Hamarosan új robot tárhatja fel Kheopsz fáraó Nagy piramisának titokzatos járatait, amelyek egyes feltételezések szerint az uralkodó eddig fel nem fedezett sírkamrájához vezethetnek. Eltérnek ugyanakkor a vélemények a tekintetben, hogy merre is kellene kutatni.

Bár számtalan turista keresi fel Kheopsz fáraó hatalmas piramisát a gízai fennsíkon, kevesen vállalkoznak a királyi sírkamrába felvezető meredek és hosszú lépcsősor megmászására. A 146 méter magas, 4500 éves kőgúla belsejében ezért szinte mindig félhomály és síri csend fogadja a látogatót. A HVG tudósítójának ottjártakor azonban a kamra nem volt üres, mert egy ausztrál vallási közösség tucatnyi tagja imádkozott benne, kezüket maguk előtt összeérintve, bizonyos időközönként negyedkörös fordulatot téve. Különös rituáléjuknak a piramis őrsége vetett véget némi huzakodás árán, mondván a Nagy piramisban tilos mindenfajta vallási jellegű tevékenység.

Pedig a - becslések szerint 2,3 millió kődarabból álló - legnagyobb egyiptomi piramis évezredek óta izgatja a titkos társaságok, szekták, szabadkőműves-páholyok és rózsakeresztes lovagok fantáziáját. Állítólag előfordul, hogy éjszakánként titokzatos beavatási szertartások céljára bérlik ki az építményt. Persze könnyen lehet, hogy ezek a híresztelések csupán a Kheopsz piramisát az ókortól kezdve körüllengő misztikum továbbélését szolgálják. Tény azonban, hogy a rejtély fennmaradása nemcsak az ezoterikus erőkben hívőkön múlik, hanem a tudomány képviselőin is.

Az egyiptológusok többsége a mai napig úgy véli, hogy a királyi sírkamrának nevezett terem - legkésőbb a 9. században, az al-Mámún kalifa idejében indított expedíció során kiürített (más szóval: kirabolt) - szarkofágjában helyezték végső nyugalomra Kheopsz fáraót. Mint azt a nemrég elhunyt Kákosy László egyiptológus is írta Ré fiai című könyvében, az óbirodalmi uralkodó menet közben feltehetően többször is módosította a piramis terveit. Erre utal, hogy - jelenleg - összesen három sírkamrát ismerünk. Az elsőt az építmény alatt, a sziklába kezdték belevésni, de valamiért befejezetlen maradt. Aztán készült egy második, amit a királyné kamrájának neveznek ugyan, de hibásan, mivel az Óbirodalomban királyt és királynét soha nem temették ugyanazon piramisba. Mindenesetre ezt sem használták, hiszen egy 8,5 méter belmagasságú felvezető út - a nagy galéria - végére megépítették a harmadiknak is nevezett királyi sírkamrát.

Ennyi változtatás után miért ne alakíthattak volna ki egy újabb üreget - vetették fel nemrégiben egyiptológusok -, amelyben talán még ma is ott vannak Kheopsz földi maradványai? Az elmélet egyik képviselője, Zahi Havasz, az egyiptomi Régészeti Hivatal Legfelső Tanácsának (SCA) vezetője szerint a valódi temetkezési helyhez azok a szűk járatok vezethetnek el, amelyek feltárására a tervek szerint márciusban indul a következő, sorrendben harmadik robotexpedíció.

Az újabb feltételezésekhez egy véletlen adta az ötletet - mondta el Havasz a HVG-nek -, amikor 1993-ban a látogatók kilélegzése miatti túlzott párásodás és sólerakódás miatt bezáratta a piramist. A probléma megoldására szellőzőberendezést készítettek, amit Rudolf Gantenbrink német robotszakértő - a halottak egyik óegyiptomi istene után Vepvavet névre keresztelt - szerkezete helyezett el a királyi sírkamrából a szabadba kivezető, hétszer hét centiméteresnél is szűkebb járatokban. Kíváncsiságból azonban a robotot beküldték a királyné kamrájából induló és csak 1872-ben felfedezett, hússzor húsz centiméteres, szintén felfelé tartó járatokba is. Az északiban alig tíz métert tudott megtenni, a déliben viszont - folytatta Havasz - hatvan métert jutott előre, majd egy kőlapba ütközött, amelyen két rézfogantyú volt.

