A politikai kulisszák mögé bepillantást engedő korfestő adalékok is előkerültek egy második világháborús hírszerkesztőségi turnuskönyvből, amelyre az alapítása 125. évfordulóját ünneplő Magyar Távirati Iroda archívumában bukkantak rá.

"Igaz magyar szívösszerándulásról" adtak hírt az országos napilapok 1942. október 29-én Adományok a Főméltóságos Asszony segélyakciójára címmel, amikor irányultságuktól függetlenül és kommentár nélkül tették közzé - a Magyar Távirati Irodára (MTI) hivatkozva - azt a lajstromot, amely az éppen aktuális árvízkárosultak javára adakozók nevét, valamint a felajánlott összeg nagyságát tartalmazta. A hír olvastán azonban rögvest megindult a találgatás, mi az üzenete annak, hogy "a Horthy Miklós Kormányzó Úr neje" kezdeményezésére olyan ismert - a zsidótörvények által érintett - gyárosok is feliratkoztak az adományozók listájára, mint Chorin Ferenc vagy Goldberger Leó.

A híreket akkurátusan böngészők néhány nappal előbb elolvashatták azt a miniszterelnöki rendeletet, miszerint a kormányfő - az idő tájt Kállay Miklós - a háborús helyzetre tekintettel "közérdekből" kötelezheti a lapokat különféle közlemények megjelentetésére, akár "teljes terjedelemben és meghatározott címmel" is, ám arról már nem értesülhettek, hogy ez a rövid tudósítás az adományozásokról volt a főpróba. A debütálással a kormányzat maga is elégedetlen volt, olyannyira, hogy a megjelenés napján Ullein-Reviczky Antal, beosztása szerint külügyminiszteri sajtófőnök (valójában azonban az 1939-ben életbe léptetett s az idők folyamán szigorodó sajtócenzúra közvetlen irányítója) alaposan megmosta az MTI illetékeseinek a fejét, mondván, kutya kötelességük lett volna figyelmeztetni őt a szöveg várható következményeire. Hiszen "az urak jól tudják, hogy a cél és a tendencia természetesen nem ez".

Ez az eddig teljességgel ismeretlen, ám korfestő történelmi adalék is hozadéka annak az évek óta zajló iratfeltáró munkának, amely a nemzeti hírügynökség alapításának 125. évfordulójára (lásd MTI dióhéjban című írásunkat) gyorsult fel. Ennek során bukkantak rá egy úgynevezett turnuskönyvre is. A rendeltetése szerint üzenő- és emlékeztetőfüzet a három műszakban dolgozó, egymással ritkán találkozó szerkesztők egységes szemléletű munkáját segítette elő. Ilyen, az utasításokat, az elvégzett és elvégzendő feladatokat, illetve a betegség miatt távollévőket regisztráló turnuskönyvet az MTI fennállása során mindvégig vezettek ugyan, a szóban forgó A4-es alakú, csíkos lapokból álló vaskos füzet azonban nem csupán azért tarthat számot az utókor érdeklődésére, mert egyetlenként maradt meg a hírügynökség első hét évtizedéből, hanem azért is, mert az 1942 szeptembere és 1944 októbere közötti hónapokban keletkezett feljegyzések sajátos lenyomatai a háborús Magyarország történetének.

Az egyik első bejegyzésben 1942. szeptember 10-én Zimmer Ferenc főszerkesztő, az intézmény szakmai irányítója a miheztartás végett közli a "turnusvezető urakkal", hogy a vezérkar közleményeit "a miniszterelnök úr kiadás előtt még személyesen is látni akarja". Ez a nyomatékos figyelmeztetés utólag is visszaigazolja azt a tényt, hogy Kállay és a vezérkari főnök, Szombathelyi Ferenc vezérezredes közötti viszony nem volt éppen felhőtlen. Mindazonáltal a korszakot kutató történészek a most előkerült dokumentumból egyértelműsíthetik: ha egy korabeli újságban azt olvassák, hogy "az MTI értesülése szerint", akkor a szófordulat - ellentétben a későbbi értelmezéssel - nem félhivatalos kormányálláspontot fed, "csupán" (ezek szerint a kormányfő által is kontrollált) vezérkari közleményt. Szintén a turnuskönyvben lelhető meg annak a magyarázata, hogy 1942-től kezdően az MTI miért nem tartotta be a hírközlés "alapszabályát", vagyis azt, hogy bármilyen rövid legyen is a tudósítás, a "ki-mit-mikor-hol?" kérdésekre válaszolnia kell. A médiabirodalmat felvirágoztató Kozma Miklós utódja, Náray Antal (kinevezéskor nyugdíjazott vezérőrnagy) szinte azzal kezdte MTI-elnöki pályafutását, hogy elrendelte: a továbbiakban "soha nem közölhető" Horthy Miklós kormányzó tartózkodási helye.

