Tetszett a cikk?

Hatvanhat évi sugárzás után a BBC december közepén megszünteti magyar nyelvű rádióadását (is). Az angol rádióadó "az igazság a leghatásosabb propaganda" elvét követve vált a rádiózás etalonjává, de nem mondhatni, hogy műsoraiban soha ne került volna egymással szembe propaganda és tárgyilagosság.

"Vége a háborúnak, miről fogunk beszélni?" - kérdezgette munkatársaitól félig tréfásan, félig komolyan 1945 nyarán a BBC magyar osztályának vezetője, Tarján György. E dilemma korántsem csak őt foglalkoztatta: a BBC akkortájt igen komolyan fontolgatta - először, de nem utoljára -, hogy megszünteti a kitűzött feladatát beteljesítő idegen nyelvű műsorokat. Merthogy az angol rádió eredendően a brit hadipropaganda céljait szolgáló idegen nyelvű adásai - melyek a második világháború kitörésekor gyors egymásutánban kezdték el a sugárzást, s az 1940-es években számuk negyven fölé emelkedett - a német kapitulációt követően okafogyottá váltak. Legalábbis egy rövid ideig ez így látszott.

HVG
A BBC nagy ötlete az adások létrehozásakor egyébként az volt, hogy az elhitethető hazugságokkal mesterien operáló göbbelsi propagandagépezettel a könyörtelen, az Angliában már megszokottnál is rigorózusabb tárgyilagosságot állította szembe. 1939. szeptember 5-én indult magyar nyelvű adásának is a "távolságtartás" és a "megbízhatóság" lett a két fő szlogenje. A londoni rádióhoz 1941-ben bemondóként elszerződött Rentoul Ferenc - aki később 26 éven keresztül irányította a BBC magyar osztályát - egy 1979-es visszaemlékezésében elárulta kezdeti "teljes megrökönyödését" afölött, hogy szenvtelen hangon kell beolvasnia: az angol légierő támadást intézett egy német vasúti csomópont ellen, a sínekben komoly kár keletkezett, a bevetésből 11 angol bombavető nem tért vissza. "Ha azt akarjuk, hogy Magyarországot leválasszuk a németek oldaláról, miért nem mondjuk azt, hogy egy-egy ilyen támadás során az ellenség példátlanul súlyos veszteséget szenvedett?" - kérdezte egy alkalommal a főnökséget. Azért, mert nem igaz - hangzott a lakonikus s egyben irányt szabó válasz.

Az persze nem állítható, hogy a két szempont - propaganda és igazság - sohasem ütközött volna egymással. Példa rá a magyarbarátként elkönyvelt oxfordi történészprofesszor, Carlile Aymler Macartney esete. A magyarul kiválóan értő, ám akcentusa miatt nehezen érthető "Mekkártni Elemér" - aki 1940 áprilisa és 1943 júliusa között heti rendszerességgel olvasta fel helyzetelemző kommentárjait - minden törekvése arra irányult, hogy a magyar hatalmi elitet rádöbbentse önnön felelősségére, s ezáltal németellenes fellépésre késztesse. Ennek szellemében fejtegette 1941 áprilisában, hogy noha Teleki Pál öngyilkosságával "feláldozta magát, de egy ember nem válthatja meg az egész népet", júniusában pedig azt, hogy Magyarországot "ugyan a nácik parancsolták, zsarolták be a háborúba", de a magyar politikusoknak fel kellene hagyniuk "azzal a képzelődéssel, hogy országuk még független".

Macartney jegyzeteit a Londonban székelő emigrációs csehszlovák kormány minduntalan "a reakciós Horthy-rezsim támogatásaként" értékelte, de hasonlóképpen fogalmazott a magyar osztályhoz felvett friss emigráns, a leginkább a Szép Szó folyóirat szerkesztőjeként ismert Ignotus Pál. A hadiállapot ellenére is békülékeny álláspontját a brit történész egy az idő tájt írott, de csak 1978-ban - a BBC külföldi adásainak egykori hírigazgatója, Elisabeth Barker által - publikált védekező feljegyzésében ekképp indokolta: "A Magyarország felé irányuló propaganda azért különösen nehéz, mert a németek Magyarország számos olyan nemzeti ambíciójának kielégítését ígérhetik, melyeknek megtagadására az angolok kötelezve vannak." Macartneyt mégsem a tiltakozások, hanem a magasabb politikai szempont parancsolta el a mikrofontól, merthogy - írja Barker - 1943-ban már nem a politikai elitet kellett győzködni, hanem inkább a magyar társadalmat kellett ráébreszteni arra, hogy a bigott szovjetellenességben nem számíthatnak a Szovjetunió szövetségeseire, Angliára és Amerikára.

