Szenzációként tálaltak a múlt héten Pekingben egy világtérképet, amely - tulajdonosa szerint - azt bizonyíthatja, hogy a kínaiak már Kolumbusz előtt felfedezték Amerikát. Cikkünk térképtörténész szerzője szerint azonban annyi kérdés merül fel a bejelentés kapcsán, hogy korai lenne még átírni miatta a tankönyveket.

Már a régi kínai hajósok is ismerték Amerikát, mi több, e felfedezésüket éppen 74 évvel Kolumbusz Kristóf előtt, vagyis 1418-ban tették. Legalábbis e következtetést vonhatták le azok, akik január 16-án Pekingben részt vettek egy kínai világtérkép sajtóbemutatóján. A bravúros tettet egyébként nem más vitte véghez - állítja a térkép tulajdonosa, civilben pekingi ügyvéd, Liu Kang -, mint az ügyeletes kínai nemzeti hős, a 15. század első felében lenyűgöző flottája élén nagyszabású tengeri expedíciókat lebonyolító Cseng Ho. Az admirális első útjának 600. évfordulóját éppen tavaly júliusban ünnepelték (HVG, 2005. április 16.).

A mostani bejelentésnek egyébként nem is az a része volt világraszóló, amely az Újvilág felfedezésére vonatkozott, mivel ez a hír már négy éve körbejárta a világot, elsősorban az amerikai közvéleményt. Akkor egy nyugalmazott brit haditengerész, Gavin Menzies tálalta hasonló szenzációként könyvét, melynek címe egyben hipotézisének lényegét is összefoglalja: 1421: amikor a kínaiak felfedezték a világot (HVG, 2003. február 1.). A műben az amatőr történész már korábban is ismert tényekből és adatokból állított össze szövevényes, ám igen meggyőzőnek tűnő kultúrtörténeti víziót arról, hogy a kínaiak miként hajózták körbe a világot. Bár szakértők szerint Menzies módszerei tudománytalanok, hipotézisére pedig nincs bizonyíték, a könyv világsikerré vált, számos nyelven, köztük magyarul is megjelent.

Liu Kang most azt állítja, hogy ő is az "1421" hatására világosodott meg, amit nem sokkal azután olvasott, hogy egy sanghaji antikváriumban megszerezte a most Menzies hipotézisének perdöntő bizonyítékaként bemutatott világtérképet. A Mennyek alatti összes világ földrajza című térkép apró, ám nem elhanyagolható szépséghibája, hogy nem eredeti, hanem csupán 18. századi "hiteles másolata" az 1418-asnak. A régies hatású papírlapon található kínai írásjegyek arról tájékoztatnak, hogy a rajzot Mo Je-tung, a Csing-dinasztia szolgája készítette 1763-ban, lemásolva egy 345 évvel korábban, a Ming-dinasztia harmadik uralkodója, Csu Ti alatt megrajzolt világtérképet. Vagyis az eredeti éppen abból a korból származik, amikor - az egyébként mongol származású eunuch - Cseng Ho admirális, a kínai történelem legfényesebb fejezeteit írva, több tízezer embert mozgósító expedíciói során távoli országok fejedelmeit hódoltatta.

Óriási jelentőségű dokumentum ez az 1418-as térkép, hiszen ez lenne az első modern világmappa. A szakértők azonban kezdettől fogva kételkedtek ebben, és aggodalmaik megerősítést is nyertek a térkép nyilvánosságra hozatala utáni napokban. A bemutatott mappa ugyanis térképtörténész szakértők szerint nem illeszthető be a korabeli - mostanáig nyilvánosságra került - kínai térképek közé. Az esetleges kínai érzékenységek miatt óvatosan fogalmazó szakmabelieknek első pillantásra feltűnt, hogy a térkép a Földet két félgömbön ábrázolja, márpedig ilyen ábrázolások az európai térképészetben a 17. században váltak szokásossá. A gömb alakú Föld, a földrajzi fokhálózat, az északi tájolás, az egyezményes jelek és a térképek matematikai-geometriai alapjai mind olyan jellemzők, amelyek Európában a 16. század során lettek a modern kartográfiai ábrázolásmód részeivé.