A tárgyalt időszakban az MTI naponta 250-300 hírt gyártott, s a turnusvezetőknek állandó fejtörést okozott, hogy egy-egy politikai szempontból érzékenyebbnek minősített értesülést melyik kiadványba tegyenek bele. Voltak ugyanis az előfizetőknek korlátozás nélkül eljuttatható híradások, de volt a Házi tájékoztató, amelyet csupán a kormányzati szerveknek kézbesítettek. A szerkesztőségek számára meg nem jelentethető háttér-információkat, illetve pontosításokat a Pro domo elnevezésű összeállítások tartalmazták, és volt a Legbizalmasabb névre keresztelt hírcsokor, névre szólóan a legfelső kormányzati vezetőknek. Ez az akkoriban kiteljesedő szelektív tájékoztatási szisztéma egyébiránt, változó címkékkel, végigkísérte az MTI további történetét, a Cikkek a nemzetközi sajtóból (CNS) című, az 1960-as évek vége óta házilag sokszorosított kiadványtól a "Kizárólag a címzett személyes tájékoztatására" fejlécű szuperbizalmas összeállításokig.

A most előkerült turnuskönyvből az is kiderül, hogy az MTI-től esetenként rendkívüli jelentéseket is vártak. 1942 decemberében például a katonai elhárítás aktivizálta magát, s arra utasított, hogy a hírügynökség azonnal jelentse nekik, ha tudomást szerez bármilyen szabotázsról vagy annak csak a gyanújáról. S mert ezt követően még két hét múltán sem érkezett visszajelzés, a szabotázselhárító tiszt, bizonyos Gádory József alezredes maga szólította fel informálódásra a hírügynökséget, mondván, igencsak "szabotázsgyanús az, hogy néhány nappal ezelőtt a budapesti villamosok háromszor is leálltak".

Arra nincs adat, mennyire nyugtatta meg az elhárítás embereit a Beszkárt (az akkori BKV) válasza, miszerint a ködös időben gyakran előforduló rövidzárlatok okozták a leállást, annak viszont turnuskönyvi nyoma maradt, hogy az MTI-hez időről időre a legkülönfélébb "felsőbb helyekről", legtöbbször magától Ullein-Reviczkytől érkeztek a hírvisszafogó igények, valamint előírások a közlemények szófordulatait illetően. Nemkívánatos, ezért visszavonandó hír lett például 1942 szeptemberében abból az eredetileg a német távirati iroda által kibocsátott büszkélkedő mondatból, hogy "a német hadseregben mindenki tiszt lehet", mivel "nálunk régi sérelem, hogy altisztek nem érhetnek el tiszti rangot".

"A törökök fülében Konstantinápoly majdnem úgy hangzik, mint a miénkben Cluj" Kolozsvár helyett - olvasható viszont az intelem egy 1943. márciusi bejegyzésben. S innentől kezdődően - feltehetően egyáltalán nem függetlenül attól, hogy a béketapogatódzások során Törökország a magyar külpolitika nézőpontjából barátibb státusba került - Konstantinápoly helyett az Isztambul elnevezést kezdték használni a híradásokban. 1943 elejétől pedig - ismét csak központi direktíva alapján - nem található olyan MTI-híradás, amely Oroszországról vagy orosz hadseregről szólt volna, a bevett formula a tisztelet és félelem elegyét sugárzó Szovjet Birodalom lett.

