Annyira mélyen van kódolva az emberiségbe az idegengyűlöletre való hajlam, hogy azt aligha lehet holmi társadalmi célú reklámokkal kiirtani - állítják amerikai kutatók a manapság úton-útfélen bevetett agytevékenység-vizsgálatok alapján.

Velünk született, szunnyadó, ám megfelelő környezetben könnyen aktiválódó "képesség" az idegengyűlölet, aminek befolyásolására hagyományos eszközökkel (rábeszéléssel, intelmekkel vagy tudatosan alakított gondolkodással) alig van esély - döbbentették meg a tudományos közéletet a minap a Science című amerikai természettudományi folyóirat hasábjain Elizabeth Phelps amerikai agykutató és munkatársai. Eredményeikre többek között a manapság igen divatos - már marketingcélú vizsgálatokra is bevetett (HVG, 2005. március 5.) -, az agytevékenységet funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással feltérképező, úgynevezett fMRI-készülékkel jutottak.

Az idegengyűlöletet a szociálpszichológia sokáig ideológiák által felkorbácsolt, átmeneti, netán beteges viselkedési formának tekintette. Komolyabb tudományos figyelmet először az 1920-1930-as években, a náci fajelmélet kialakulása és képviselőinek politikai pozícióba kerülése nyomán kapott. Az akkoriban divatos pszichoanalízist felhasználva több teória is született a hitleri fajelmélet lélektani magyarázatára. Az egyik legmarkánsabb a - korábban Sigmund Freud asszisztenseként tevékenykedő - német Wilhelm Reich nevéhez fűződik, aki A fasizmus tömeglélektana című 1933-as munkájában a felsőbbrendű faj mítoszát (s az ezzel szorosan összefüggő idegengyűlöletet) a szexuális elfojtás kompenzációjaként értelmezte. Reich egyébként a nácik elől utóbb az USA-ba emigrált, ahol továbbfejlesztette a tökéletes orgazmus és az egészség kapcsolatáról szóló meglehetősen vitatott tanait, minek nyomán ma az amerikai szexuális forradalom egyik ideológusaként tartják számon. Igaz, élete utolsó éveit börtönben töltötte, ahová az eszményi kielégüléshez szerinte kozmikus energiákat szolgáltató kézi készülékének forgalmazásáért került.

Ugyancsak a náci modell alapján - és szintén pszichoanalitikus indíttatással - próbált fogást találni a xenofóbián a Reichhez hasonlóan Amerikában kikötött Theodor W. Adorno német filozófus-szociológus-zeneesztéta, aki kutatócsoportjával ottani kormánymegrendelésre dolgozott. Az előítélet, a behódolás és a fajgyűlölet gyökereit keresve - 1950-es, Az autoritárius személyiség című könyvükben - Adornóék úgy találták, hogy ilyen "fasisztoid" személyiség a gyermek igényeit semmibe vevő, az ösztönöket, a spontaneitást és az örömöket elfojtó, teljes engedelmességet követelő, diktatórikus nevelési elveket valló családokban alakulhat ki. Ilyeneket, Adornóék szerint, mindenekelőtt diktatúrák termelnek ki. A tetszetős elmélet fogyatékosságaival az amerikaiak az 1960-as években kibontakozó polgárjogi mozgalmak nyomán szembesülhettek, amikor is fehéren feketén kiderült: az előítélet és a fajgyűlölet sokkal általánosabb emberi tulajdonságok, mint azt hinni szerették volna.

Az első döbbenetet követő intenzív szociálpszichológiai kutatások aztán arra jutottak, hogy neveléssel és társadalmi szintű felvilágosítással felszámolható ez a kényelmetlen pszichológiai jelenség. De voltak, akik egyenesen betegségnek tekintették, és javasolták az "előítéletes személyiség" besorolását a pszichiátriai betegségek közé. Ezt a megközelítést írta felül az 1970-es évek derekán a biológiai és társadalomtudományokat egyre inkább átható evolúciós gondolkodás. A szociobiológiát megalapító amerikai Edward O. Wilson szerint - aki az új tudományterülettel komoly vitákat is keltett - az emberi viselkedés olyan szociális jelenségei, mint az idegengyűlölet (xenofóbia) és az önzetlenség (altruizmus), a törzsfejlődés során azért alakultak ki és maradtak fenn, mert a csoportérdekek védelmét, s így a túlélést szolgálták. Ugyanebbe az irányba mutattak Robert LeVine antropológus és Donald T. Campbell szociálpszichológus kutatásai, akik 1972-ben Etnocentrizmus címmel megjelent könyvükben hívták fel a figyelmet arra, hogy az általuk vizsgált népcsoportok sok esetben nem tekintették bűnnek a más törzsek tagjai ellen elkövetett lopást vagy akár gyilkosságot, hanem egyenesen dicsőségnek. Ehhez a humánetológiai megfigyelések azzal járultak hozzá, hogy minden 6-7 hónapos kor körüli csecsemőnél - környezeti hatásoktól függetlenül - megjelenik a számukra idegenektől való félelem, ami gyökere lehet a később esetleg csoportideológiaként megfogalmazódó xenofóbiának.

