Az Atlanti-óceántól az Urálig a francia rendszer terjed el - ünnepeltek a párizsi lapok, miután 1965.

Az Atlanti-óceántól az Urálig a francia rendszer terjed el - ünnepeltek a párizsi lapok, miután 1965. március 22-én Moszkvában megkötötték a szerződést: a Szovjetunió a francia SECAM-rendszerben fogja sugározni színes tévéadásait. A szövetségeseire is kiható, egyértelműen politikai döntéssel Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár főképp a Charles de Gaulle elnök nevéhez fűződő enyhülési politikát, a détente-ot díjazta. De Gaulle akkoriban látványosan eltávolodott az Egyesült Államoktól (megkezdte például a saját francia nukleáris ütőerő kiépítését), hivatalosan javasolta Moszkva bevonását az európai politikába, felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával. Persze anyagi érdekek is meghúzódtak Párizs színestévé-ügyi mosolydiplomáciája mögött, aminek gyümölcseit egy 1966-os oslói konferencián remélte learatni. Két, műszakilag nagyjából egyenértékű norma, a SECAM és a nyugatnémet PAL vetélkedett azért, hogy valamelyikből egységes európai szabvány legyen. Ezek alapvetően abban különböznek közös elődjüktől, az amerikai NTSC rendszertől, hogy a színjeleket eltérő módszerrel juttatják el és jelenítik meg a képernyőn.

A nyugatnémetek gondban voltak: miután - az URH-rádiófrekvenciák ügyétől eltérően - Kelet-Berlin a Moszkva által javasolt rendszert választotta, Bonnban már-már azt fontolgatták, ne dobják-e sutba saját fejlesztésüket azért, hogy ne keletkezzen újabb megosztottság német földön. Végül azonban a licencdíjakhoz és a berendezések exportjához fűződő gazdasági érdek bizonyult erősebbnek. Az oslói konferencián szertefoszlottak a párizsi remények: a szocialista tábort és Franciaországot leszámítva Európa legnagyobb részén a PAL lett az uralkodó. A műszaki szakadék azonban nem bizonyult túl mélynek. Már 1967-ben megjelentek az első átalakítóberendezések, amelyek lehetővé tették a nemzetközi műsorcserét, és a technika fejlődése nyomán nem sokáig várattak magukra a kétnormás vevőkészülékek sem.

A színes televíziózás egyébként mind a mai napig három részre osztja a világot, sőt ezen belül több kisebb tartomány is létezik, főképp aszerint, hogy a hangot milyen frekvencián sugározzák (régebben a magánimportból származó egynormás tévék ezért maradhattak némák Magyarországon). Napjainkban az NTSC az amerikai kontinens legnagyobb részén, Japánban és Dél-Koreában egyeduralkodó, Franciaország és a legtöbb szovjet utódállam (kivéve a balti köztársaságokat) megtartotta a SECAM-ot, Kínában és Európában leginkább a PAL vált általánossá. Magyarországon 1995-1996-ban zajlott le az átállás, különösebb feltűnés nélkül, mivel addigra a tévékészülékeknek csak néhány tized százaléka volt alkalmatlan a PAL-vételre. A sors iróniája, hogy többszörös vállalategyesítések révén a SECAM, a PAL és az amerikai NTSC szabadalmai ma már egyetlen cég, a francia Thomson kezében vannak.

Szellem

Vételkényszer

A napokban kapott egyéves haladékot a még 1960-ban kialakított, mára parlamenti közvetítésekre és a nemzetiségi műsorokra szakosított "keleti URH" frekvenciahálózat Magyarországon. A ma kapható vevőkészülékekkel jószerével már foghatatlan hullámsáv használatbavételének politikai és katonai okai egyaránt voltak.

Trolivezető mentett életet Budapesten

Trolivezető mentett életet Budapesten

Putyin szerint politikai megfontolásból tiltották el Oroszországot több világversenyről

Putyin szerint politikai megfontolásból tiltották el Oroszországot több világversenyről

Egyetlen áruféle miatt lett ilyen kiugró a novemberi áremelkedés

Egyetlen áruféle miatt lett ilyen kiugró a novemberi áremelkedés

Ilyen szökési kísérletet sem lát minden nap a rendőrség – videó Oroszországból

Ilyen szökési kísérletet sem lát minden nap a rendőrség – videó Oroszországból

Évi félmillió autót gyárt majd Németország szívében a Tesla

Évi félmillió autót gyárt majd Németország szívében a Tesla

27 év kihagyás után ismét ott lesz a CES-en az Apple

27 év kihagyás után ismét ott lesz a CES-en az Apple