Más, nem mellékes kérdés, hogy a háború után éppen a Szovjetunió miatt maradt fenn - a többi között - a BBC magyar adása is. Merthogy kiderült: az új világpolitikai helyzetben újfajta hazugságokat kellett megbízható hírekkel ellensúlyozni. 1949 elején például a Magyar Rádió egyenes adásban közvetítette Mindszenty József hercegprímás népbírósági perét, majd nem sokkal később az úgynevezett Fekete Könyvben tették közzé a tárgyalás jegyzőkönyvét. A már említett Tarján György 1949. március 11-én ekként fordult magyarországi hallgatóihoz: "Kérem, lapozzanak a Fekete Könyv 89. oldalára, és olvassuk együtt a bíróság elnökének harmadik megszólalását a lap alján." A "közös olvasás" után a BBC archívumából bejátszották a Magyar Rádióban néhány hónappal korábban elhangzott közvetítés idevonatkozó részletét. A két szöveg közötti különbségek alapján pedig a hallgató számára egyértelművé válhatott a koncepciós per koncepciós meghamisítása. Hasonló módon járt el a BBC a néhány hónappal későbbi Rajk-per alkalmával is. E szakmai bravúrnak aztán az lett az egyik következménye, hogy Magyarországon ezt követően már nem sugároztak egyetlen tárgyalásról sem, a másik pedig az, hogy mind erőteljesebben zavarták a nyugati rádióadásokat. Időközben ugyanis beindult a müncheni székhelyű Szabad Európa Rádió (SZER) is. Ezen állomások hallgatását aztán 1952-ben államellenes bűncselekménnyé nyilvánították.

Az 1950-es évek első felében - talán a SZER kérlelhetetlen antikommunista hangjának hatására is - a BBC még a korábbiaknál is visszafogottabban politizált. A humoristaként is magasan jegyzett Mikes György az idő tájt leginkább kabarészámokkal, így az átütő sikert arató Sztálin-tangó című gúnysanzonnal bírált, a BBC-hez 1951-ben belépő Cs. Szabó László pedig inkább szellemi csemegét nyújtott hétről hétre felolvasott művelődéstörténeti esszéivel (lásd Megtérés című írásunkat).

Néhány esztendeje már tanulmányok is feldolgozták, hogy 1956 októberében a forradalom menetében milyen ellentmondásos szerepet játszott a SZER (HVG, 1993. október 30.), arról azonban igen kevesen tudnak, hogy a BBC-ben már igen korán, 1956. október 26-án elhangzott egy keserű hangú jegyzet. E szerint: "A magyar nép hősi küzdelmének láttára a legkínzóbb kérdés itt, Nyugaton ez: mit tehetünk mi? És a szomorú válasz az, hogy túlságosan keveset. (...) felelőtlenség lenne részünkről innen, sok száz kilométer távolságból arra biztatni embereket, hogy ontsák vérüket olyan küzdelemben, melyben mi magunk aktívan részt venni nem tudunk." Katona Pál kijózanító üzenetére Pallai Péter és Sárközi Mátyás, a magyar osztály két volt munkatársa hívja fel a figyelmet a jövő év elején megjelenő, A szabadság hullámhosszán című kötetben.

A magyar forradalmat a BBC egykori szemüvegén keresztül láttató összeállításba a szerzőpáros beválogatta azt a tíz évvel később született jegyzéket is, melyet a magyar Külügyminisztérium juttatott el a brit nagykövetségre a BBC 1956-ra emlékező, úgymond hidegháborús műsora miatt. "A Magyar Népköztársaság kormánya nem fogadhatja el azokat az (...) érveket, amelyek szerint az Egyesült Királyság kormánya és hatóságai nem bírnak hatást gyakorolni a BBC, valamint egyéb brit hírközlő és propaganda szervek szerkesztőségi és műsorpolitikájára" - olvasható a kádári politika gondolkodásmódját tükröző levélben, amely arra is rávilágít, hogy a tárgyilagosságáról ismert BBC-től jobban fájt az ilyesfajta emlékeztetés, mint más orgánumoktól, melyeket könnyebben lehetett az imperialista erők szócsövének bélyegezni.