Az utóbbi évtizedben egyre komolyabban kutatják a meglehetősen összetett problémahalmazt képező idegengyűlölet idegrendszeri alapjait is. A legfrissebb eredményeket publikáló Elizabeth Phelps és kollégái már évek óta vizsgálják - fMRI-eljárással is - a félelmi válaszokért felelős agyi központot, az amygdalát, mert úgy vélik, ennek aktivitása (vagy passzivitása) a xenofóbia megjelenésének alapja. Egy korábbi kísérletükben például úgy találták, hogy fehér amerikaiak amygdalája fokozott aktivitást mutatott ismeretlen fekete arcokra, amiben számukra az volt igazán meglepő, hogy ez az agyi reakció független volt attól, hogy a vizsgáltak tudatosan miként vélekedtek az eltérő bőrszínűekről. Azóta Phelpsék azt próbálták kideríteni, vajon az idegen etnikumú emberre vonatkozóan gyorsabban alakulnak-e ki és tartósabban maradnak-e fenn a félelmi válaszok, mint a hozzájuk hasonlókra.

A "Pavlov kutyája" jellegű - a Science-ban publikált - kísérlet során a fehér és fekete résztvevőknek különböző bőrszínű, számukra idegen arcképeket mutattak, amelyekhez kellemetlen áramütést is társítottak. Azt tapasztalták, hogy a fehér emberek sokkal gyorsabban társították (az áramütéssel is generált) félelmet a fekete arcokhoz, mint a saját etnikumúhoz (és persze fordítva is), ráadásul ezt - egy másik vizsgálati szakaszban - jóval nehezebben tudták feloldani.

Óva intett azonban az eredmények túlbecsülésétől Arne Öhman, a stockholmi Karolinska Intézet fiziológusa. Szerinte mindez nem azt jelenti, hogy az előítéletesség örökös emberi tulajdonság lenne, hanem csupán azt, hogy a félelmi válaszok a törzsfejlődés során veszélyesnek bizonyult ingerekre, mint például a hüllőkre, a mélységre vagy - mint az idézett vizsgálatok jelzik - az idegenekre evolúciósan előkészítettek, vagyis szükség esetén igen gyorsan kialakulnak. Mindennek fényében érthetőbbek Adornóék fél évszázados megállapításai is, melyek szerint bizonyos politikai légkör vagy specifikus neveltetés könnyen aktiválja e szunnyadó "képességeket".

Azt egyébként Phelpsék is elismerik, hogy ezt az "előfeszítettséget" felül lehet írni megfelelően erős ingerekkel, amelyek - akárcsak a fóbiás betegek terápiájánál - nem észérvek, hanem pozitív tapasztalatok révén hatnak. Megfigyelték ugyanis, hogy prekoncepciójuk látványosan csődöt mondott azon férfiak esetében, akiknek volt már eltérő bőrszínű szerelmük.

SZENDI GÁBOR

Képek: ha tényleg ilyen lesz az Airbus új repülője, sokan fel akarnak majd ülni rá

Képek: ha tényleg ilyen lesz az Airbus új repülője, sokan fel akarnak majd ülni rá

Tordai Bence feljelenti Dúró Dórát és Horváth Lászlót

Tordai Bence feljelenti Dúró Dórát és Horváth Lászlót

Sanders simán nyert Nevadában

Sanders simán nyert Nevadában

600 androidos alkalmazást törölt a Google, miután kiderült, hogy átverik a felhasználókat

600 androidos alkalmazást törölt a Google, miután kiderült, hogy átverik a felhasználókat

Felütötte fejét a hőstressz, pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony

Felütötte fejét a hőstressz, pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony

Videót közöltek a barkácsolt rakétás fenegyerek halálos tragédiájáról

Videót közöltek a barkácsolt rakétás fenegyerek halálos tragédiájáról