"Mint mondtam a múlt órán" - kezdett meghirdetett előadásába 1980 őszén Cs.

"Mint mondtam a múlt órán" - kezdett meghirdetett előadásába 1980 őszén Cs. Szabó László, majd rövid hatásszünetet tartva így folytatta: "...harmincegy évvel ezelőtt". Ezt követően a Képzőművészeti Főiskola hallgatói kétórás szabadelőadást hallhattak az ókori görög diaszpórákról, az író, művelődéstörténész előadó pedig három évtized után újra közvetlenül is megtapasztalhatta szavai hatását. Pedig Cs. Szabó ezt megelőzően is hétről hétre megtartotta a maga művelődéstörténeti előadását, csakhogy nem valamely egyetemi, főiskolai katedrán, hanem egy zaj- és visszhangmentes fülkében, Londonban, a BBC magyar osztályának rádióstúdiójában. Cs. Szabó 1949-ben, 45 évesen "disszidált", s kétesztendei olaszországi nyomorgás után invitálta munkatársul a BBC magyar osztályára az irodalomtisztelő Rentoul Ferenc. Az angol rádió adminisztrációja szerint az 52192. számú fordítóként és beolvasóként kereste kenyerét. E munka mellett - később már helyette is - félig-meddig ráadásként, jutalomként tíz-húsz perces kisesszéit olvasta fel, s némi átigazítással, bővítéssel ezekből születtek hosszabb-rövidebb tanulmányai, melyek az emigráció legjelesebb orgánumaiban, a párizsi Irodalmi Újságban, a müncheni Új Látóhatárban jelentek meg, majd később könyvvé formálódtak.

Az éppen száz esztendővel ezelőtt, 1905 novemberében Kolozsvárott született Szabó László - akit Csíkcsekefalvi előnevének rövidítése okán jóbarátai többnyire csak "Csé"-ként emlegettek - a két világháború közötti évtizedek mára kissé feledésbe merült irodalmi személyisége volt. Jegyzett kritikusa, esszéistája a Nyugatnak és a Válasznak, s az 1935-öt követő évtizedben tíz, visszhangot keltő kötete jelent meg, irodalmi esszéire Szerb Antal és Halász Gábor írásaival együtt hivatkoztak. Legfőképp mégis azzal vált megkerülhetetlenné, hogy első kötetének megjelenésével egy időben - Németh László viharos távozása után (HVG, 2004. november 6.) - ő lett a Magyar Rádió irodalmi osztályának "kötélidegzetű" és "ügyesen taktikázó" vezetője. Legalábbis ekként láttatta őt két évvel ezelőtt megjelent rádiótörténeti tanulmánykötetében Salamon István, aki szerint Cs. Szabó számos kompromisszumot kötve egészen 1944. március 19-éig, a német bevonulás miatti azonnali lemondásáig "őrizte az irodalom becsületét".

Az emigrációban is megmaradt olyan magyar írónak, aki a rádiós munkát mindvégig "nehéz robotként" élte meg, de cserébe két ünnep-, vagyis írói napot kaphatott - készített leltárt Cs. Szabó 1982-es, Hűlő árnyékban című önéletírásában, amelyben a magyar mondatokkal való birkózást "érzéki gyönyörűségnek" nevezte. Élete vége felé a nagynevű emigránsok hazacsábításával foglalkozók őt is megkörnyékezték. Cs. Szabó ezúttal ismét kompromisszumkészségéről tett tanúbizonyságot, feltételei között ugyanis - emigránstársaival ellentétben - sem az orosz csapatok kivonása, sem 1956 rehabilitálása nem szerepelt, csupán művei csonkítatlan publikálását kívánta. Amikor a Nagyvilág című folyóirat 1979-ben közölte Dickensről szóló kétrészes, politikailag ártalmatlan tanulmányát, a 75. évében járó író - "szigorúan magánemberként" - néhány hétre hazalátogatott. (Utána többször is hazajött; könyvtárát, levelezését is hazai közgyűjteményeknek adta, s itt érte őt váratlan halála is.)

Első vizitjének híre meglehetős vihart kavart a hazatérés kérdésében kérlelhetetlen emigránstársak körében. Cs. Szabó egyik legközelebbi barátja, a szintén Londonban élő Szabó Zoltán író már az utazás tényét is rossz néven vette. Rosszallása tovább erősödött, amikor megtudta, hogy barátja a parlamentben úgymond nem hivatalosan találkozott a kultúra mindenható urával, Aczél Györggyel, mi több, Csé elszólásából az is kiderült, hogy a beszélgetés tegeződve zajlott. "Ki tegezett le kit?" - kérdezte szigorúan Szabó Zoltán, mire Csé egy bonmot-val vágta ki magát: "Aczél tegezett le engem, mondván, hogy ebben az épületben ő az idősebb..."

Cs. Szabó 1984. szeptemberi halála után viszont félbeszakadt a "megtért író" hazai ünneplése. A hivatalosság hangulatváltását jól jelezte a pártlap Népszabadságban megjelent aláíratlan nekrológ, amely azt is fontosnak találta megemlíteni, hogy Cs. Szabó "a hidegháború időszakában nemtelen eszközöket használt".

Szellem

Tartották a távolságot

Hatvanhat évi sugárzás után a BBC december közepén megszünteti magyar nyelvű rádióadását (is). Az angol rádióadó "az igazság a leghatásosabb propaganda" elvét követve vált a rádiózás etalonjává, de nem mondhatni, hogy műsoraiban soha ne került volna egymással szembe propaganda és tárgyilagosság.

Szellemhajót sodort a partra a Dennis vihar Írországnál

Szellemhajót sodort a partra a Dennis vihar Írországnál

Megérkezett a vadonatúj Mercedes GLA Magyarországra

Megérkezett a vadonatúj Mercedes GLA Magyarországra

Kövér kétmillió forintra büntette Hadházyt a táblalógatásért

Kövér kétmillió forintra büntette Hadházyt a táblalógatásért

Bérelt egy autót, ami azután magától elindult

Bérelt egy autót, ami azután magától elindult

Lovas-fáklyás felvonulást szervez Budapesten a Mi Hazánk, amin a Betyársereg és a Hatvannégy Vármegye is jelen lesz

Lovas-fáklyás felvonulást szervez Budapesten a Mi Hazánk, amin a Betyársereg és a Hatvannégy Vármegye is jelen lesz

Nélküle nem lett volna ilyen az AC/DC – 40 éve halt meg Bon Scott

Nélküle nem lett volna ilyen az AC/DC – 40 éve halt meg Bon Scott