A napokban kapott egyéves haladékot a még 1960-ban kialakított, mára parlamenti közvetítésekre és a nemzetiségi műsorokra szakosított "keleti URH" frekvenciahálózat Magyarországon. A ma kapható vevőkészülékekkel jószerével már foghatatlan hullámsáv használatbavételének politikai és katonai okai egyaránt voltak.

Az újdonságszámba menő ultrarövid-hullámú (URH) rádióadások révén egészen a nyugatnémet proletariátus fellegváráig, a Franciaországgal határos Ruhr-vidékig el kell juttatni az NDK hangját. Ezt a - műszakilag aligha teljesíthető - feladatot adták ki az 1960-as évek elején a kelet-berlini pártközpontban az illetékes műszaki szakembereknek. A cél eléréséért pedig - mint Wolf Kahle, az NDK-rádió egykori mérnöke, a német egyesítés utáni több rádiótörténeti mű szerzője a HVG-nek felidézte - még azt is megengedték maguknak, hogy eltérjenek a Moszkvában meghirdetett direktívától. Miközben ugyanis a keleti blokk katonai szervezete, a Varsói Szerződés (VSZ) többi tagállama 1960-tól - az addig próbálgatott "nyugati normás" kísérleti adások ellenére - a többi európai országban hallhatatlan (a 66-73 megahertz közötti) OIRT-tartományra állította át adóit, az NDK, egyetlenként, továbbra is a nyugatiként ismert (87,5 MHz fölötti) CCIR-norma szerinti frekvencián sugározta a szocializmust építő Németország-harmad vélt igazságát.

Az NDK-példa akár cáfolata is lehetne annak, hogy a három évtizeden át követett külön útra kizárólag a "kapitalista" rádióműsorok tartalma miatti félelem vezette Moszkvát és szövetségeseit. Az viszont bizonyos, hogy a "keleti URH" bevezetéséről szóló formális döntés 1960 elején, a Szovjetunió dominálta rádió- és tévészervezet, az OIRT moszkvai szakminiszteri értekezletén született meg - állítja Nemcsics Elek, a Hírközlési Felügyelet nyugalmazott főigazgatója, az első magyar URH-adóberendezés egyik fejlesztője. Emlékezete szerint legalábbis akkor közölték a magyar delegációval, hogy a nyugati frekvenciatartományt a jövőben Magyarországon sem használhatják. Túlságosan nagy meglepetés persze senkit sem ért, miután a vasfüggöny addigra már jó évtizede az európai rádiózást is megosztotta (lásd Ki van az éteremben? című írásunkat). A HVG által megkérdezett magyar szakértők - az 1950-es évek óta tevékenykedő villamosmérnökök - közül többek számára mindenesetre kézenfekvőnek tűnik, hogy már csak azért is "szükség volt" a keleti URH 1960-as bevezetésére, mivel Moszkva ebben is külön úton akart járni.

A hatalmi szóval kikényszerített változás ugyanakkor számos olyan leküzdendő műszaki nehézséghez vezetett, amely egyébként nem lett volna. Műsorszórási, rádióhallgatási szempontból ugyanis a két frekvenciatartomány között nincs különbség. Ha csak az nem, hogy a szocialista tábor számára kijelölt 66-73 MHz közötti sávon - nagyjából egy kihasználatlanul hagyott tévécsatornányi résben - kevesebb a hely, mint a Nyugat-Európában akkor használatos 87,5-100 MHz tartományban. Annyival kevesebb, hogy - mint Tóth Kálmán villamosmérnök felidézte - különféle műszaki trükkökkel kellett kisakkozniuk a kellő számú frekvencia elhelyezését. Ez azonban egyrészt a hangminőség rovására ment, másrészt a hosszú távon tervezett négy, országos adást sugárzó hálózat helyett később is csak háromra futotta Magyarországon.

Aligha kétséges, hogy a döntésben nem kis szerepet játszhatott a nyugati propaganda kiküszöbölésének szándéka. Az URH-adásokat ugyanis nem lehetett volna úgy zavarni, mint a külföldre sugárzott adások jellemző hordozóját, a rövidhullámot. "Utóbbinál a távolról (a Szabad Európa Rádió esetében akár Portugáliából) érkező, a sugárzás helyén aligha hallgatott adás itthoni zavarása csak kevesebb nemzetközi bonyodalmat okozott, míg a magyar határ mentén működő osztrák helyi rádiók zavarása tarthatatlan helyzetet idézett volna elő" - magyarázta a HVG kérdésére Horváth Ferenc villamosmérnök, aki 1958-ban a Széchenyi-hegyi tévéadónál kezdte pályáját. Több szakember - köztük Heckenast Gábor, a Magyar Rádió későbbi műszaki igazgatója - viszont úgy emlékszik: a rádiós találékonyság elvileg így is lehetővé tette a nyugati URH-sávban sugárzó külföldi adók hallgatását, hiszen a vevőkészülékeket némi szakismerettel át lehetett hangolni, vagy külső adaptert (korabeli kifejezéssel előtétet) lehetett barkácsolni hozzájuk. Kezdetben óvatlanul még fel is hívták erre a figyelmet: "Két- vagy háromcsöves adapter kell hozzá. Ennek megépítéséhez technikus szakértőnk egyik későbbi számunkban ad majd tanácsot" - biztatta például a megfelelő URH-sáv nélküli rádiók tulajdonosait a Rádióújság 1957 februárjában, a még "nyugati normás", kísérleti URH-adások hivatalos bejelentésekor.

