogtalanul juttatta Szent Péter székébe. Történt ugyanis, hogy halála közeledtekor az előző pápa, IX. István megeskette a papságot és a római népet, hogy utóda megválasztásával megvárják, amíg jobbkeze, a Németországban követségben járó Hildebrand szerzetes (a későbbi VII. Gergely pápa) visszatér. Csakhogy a türelmetlen választók engedtek a Tusculum família nyomásának, és 1058 áprilisában Velletri reformellenes püspökét koronázták pápává X. Benedek néven. Néhány hónappal később a bíborosok egy erősebb csoportja le is taszította a trónról, s a mai napig illegitim uralkodóként, ellenpápaként tartják számon.

Elődje sem volt sokkal méltóbb névadó: IX. Benedek, aki nem sokkal nagybátyja, a Tusculum családbeli VIII. Benedek után került - egyes történészek szerint tinédzserként - Szent Péter székébe, 1045-ben egy kisebb vagyonért eladta a pápaságot egy másik nagybátyjának. A korábbi Benedekek esetében pedig már igazán fölösleges az elődökre figyelni. Az elsőtől a hetedikig mindegyikük már pápasága előtt a Benedek nevet kapta a keresztségben.

IZSÁK NORBERT

Szijjártó: 2021 januárjától érkezhet katari földgáz Magyarországra

Szijjártó: 2021 januárjától érkezhet katari földgáz Magyarországra

Felfüggesztették Varju László mentelmi jogát

Felfüggesztették Varju László mentelmi jogát

Gulyás: Budapest aranykora volt a Tarlós-éra

Gulyás: Budapest aranykora volt a Tarlós-éra

Októberben megváltozik a Facebook, új fül alatt kell majd keresni a híreket

Októberben megváltozik a Facebook, új fül alatt kell majd keresni a híreket

Csodaszép a világ legöregebb igazgyöngye

Csodaszép a világ legöregebb igazgyöngye

Negyedik napja keresnek egy debreceni túrázót Erdélyben

Negyedik napja keresnek egy debreceni túrázót Erdélyben