Mit és hogyan vizsgálnak az antropológusok az Etiópiában egy hónapja megtalált emberelőd maradványain, amelyek a Homo erectus és a Homo sapiens közötti átmeneti fajra utalnak?

"Homlokeresze a Homo erectusra, koponyatető-domborulata a modern emberre utal" - magyarázza Kordos László paleontológiaprofesszor, miért is lehet az év antropológiai szenzációja az Etiópiában megtalált koponya. A majmoknál és a korai emberelődöknél még igencsak markáns, a szemüregeket szemöldökmagasságban keretező, az arcból előreugró csontalakulat, vagyis a homlokeresz a Homo sapiensnél szinte teljesen eltűnt, míg a törzsfejlődés korai szakaszában lapos fejtető labdaszerűen gömbölyödő agykoponyává vált - szembeszökő térfogat-növekedést s egyben agyfejlődést jelezve.

A komoly szakmai visszhangot kiváltó bejelentéssel az emberelőd-maradványok afrikai, elsősorban etiópiai felkutatására szakosodott amerikai Stone Age Institute állt elő két hete: az általuk talált lelet nagy valószínűséggel megfelel egy eddig hiába keresett, több mint félmillió éves evolúciós stációnak. "A kutatócsoport a 800 ezer éve kihalt Homo erectus és a 200 ezer évvel ezelőtt megjelent Homo sapiens közötti átmenetet képviselő egyed meglepően ép maradványára bukkant" - fogalmazott a HVG kérdésére elektronikus levélben Sileshi Semaw, a csapatot vezető etióp antropológus. Hozzátéve, a fej szinte teljesen épen maradt meg, ami azért is különleges, mert általában csak töredékek, csontszilánkok puzzle-darabjai alapján tájékozódhat a tudomány.

A megtalált leletek azonosítása igen sokrétű feladat. "Ez első lépésben az anatómiai jegyek, vagyis a külcsín alapján történik" - kezd az antropológiai nyomozás munkafázisainak ismertetésébe Kordos, akinek jelentős gyakorlati tapasztalata van az efféle "halottszemlében", mivel egyebek mellett ő vezette a rudabányai lelőhely nyomán Rudapithecus hungaricus néven "védjegyeztetett" ősmajom koponyáját az 1980-as évek közepén megtaláló kutatócsoportot. Elmondása szerint a már említett homlokeresz mellett az arc- és agykoponya arányai is sokat elárulnak a lelet hovatartozásáról; az arc mérete ugyanis az evolúció előrehaladtával csökkent (szakszóval: redukálódott), a homlokeresz pedig - miközben az agy egyre nagyobb térfogatú lett - szinte teljesen eltűnt.

A Stone Age Institute által lapzártánkig közreadott egyetlen fotó és a leírás alapján Kordos úgy véli, hogy a lelőhely közelében található folyóról Gawis-man-nek elkeresztelt emberelőd arc- és agykoponyájának anatómiai jellege egy eddig nem ismert átmeneti formát mutat, vagyis nem zárható ki, hogy az emberré válás egyik régóta keresett hiányzó láncszemét sikerült megtalálni. Ráadásul Semaw szerint a koponyatető - amolyan homlokba húzott sapkaként - részben ráborul a homlokereszre, vagyis a Gawis-man agytérfogata a háromnegyede lehetett a mai ember 1100-1450 köbcentiméteres koponyájának, azaz már jelentősen meghaladta a jávai, pekingi vagy vértesszőlősi néven is ismert erectusok 500-700 köbcentis "búratérfogatát".

Az azonosítás következő fázisában a felső és az alsó fogsorív formáját vizsgálják - már ha megvannak. A 4 millió évvel ezelőtt élt - és 1974-ben ugyancsak Etiópiában megtalált - Australopithecus afarensis és leszármazottai (mint például az 1924-ben fellelt africanus, valamint a hatvan éve "felbukkant" robustus alfajok) állkapcsa még csaknem háromszög alakban állt ki az arckoponyából. Hasonló volt ehhez a 2,2 millió évvel ezelőtt fel-, majd 600 ezer évvel később letűnt - primitív eszközöket már használó, de még igencsak majomszerű - Homo habilis fizimiskája is. Az erectusok már lekerekítettebb arcéllel büszkélkedhettek, míg a modern ember alsó és felső fogsora általában hátrafelé táguló, úgynevezett parabolikus ívet ír le.

"Ennek oka, hogy az arckoponya formája az életmóddal változik, méghozzá evolúciós léptékben igen gyorsan" - mondja Kordos. A 200 ezer évvel ezelőtti kis jégkorszak húsevésre specializálódott - 30 ezer évvel ezelőtt kipusztult - neandervölgyi emberének például elődeitől eltérően nem volt állcsúcsa. Méghozzá azért, mert nem volt szüksége a növényi táplálék aprólékos megőrlésére szolgáló finom, de erőteljes mozgásokat végző arcizmokra, amelyek tapadásához szükséges az állcsúcs.

A Gawis-ember alsó állkapcsa eddig nem került ugyan elő, de a meglévő fogai alapján életmódja, sőt akár étrendje is rekonstruálható lesz - reménykednek most a szakemberek. A fogzománc szénizotópos vizsgálatával ugyanis - a modern kriminalisztikából kölcsönzött módszerrel - kimutatható, miféle eledelen élt a fogak egykori gazdája. Ennek alapja, hogy a fogzománcba beépülnek az egyed élete során elfogyasztott táplálékok szénizotópjai is. Jelenleg a lelőhely földtani kora alapján 500-800 ezer évvel ezelőttinek mondott emberelőd már így is felülírni látszik az eddigi elképzeléseket, melyek szerint a modern ember közvetlenül a Homo erectusból alakult volna ki. A Stone Age Institute szakértőinek közleménye ugyanis azt állítja, hogy Etiópiában azon emberfajt (vagy fajok egyikét) sikerült megtalálni, amelyet akár a Homo sapiens, vagyis az ember közvetlen ősének lehet nevezni.

VAJNA TAMÁS

Vágó István a BKV szerelőcégénél folytathatja

Vágó István a BKV szerelőcégénél folytathatja

Videó: Elképesztő manővert hajtott végre egy Boeing 727-es repülőgép, amikor nem tudott leszállni

Videó: Elképesztő manővert hajtott végre egy Boeing 727-es repülőgép, amikor nem tudott leszállni

Ha Samsung telefonja van, most figyeljen: ezek a mobilok kapják meg a nagy Android 10-frissítést

Ha Samsung telefonja van, most figyeljen: ezek a mobilok kapják meg a nagy Android 10-frissítést

Lehet zero waste a karácsony

Lehet zero waste a karácsony

A lehető legrosszabbkor keveredett nehéz helyzetbe a Huawei Kínában

A lehető legrosszabbkor keveredett nehéz helyzetbe a Huawei Kínában

Megbüntette a Fradit az MLSZ

Megbüntette a Fradit az MLSZ