Egy most elhalasztott halálbüntetés kapcsán az Egyesült Államokbankilátásba helyezték a méreginjekciós kivégzés megreformálását. Nemez az első eset, hogy - különböző okokból - a halálbüntetés módszerének megváltoztatására szánják rá magukat Amerikában.

Történelmi pillanatnak nevezte Natasha Minsker, a halálbüntetést ellenző Amerikai Polgárjogi Szövetség egyik vezetője, hogy Jeremy Fogel szövetségi bíró a múlt héten kimondta: a méreginjekció fájdalmat is okozhat. Az Egyesült Államok 35 államán kívül még öt országban - Kínában, Thaiföldön, Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Guatemalában - alkalmazott, mindeddig szelíd kivégzési módnak tartott méregkoktél megítélésének megváltozását most Michael Morales ügye váltotta ki. Az egy 17 éves lány megerőszakolásáért és meggyilkolásáért 25 éve elítélt Morales kivégzését a múlt hétre írták ki a kaliforniai San Quentin fegyházban. A szokásoktól eltérően - feltehetően némi ügyvédi közbenjárás eredményeképpen - Fogel bíró aneszteziológust rendelt ki mellé, akinek biztosítania kellett volna, hogy az elítélt már eszméletlen állapotban kapja az egy- vagy kétfecskendőnyi tüdő- és szívbénítót, és haláláig biztosan ne is térjen magához. Ám Kaliforniában nem akadt erre vállalkozó orvos, így bizonytalan időre elhalasztották a 46 éves Morales kivégzését.

E halasztás kapcsán újra fellángolhat a vita a halálbüntetés legkíméletesebbnek tartott módszeréről. Hasonló megfontolások ugyanis már korábban is felmerültek a méreginjekcióval kapcsolatban. A két ember meggyilkolásáért elítélt James Autry a texasi Huntsville börtönében 1984. március 13-án például a szokásos egy-két perc helyett tíz percig haldoklott, és közben szinte végig eszméleténél volt. Az orvos szakértők szerint a méregmix lehetett túl híg, de az is elképzelhető, hogy a véna helyett a tű tartalma az izomszövetbe jutott, ahol aztán lassabban szívódott fel - tudható meg James Bland Kivégzések könyve című, magyarul 1994 óta olvasható munkájából. Akárhogyan, sokan az ilyesfajta balesetek miatt is embertelennek tartották e módszert.

Nem lenne újdonság, ha - ilyen vagy egyéb megfontolásból - változtatnának a kivégzési metóduson, hiszen csak az USA-ban az elmúlt kétszáz évben ötször módosították a legsúlyosabb büntetés technológiáját. Az alkotmány 8. kiegészítésében (1791-ben) - a jó száz évvel korábbi angol Jogok Nyilatkozata nyomán - kizárták a "kegyetlen és szokatlan büntetéseket", ami például az akkoriban széles körben alkalmazott máglyahalál elvetését jelentette az akasztás javára. A tengerentúlon mintegy száz évig ez utóbbi ítélet-végrehajtási módszert tartották a leghumánusabbnak, mivel addigra a hosszas haláltusával járó fellógatás helyett kifejlesztették a nyakcsigolya szinte azonnali eltörésén alapuló, szofisztikált módszert. Hasonló metódussal éltek egyébként Európa nagy részén, így Magyarországon is, egészen az itteni utolsó kivégzésig: a rablógyilkos Vadász Ernő 1988-as felakasztásáig.

"Erről az oldalról biztonsággal nem jelenthető ki, hogy melyik kivégzési mód a humánusabb. Már a fájdalommentes halálbüntetés keresésének ötlete is némiképp súrolja a képmutatás határát" - véli Kabódi Csaba, az ELTE büntető-eljárásjogi tanszékének vezetője. Pedig tudomása szerint a legtöbbször ezzel az indokkal változtattak a halálnemeken. Ám hogy voltak más megfontolások is, arra jó példa New York állam 1888-as döntése, amelyet négyféle módszer tüzetes vizsgálata után hoztak meg. A még a 20. századi Spanyolországban is széles körben használt, az elítélt nyakcsigolyáját az akasztáshoz hasonlóan eltörő garotte nevű szerkezetet túl lassúnak, ezért szadistának találták. A franciák által tökéletesített - és 1981-ig használt - guillotine-tól elsősorban a kivégzés szemtanúit féltették, mondván, az ilyen eljárás túl véres látvány a családtagok és a hivatalos személyek számára. A sortüzet - a világon még ma is a legelterjedtebb hivatalos kivégzési módszert - pedig az indoklás szerint azért nem találták megfelelőnek, mivel hiányzott "a kiképzett személyzet".