A keleti URH bevezetésének másik kézenfekvő oka az volt, hogy a Nyugat-Európában használatos frekvenciatartományban a VSZ-tagállamokban katonai berendezések "forgalmaztak". "Elsősorban az úgynevezett 401-es relék, a szovjet gyártmányú harcászati átjátszóadók, amelyekből minden hadgyakorlatra alkalmi híradóláncot építettek ki" - emlékezik Szőnyi István kétszeres állami díjas villamosmérnök, aki annak idején hadiipari fejlesztésekkel foglalkozott. Ennek részben ellentmondani látszik Kolozsvári Sándor nyugállományú ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem híradó tanszékének volt vezetője, aki szerint ugyan "valóban volt egy kis átfedés a katonai és a civil sávok között, de éppen ezért minden gyakorlaton parancsba adták, hogy csak a 87,5 MHz alatti frekvenciákat szabad kiosztani". Így természetesen elejét lehetett venni annak, hogy a Nyugat-Magyarországon tréningező katonák titkait a gyanútlan osztrák rádióhallgatók fürkésszék, s nyilvánvalóan megoldható lett volna, hogy a honi rádiózók se illetéktelenkedhessenek.

Tény, hogy az 1950-es évek második felében a VSZ-tagországokban több helyen, köztük 1956 nyarától Budapesten a későbbi nyugati - akkor még egyedüli - műsorszóró tartományban kezdődött meg a lakosságnak szóló kísérleti URH-adás. A próbálkozás sikeresnek látszott, mert egy, a Magyar Rádió irattárában fellelhető levél tanúsága szerint az intézmény külügyi osztálya 1957 januárjában arról tájékoztatta az OIRT prágai központját, hogy 1960-ig hét URH-adó üzembe helyezését tervezik a 87,5-100 MHz közötti tartományban.

Mégis hosszú időre száműzték, és csak az eleinte németül sugárzó Danubius Rádió 1986-os megjelenésétől fogva használták e frekvenciákat ismét Magyarországon. Egészen addig az OIRT műszaki bizottságának 1958-as ominózus állásfoglalása volt mérvadó, amely a "szocialista" frekvenciatartomány mellett tette le a voksot, majd több VSZ-tag, köztük Magyarország képviselői az ENSZ távközlési szervezete, az ITU következő évi genfi konferenciáján is emellett érveltek. Az Európai Rádióunió (EBU) genfi archívumában őrzött korabeli OIRT-kiadvány minderről szűkszavúan annyit jegyzett meg: a genfi konferencia "jelentékeny vita" után vette tudomásul Moszkva szándékát. Nem sokkal ezután, az említett 1960 eleji moszkvai OIRT-értekezleten aztán hivatalosan is megpecsételték a nyugati URH keleti sorsát.

A magyarok azért - Tormási György villamosmérnök emlékei szerint - még tettek egy bátortalan kísérletet: azzal az ürüggyel próbáltak kibújni a kötelezettség alól, hogy már elkészültek a CCIR-normás adók a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban. Moszkvából azonban csattanós válasz érkezett két szovjet gyártmányú, keleti normás adó formájában: így 1960 nyarától Budapestről és Pécsről már ezekkel folytatódott az adás.

BEDŐ IVÁN

Szellem

Ki van az éteremben?

Az európai rádiószervezet kettészakadásának története a világháborús szövetségesek szembefordulásának talán egyik...

Szellem

A színe visszája

Az Atlanti-óceántól az Urálig a francia rendszer terjed el - ünnepeltek a párizsi lapok, miután 1965.

Hatan meghaltak egy lövöldözésben a New Yorkhoz közeli Jersey Cityben

Hatan meghaltak egy lövöldözésben a New Yorkhoz közeli Jersey Cityben

Elkészült Paul McCartney karácsonyi albuma, de soha nem adja ki

Elkészült Paul McCartney karácsonyi albuma, de soha nem adja ki

Radar360: Greta Thunberg az év embere, Boris Johnson a hűtőházé

Radar360: Greta Thunberg az év embere, Boris Johnson a hűtőházé

Magyar nőket szabadítottak ki angol bordélyházakból

Magyar nőket szabadítottak ki angol bordélyházakból

Ételfotó, wc-papír, a főnök arcképe – Mi lehet a legmeglepőbb ajándék a céges bulin?

Ételfotó, wc-papír, a főnök arcképe – Mi lehet a legmeglepőbb ajándék a céges bulin?

Kitüntette a főpolgármester a 18 éves lány életét megmentő BKV-sofőrt

Kitüntette a főpolgármester a 18 éves lány életét megmentő BKV-sofőrt