A szakértők által valamiféle ajtónak tartott kőlapok tüzetesebb vizsgálatára 2002-ig kellett várni. Akkor - a National Geographic televízió élő adása révén a nagyvilág szeme láttára - először a déli aknában indult felfedező útjára a második robot. A Rover nevű jármű egy lyukat fúrt a kőbe, kamerája betekintett a nyíláson, ám bő arasszal beljebb egy újabb, már fogók nélküli kőlapot talált. Az északi járatban ugyanakkor a - már kanyarodni is képes - szerkezet majdnem 80 métert tudott megtenni, hogy aztán szintén egy kapuszerű akadályba ütközzön.

Azóta is felderítetlen, mi lehet ezeknek a járatoknak a célja. Havasz kizárja, hogy azok is szellőzőnyílások lennének. "Néhány hónappal ezelőtt megmásztam és bejártam a piramist, és nem találtam meg a járatok kivezető végét" - szolgált talán nem mindenki számára perdöntő bizonyítékkal a kutató. Egy elképzelés szerint azért építették a járatokat, hogy a király lelke azokon át távozhasson a túlvilágra, az ajtók pedig az út során leküzdendő akadályokat jelképezik. Ezt támasztja alá, hogy a később épült piramisokba vésett szövegek egyértelműen utalnak a túlvilági utazás megpróbáltatásaira és bizonyos zárakra. Az elmélet egyetlen bökkenője, hogy az Egyiptomban eddig felfedezett 118 piramis közül Kheopszé az egyetlen, amelynek járataiban ilyen ajtókra leltek.

Egészen máshogy közelített a piramis titkához két francia kutató, Gilles Dormion és Jean-Yves Verd'hurt. Feltételezésük szerint a királyné - kissé megbolygatott padlózatú - kamrája alatt lehet Kheopsz valódi nyughelye. Anyagsűrűségi méréseik alapján 1998-ban arra jutottak, hogy ott valóban üreg található, Dormion tavalyelőtt - komoly szakmai vitát kavaró - könyvet is publikált feltevéseiről. Japán kutatók azóta radartechnológiával végzett vizsgálataikkal megerősítették, hogy a franciák által gyanított helyen valóban néhány méter széles hasadék lehet, amely a feltételezett sírkamrába vezető folyosóként szolgálhat.

Havasz ugyanakkor kétli, hogy bármiféle műszeres vizsgálattal titkos kamrák nyomára lehetne bukkanni. Ha ugyanis - például statikai célból - készültek is üregek a 2,34 millió köbméteres gúlában, azok akár homokkal is fel lehetnek töltve, mint azt itt-ott néhány próbafúrás igazolta. A franciák - akik egyébként további kutatásaikra nem kaptak engedélyt a konkurens elméletet támogató Havasztól - lényegében szakítanak azzal a korábbi feltételezéssel, miszerint a Nagy piramis építése során a terveket többször is megváltoztatták, és azt állítják, hogy a kétségkívül szokatlan belső szerkezet az eredeti, jól átgondolt terv eredménye.

Akárhogyan is, az ókori világ hét csodája közül egyedüliként megmaradt Kheopsz-piramis még jó ideig muníciót szolgáltathat a misztikumra vagy tudományos szenzációkra fogékonyak számára. A történetírók által mérhetetlen ambíciókkal rendelkező fáraóként bemutatott Kheopszról ugyanis már az egyiptomi hagyomány úgy tartotta, hogy temetkezési helyének elkészítése során - Thottól, a tudás istenétől - megszerezte az abszolút igazságot, amit nemcsak felhasznált az építkezéshez, hanem a sírjába is magával vitte. Ezért lenne különös jelentősége, ha most mégis érintetlenül találnák meg koporsóját. Bár nem árt tudni: az újkori kutatók eddig még egyetlen óbirodalmi fáraó nyughelyét sem vizsgálhatták meg elsőként.

KERESZTES IMRE

Ilyet még nem láttak a kutatók: egy varangy magát kígyónak álcázva rázza le a támadóit

Ilyet még nem láttak a kutatók: egy varangy magát kígyónak álcázva rázza le a támadóit

Boross Péter "ártó szellemekről" beszélt 1956-ra emlékezve a Műegyetemen

Boross Péter "ártó szellemekről" beszélt 1956-ra emlékezve a Műegyetemen

Hol van az a határ, amikor depresszió válik a stresszből?

Hol van az a határ, amikor depresszió válik a stresszből?

Tabudöntő könyv jelent meg az 56-os Pesti lányokról

Tabudöntő könyv jelent meg az 56-os Pesti lányokról

Tornádó söpör végig Amerikán, több tízezer háztartásban nincs áram

Tornádó söpör végig Amerikán, több tízezer háztartásban nincs áram

Igazi csoda, amit az olasz tudósok művelnek, legalábbis csoda nagy trükközés

Igazi csoda, amit az olasz tudósok művelnek, legalábbis csoda nagy trükközés