Ezért szavaztak végül az akkortájt kifejlesztett villamosszékre - említi Tóth J. Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem a témában szakíró oktatója. Mások azonban azt gyanítják, hogy a döntésben - mely arra is kiterjedt, hogy Thomas Alva Edison egyenárammal működő, a tüdőre ható villamosszéke helyett Nikola Tesla váltóáramú, a szívet megbénító szerkezetét kell használni - akkoriban több lehetett az üzleti, mint az emberiességi megfontolás. Már csak azért is, mert utóbb hiába bizonygatták a szerkezet "kegyetlen és szokatlan" voltát s így alkotmányellenességét.

Sokkal rosszabb, mint az akasztás - ezzel a címmel számolt be például a The New York Times az új eszköz első, 1890. augusztus 6-án történt, az élettársát láb alól eltevő William Kemmlert hosszasan kínzó bevetéséről. A villamosszék hódítását mégsem lehetett megállítani. Ebben nagy szerepe lehetett a kérdés gyakorlati szakértőjének, Robert Elliot ítélet-végrehajtónak, aki 387 sikeres kivégzéssel a háta mögött győzködte a közvéleményt, hogy az elítélt agya még a fájdalom érzékelése előtt, az első 2000 voltos áramütés hatására megbénul - olvasható Tálas József Gázkamra, villamosszék, injekció című, tíz évvel ezelőtti tanulmányában.

"Ma már biztosan tudni, hogy a jelenleg kilenc amerikai államban használt villamosszék gyakran hosszú és fájdalmas halált okoz. Az erre való áttérés szándéka inkább az embernek az ölés területére is kiterjedő technikai-modernizálási vágyából ered" - véli a már idézett Tóth J. Zoltán. Szerinte hasonló okok állhattak a még ma is négy amerikai államban alkalmazott gázkamra kifejlesztésének hátterében. Pedig eredetileg ott is az "emberiességre" hivatkoztak, mondván: megkímélendő a halálraítéltet a kivégzés előtti napok, órák iszonyatos stresszétől, a mérgező gázt figyelmeztetés nélkül, alvás közben kellene bejuttatni a cellájába. Emmer Boyle, a halálbüntetés ellenzőjeként ismert kormányzó 1921-ben abban a hiszemben látta el kézjegyével a gázkamratörvényt, hogy azt úgyis alkotmányellenesnek nyilvánítják, Nevada állam legfelsőbb bírósága azonban elfogadhatónak tartotta. Az eredeti terv gyakorlati megvalósíthatatlansága miatt viszont egy külön kamrát építettek e célra, amelyben cianid és ammónia keveredésekor fejlődő gáz végzett az ébren lévő elítéltekkel. Az 1960. május 2-án, emberrablásért kivégzett Caryl Chessman ugyanakkor még hat perccel a gáz beengedését követően is eszméleténél volt, amint erről egy újságíró az előre megbeszélt jelzések láttán tanúskodott. Más újságok szerint a gázkamra rémségeivel még az őshorrorszerző Edgar Allan Poe sem tudott volna versenyre kelni.

Nem véletlen, hogy az USA legtöbb államában ma méreginjekciót alkalmaznak, bár bevezetésekor furcsamód nem az általa okozott fájdalom mértéke volt a legfőbb szempont. 1977 májusában Oklahoma állam törvényhozása azért fogadta el ezt a kivégzési módot, mert túl sokba került volna akár az akkor már jó tíz éve használaton kívül lévő villamosszék megjavítása, akár egy új gázkamra építése. Ezzel szemben a méreg kijött személyenként 10-15 dollárból. Igaz, szakértők hozzáteszik, hogy a bevezetés hátterében az anyagi szempontokon és a relatív fájdalommentességen kívül volt még egy harmadik ok is: az elítéltek lehetőséget kaptak arra, hogy - családjuk számára - még egy utolsó üzletet kössenek, testrészeiket szervátültetés céljára felajánlva.

SINDELYES DÓRA

Fájdalmas segélykiáltást tett közzé a Meteorológiai Világszervezet a globális felmelegedésről

Fájdalmas segélykiáltást tett közzé a Meteorológiai Világszervezet a globális felmelegedésről

Egy fideszes képviselő várja az önéletrajzokat a győri kaszinó menedzseri pályázatánál

Egy fideszes képviselő várja az önéletrajzokat a győri kaszinó menedzseri pályázatánál

Videó: Gazdag orosz autósoknál megint elgurult valami

Videó: Gazdag orosz autósoknál megint elgurult valami

Orosz kémek támaszpontja lehetett a francia Alpok

Orosz kémek támaszpontja lehetett a francia Alpok

Baby Yodát annyira imádja az internet, hogy már altatót is énekelnek neki

Baby Yodát annyira imádja az internet, hogy már altatót is énekelnek neki

Ez az ujjlenyomat-olvasó kerül az új telefonokba – állítják, forradalmi változást hoz

Ez az ujjlenyomat-olvasó kerül az új telefonokba – állítják, forradalmi változást hoz