E konvenciókat - mai tudásunk szerint - a 16-17. század fordulóján Kínában működő jezsuita misszionáriusok ismertették meg az ottaniakkal, egyszersmind több kínai nyelvű világtérképet is készítettek. A most bemutatott mappa szempontjából az itáliai Matteo Ricci atya - több változatban és számos másolatban ismert - térképe a legérdekesebb. Méghozzá azért, mert a kiváló csillagász és matematikus 1584-ben Pekingben elkészült munkájára oly mértékben hajaz a mostani "1418-as", hogy szinte az előképének lehet tekinteni. Ricci egyébként a kor egyik legnépszerűbb atlaszkiadója, az antwerpeni Abraham Ortelius - aki nem mellesleg elsőként művelte ezt Európában - 1570-ben megjelent ovális világtérképének egy változatát adta ki, kínai feliratokkal. Az atya naplójából tudjuk, hogy a térképlap közepére azért helyezte - Európa helyett - Kínát, mivel Pekingben szilárdul hitték, hogy birodalmuk a világ közepe.

De Ricci munkáján túl van más gyanús momentum is. Az érdeklődő amerikai gyűjtők például rögtön felfigyeltek arra, hogy a világtérképen Kaliforniát szigetként ábrázolták. Ez a kartográfiai mítosz Henry Briggs - a logaritmusszámítást is elterjesztő brit tudós - 1625-ös térképére vezethető vissza, és körülbelül egy évszázadon át volt jellemző az európai térképészetre. Különös egybeesés lenne, ha a Menzies szerint a kaliforniai partokat is elérő kínai felfedezők éppen ott és úgy tévedtek volna, mint az évszázadokkal későbbi óvilági rajzolók. A teória védelmezői viszont azt mondják erre, hogy éppenséggel az európai térképészek másolták a kínaiakat, és egyébként is, senki nem állította, hogy az 1418-as mappán látható sziget Kalifornia lenne, nincs ott erre utaló felirat, tehát elképzelhető, hogy az egy jóval északabbra fekvő igazi szigetet jelöl.

Tovább kötözködnek azonban a feliratokat olvasni tudó kínai tudósok. Az 1763-as térkép másolója ugyanis - mint írta - vörös keretben helyezte el az "1418-as eredetin" is szereplő feliratokat, ami a térkép tulajdonosa, Liu Kang szerint a munka hitelességét bizonyítja. A szakértőknek viszont szemet szúrt az Európa keleti részén található szöveg, amely szerint az ott lakók hisznek "Istenben", és vallásuk a "csing". Az írásjegyekben ugyanis Isten megnevezésére a kínai "sang-ti" kifejezés szerepel, amelyet elsőként a 17. századi jezsuita misszionáriusok használtak a keresztény Isten fordítására. A csing vallás ugyanakkor az Európában sokáig eretneknek tartott, Kínába is elvetődött nesztoriánus keresztényekre utal, akiket ott a Tang-dinasztia idején (a 7-9. század során) emlegettek így, nem pedig a fél évezreddel későbbi Ming-korszakban. Az egykori kínai keresztények emlékeinek felfedezése viszont ismét csak a jezsuita misszionáriusok érdeme. Akárcsak a térképen olvasható Észak- és Dél-Amerika kifejezések elterjesztése, amelyek a szakértők tudomása szerint még nem léteztek a hatszáz évvel ezelőtti kínai nyelvben.

A térkép eredetiségét hangsúlyozók most a mappa két darabkáját szénizotópos kormeghatározásra küldték egy új-zélandi és egy angliai laboratóriumba. Az eredményre várni kell, ám a kétkedők szerint a vizsgálat legfeljebb azt bizonyíthatja, hogy a papír 1763 körüli, amiből viszont még nem következik, hogy Cseng Ho és társai valóban felfedezték az Újvilágot 1418-ra. Ennek ellenére a szakértők igyekeznek óvatosan fogalmazni. Menzies és Liu Kang hipotézisei ugyanis a növekvő kínai nemzeti önérzetet támogatják, s bizonyosan sokak sértődését váltaná ki, ha most pekingi kacsának minősítenék a felfedezéseket.

TÖRÖK ZSOLT

Több száz klímavédelmi aktivistát állítottak elő Brüsszelben

Több száz klímavédelmi aktivistát állítottak elő Brüsszelben

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Érden az ellenzéki jelölt, Csőzik László nyert

Érden az ellenzéki jelölt, Csőzik László nyert

Szavazatvásárlás miatt tesznek feljelentést Pikó Andrásék

Szavazatvásárlás miatt tesznek feljelentést Pikó Andrásék

Mentőautó és kocsi ütközött Nyíregyházán, egy nő meghalt

Mentőautó és kocsi ütközött Nyíregyházán, egy nő meghalt

Mégsem a 8 éve keresett családgyilkost kapták el Skóciában

Mégsem a 8 éve keresett családgyilkost kapták el Skóciában