Az utókori olvasó számára ennél is nehezebben érthető, miként válhatott 1970-ben óriási, zenészberkekben máig emlegetett botránnyá az az interjú, amelyet az Illés együttes adott első londoni útján a BBC munkatársának, Bobby Gordonnak, azaz a már említett Pallai Péternek. "Nálunk (...) könnyűzenei életről beszélni sem lehet; nemhogy élet van, hanem állandó halódás" - vetett oda egy félmondatot Bródy János. A riporter a beszélgetés végén, magnón kívül megkérdezte az együttes tagjait, nem túl erős-e az ominózus megfogalmazás, amire azt a magabiztos s egyébiránt helytálló választ kapta, hogy 1956 óta, amióta "Bobby" elment, sok minden megváltozott Magyarországon. A halódás szó mégis igen sokba került, mert a magyar könnyűzene legnépszerűbb együttesével az Aczél György irányította kultúrpolitika példát akart statuálni: lemezbetiltás és egyéves szilencium mellett azzal a kikényszerített, a Magyar Ifjúság című hetilapban megjelent önkritikus kollektív nyilatkozattal is, amelyben Illésék a "magát Bobbynak nevező riporter" vágásait okolták a félreérthetőségért.

A szóban forgó intermezzóról persze jóval többen értesültek a hetilapból, mint ahányan hallották az ominózus nyilatkozatot. Ez az állítás annak ellenére megkockáztatható, hogy a londoni rádió magyar adásának hallgatottságáról alig tudni valamit, noha az elmúlt hat évtized alatt jó néhány becslés látott napvilágot. Velük kapcsolatosan azonban Gera Gabriella - aki a BBC munkatársaként most készíti a magyar adás történetéről szóló monográfiáját - fokozott óvatosságra int. Mint a HVG-nek elmondta: eddig mindössze arra talált megbízható adatot, hogy 1943-1944-ben körülbelül 1 millió ember, a magyarországi rádióhallgatók valamivel több mint 40 százaléka hallgatta rendszeresen a külföldi adásokat, de a BBC-re (is) figyelők arányára ebből nem lehet következtetni.

A hallgatottságról voltaképp az 1980-as évek közepéig senki nem rendelkezett még megközelítően pontos adatokkal sem. Egy 1985-ös, a magyar kommunista pártvezetés elé került titkos jelentés - amely sajnálkozva jelzi, hogy "a nyugati rádióadásokat hallgató személyek tájékozottsága szélesebbnek és naprakészebbnek tűnik, mint a tömegpolitikai-ideológiai munkával megbízott párttagoké" - adott először közvélemény-kutatásra alapított kimutatást. Ezek szerint a felnőtt lakosság körülbelül egyötöde hallgatta rendszeresen a SZER-t, s ugyanekkor derült ki az is, hogy a BBC magyar nyelvű adásába belehallgatók aránya megközelítette a 6-7 százalékot, körülbelül a felét annak, amivel a szerkesztőség állítása szerint most, a megszűnés előtti pillanatban rendelkezik.

MURÁNYI GÁBOR

Szellem

Megtérés

"Mint mondtam a múlt órán" - kezdett meghirdetett előadásába 1980 őszén Cs.

Koronavírus: hazavitték a Diamond Princessen rekedt briteket, többen fertőzöttek

Koronavírus: hazavitték a Diamond Princessen rekedt briteket, többen fertőzöttek

Kezd elszabadulni a koronavírus Észak-Olaszországban

Kezd elszabadulni a koronavírus Észak-Olaszországban

"Egészen elképesztő" számú kék bálna gyűlt össze egy Atlanti-óceánon fekvő szigetnél

"Egészen elképesztő" számú kék bálna gyűlt össze egy Atlanti-óceánon fekvő szigetnél