Tetszett a cikk?

Az emberiséget évszázadok óta foglalkoztató kérdést öntött új formába a magyar kormány, amikor megszondázta a közvéleményt, választható lehessen-e a születendő harmadik gyerek neme.

Máig nem tudni, miért gondolták évszázadokig Nyugat-Európa sok országában, hogy északi szél idején gyerekgyártásba fogni fiút eredményezhet. A leendő apa azzal fokozhatta a hatást, hogy aktus közben magán hagyta a csizmáját - sorolja a fortélyokat Letty Pogrebin amerikai szakíró Szabadon felnőni című 1981-es könyvében.

Nagy bajok lettek volna persze abból, ha a praktikák beválnak. Amíg a fejlett országok legtöbbje el nem indult a női egyenjogúság felé vezető úton, a szülők aligha kívánhattak volna mást, mint fiút, aki képes később eltartani az öregeket, és továbbviszi a család nevét. Azt viszont az 1950-es évekig nem is sejtették, hogy ehhez a peteérés időpontjában az anya X kromoszómájú petesejtjébe az apa Y kromoszómájú spermiumának kell behatolnia. Ha ugyanis az X kromoszómájú az ügyesebb, úgy XX kromoszómájú, azaz kislány lesz az utód.

Romantikus ugyan, de mindezt valószínűleg nem befolyásolta, hogy - miképp Pogrebin közli - francia szülőjelöltek még a 19. században is fiúcskát vagy lánykát kérő varázsdalt énekeltek szeretkezés közben. A magyar néphit viszont éppen ellenkezőleg azt tartotta, hogy ilyenkor a nő nemhogy ne danoljon, de még a száját se tartsa nyitva, különben elkezdhetik a rózsaszín holmik beszerzését. További módszer: a fiú utódot a magyarok akkor érezték garantáltnak, ha a vőlegényes házban kisfiút ültettek a menyasszony ölébe. E szokás még a két világháború között is dívott Magyarországon - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia által 1988-2002 között összeállított, Magyar néprajz című könyvben. A többedik gyermek nemét már más ravaszsággal befolyásolták. Falujárók feljegyezték, hogy a Dunántúlon a legközelebb fiúra vágyó anya méhlepényét körtefa alá, a lányra váróét almafa alá temették.

Törzsi társadalmakban sok helyütt ma is bíznak efféle trükkökben. A csendes-óceáni szigetvilágban például a nők férfimezt öltenek magukra szeretkezéskor, remélve, hogy a spermium és a petesejt veszik az üzenetet. Dél-Afrikában a leendő anyák a marulafa hím- vagy nőivarú egyedének kérgét rágcsálják szabályozási célból.

E rituálék kockázatmentesek, és 50 százalékban nyilván hatékonyak is. Ha mégsem bizonyultak annak, bizony akadtak (és akadnak) olyan társadalmak is, amelyekben szemet hunytak a fölött a durva módszer fölött, hogy nem viselték gondját a nem kívánt nemű újszülöttnek, és hagyták meghalni.

Olykor a tanult tudósok javallatai sem értek többet, mint a babonák. Anaxagorasz, a két és fél évezreddel ezelőtt élt görög természetfilozófus úgy tudta, hogy a fiúk a jobb, a lányok a bal here működésének köszönhetik létüket. E meglátásból kiindulva azt javasolta a családfőnek, együttlétkor kösse le azt a heréjét, amelyből nem kívánna apróságot. E technika igen sokáig volt népszerű: a 18. században élő néhány francia arisztokratáról feljegyezték, hogy eltávolíttatták bal heréjüket, annyira fontos volt nekik a fiúörökös - olvasható a Ronald Sackville ausztrál orvos jogász vezette kutatócsoport által 1984-ben kiadott, Mesterséges megtermékenyítés című tanulmánykötetben. Nyilván nem vállalkoztak volna az akkoriban különösen kockázatos műtétre, ha olvasták volna a másik ókori görög természetfilozófust, az írásaival Platónt is megihlető Parmenidészt. A fiúgyermekért a nőknek kell tenniük, és még csak nem is sokat: jobb oldalukra kell fordulniuk aktus közben, hiszen a fiúk a méh jobb oldalán, míg a lányok a bal oldalon fejlődnek ki - tartotta Parmenidész.