Pedig fél évvel korábban még korántsem ez volt a helyzet. Alig néhány nappal azután, hogy a végzetes sorsú 2. magyar hadsereg 1942 júliusában elfoglalta harci állását a Don-kanyarnál, egy turnuskönyvi széljegyzet tanúsága szerint a Térképészeti Intézet illetékesei átiratot intéztek az MTI-be: a földrajzinév-használat helytelen, mivelhogy "kanyar szó a magyar nyelvben nincs, csak kanyarulat". Éppúgy - tették hozzá botcsinálta, netán játékos nyelvészkedéssel -, "mint ahogy nincs kadar, csak kadarka". Noha a turnuskönyvbe ezt az észrevételt is beragasztották, a hírszerkesztők a tanácsot nem fogadták el. Amikor 1943 januárjában a központilag vezérelt visszafogottság ellenére is vészjósló hírek jelentek meg (HVG, 2003. január 25.), azok mind a Don-kanyarról szóltak.

Az ottani tragikus vereségnek a közvéleménnyel való megismertetése volt egyébként a január 27-ei főszerkesztői értekezlet egyetlen témája. A fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint Ullein-Reviczky távollétében Nagylucskay Sándor vezérkari ezredes próbált nehezen értelmezhető támpontokat adni a híriparosoknak. Merthogy miközben - "kizárólag a jelenlevők pontosabb tájékoztatására" - azt bizonygatta, hogy az ellenséges propaganda "messze felnagyítja" a magyar veszteségeket, és kiemelte, hogy "a hősi halál dicsőségesebb formája a végnek, mint például az érelmeszesedés", a katonai és politikai vezetés tanácstalanságát is elárulta, amikor annak belpolitikai veszélyeit ecsetelte, hogy "megtörténhetik, lesz olyan falu, ahová egyetlen katona sem tér vissza a frontról".

Nyoma sincs viszont a turnuskönyvben az 1944. március 19-ei sorsfordító napnak, a német megszállásnak, hacsak a korábbiakkal ellentétben álló "szótlanságot" nem számítjuk annak. Március 30-án például csak ennyi olvasható: "Követeink lemondásáról ne adjunk ki híreket!" A következő érdemi bejegyzésre csupán két és fél hónap múlva bukkanhat a füzet utókori lapozgatója. 1944. június 6-án 10 óra 30 perckor a honvédelmi miniszter, Csatay Lajos azt üzente: igen rosszallja, hogy a hírügynökség nem értesítette őt előre a normandiai partraszállás kezdetéről.

A fennmaradt, csupán háromnegyedéig teleírt turnuskönyv utolsó bejegyzése 1944. október 13-ei dátumú. A nyilas hatalomátvételt követően az MTI napi ügyeit irányító Zimmer Ferencet is letartóztatták, a kormánybiztosságot addig csak formálisan gyakorló Kolosváry-Borcsa Mihály pedig a távirati iroda munkáját is a "totális mozgósításnak" rendelte alá. Ez az alig néhány hetes (együtt)működés 1945-ben viszont már arra szolgáltatott ürügyet, hogy az MTI-t, mint "fasiszta vállalatot", története során másodszor is államosítsák.

MURÁNYI GÁBOR

Szellem

MTI dióhéjban

Noha a Magyar Távirati Iroda (MTI) csak 1881 márciusában kezdte meg tevékenységét, a cég születésnapját 1881.

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Tűzoltók hozták le a bajba jutott kirándulót Kazárnál

Tűzoltók hozták le a bajba jutott kirándulót Kazárnál

Erdogan iskoláiban nem csak törökül tanulnak Berlinben

Erdogan iskoláiban nem csak törökül tanulnak Berlinben

Bizarr összefügges lehet a légszennyezettség és a gyilkosságok száma között

Bizarr összefügges lehet a légszennyezettség és a gyilkosságok száma között

Milliós tömegek vonultak az utcára Libanonban

Milliós tömegek vonultak az utcára Libanonban

Kósa: Jobbat tenne egy újabb választás Borkainak és Győrnek is

Kósa: Jobbat tenne egy újabb választás Borkainak és Győrnek is