Az ilyen frappáns elméletekkel mégsem lehettek teljesen elégedettek a szülők, az orvosoknak legalábbis állandóan bővíteniük kellett a receptrepertoárt. A nem befolyásolására alkalmas diétát már az ókori hinduk is ismerték, és olykor ma is gyakorolják: hónapokkal a megtermékenyítés előtt az édesanyának a fiúért sósat, csípőset, a lányért édes ételeket kell fogyasztania. De bécsi orvosok még a múlt századfordulón is proteindiétát írtak fel a fiúra vágyó kismamáknak. Alekszandra Fjodorovnának, II. Miklós orosz cár feleségének, az egyik páciensnek azonban a már idézett Sackville szerint sokat kellett nyelnie, mert csak négy lánya után született fia. A bolsevik hatalomátvétel után testvéreivel együtt meggyilkolt cárevicsnek talán könnyebb lett volna rövid élete, ha lánynak született volna: vérzékenységben, azaz egy, csak a fiú utódokat sújtó örökletes betegségben szenvedett.

Még ma is sokan hisznek a megfelelő étrend nemet befolyásoló hatásában. Francois Papa párizsi nőgyógyász teóriája szerint a mama kálcium- és magnéziumgazdag étrendje lányt, heves káliumfogyasztása fiút eredményez, mivel szerinte ez megváltoztatja a nő petesejtje körüli miliőt. Bár orvosi körökben nem fogadják el egyöntetűen ezt az elméletet, borsos áron kaphatóak nembefolyásoló táplálékkiegészítők, elsősorban amerikai cégektől.

Aki nem hisz a fülbe sugdosott tanácsokban, és biztosra akar menni, annak az orvostudomány mai állása szerint három lehetősége van. A legkegyetlenebb a már megfogant gyermek abortusza. A hivatalosan többnyire csak egy gyermeket engedélyező, fiúcentrikus Kínában máris természetellenes nőhiányt okozott, hogy évtizedek óta leányembriók tömegeit hajtották el a méhen belüli vizsgálatok nyomán. A másik két módszert a legtöbb országban hivatalosan csak orvosi javallatra, nemhez kötődően öröklődő betegségek - például a férfiakat sújtó vérzékenység és izomsorvadás - esetében lehet kérni. Az egyik metódus során a mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriók közül csak a betegségtől nem fenyegetett neműeket ültetik be az anyaméhbe. A másik esetben pedig kromoszómakiválasztással eleve csak a kívánt nemű embriót hozzák létre, és az kerül a méhbe. Miután a kormány múlt héten sms-es közvélemény-kutatásban azt tudakolta, meg lehessen-e választani a harmadik gyermek nemét, Czeizel Endre orvos genetikus úgy nyilatkozott, hogy a harmadik - a 80-90 százalékos sikerrel működő ondószétválasztásos - módszerről lenne szó. Rácz Jenő egészségügyi miniszter viszont arra hívta föl az érdeklődők figyelmét, hogy az állítólag néhány tízezer forintos beavatkozást a társadalombiztosítás nem támogatná.

SINDELYES DIRA

Szellem

Tiltott gyümölcsök

Mind ez idáig nem készült felmérés arról, valóban növelné-e a gyermekvállalási kedvet Magyarországon, ha a szülők...

Egy szakértő szerint az olyan vakcinák, mint amilyen a kínai Sinopharm is, nem eléggé hatásosak

Egy szakértő szerint az olyan vakcinák, mint amilyen a kínai Sinopharm is, nem eléggé hatásosak

Szerda éjfélig ingyen megtekinthető Szomjas György filmje, a Talpuk alatt fütyül a szél

Szerda éjfélig ingyen megtekinthető Szomjas György filmje, a Talpuk alatt fütyül a szél

Gyerekek a tévé előtt – tanulságos útravaló vagy szükséges rossz a mesenézés?

Gyerekek a tévé előtt – tanulságos útravaló vagy szükséges rossz a mesenézés?