Peking a 2008-as olimpiára mesterséges esőkkel szeretné kizöldíteni a poros, szmogos várost. Az alkalmazott módszerek egyelőre nem minősíthetőek tudományosan kiforrottnak.

Egy emberként lélegeztek fel a pekingiek, amikor a homokviharok tombolása és a hetek óta tartó aszály után a szürkéssárga levegőjű kínai fővárosban nemrégiben esni kezdett a mesterséges eső, s lekerült a porszűrő maszk és kendő a járókelők és a biciklizők arcáról. Az idén már kétszer fakasztottak esőt a fővárosban. Az elsőt akkor, amikor egy hatalmas szélvihar 300 ezer tonna port és homokot zúdított a városlakók nyakába, a másodikkal az Ázsiában is tomboló hőséget igyekeztek enyhíteni.

Az egykori Mennyei Birodalom kommunista pártvezetői nemcsak a földi, hanem az égi viszonyokat is uralni próbálják. Kína immár tíz éve esőprogrammal küzd az erdőtüzek, az elsivatagosodás és a városi szmog ellen. A művi felhőhizlalást a nagy folyók vízgyűjtőinél és forrásvidékén is alkalmazzák, így például a Sárga-folyó korábban gyakran kiszáradt egyes szakaszain, ahol a műesőnek köszönhetően egy kevés víz azért mindig csordogál a mederben.

Mesterséges eső fakasztásával az 1940-es évek végétől próbálkozik az emberiség, de eredményeket csak az 1960-as évek közepétől tudtak felmutatni, főként Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Izraelben. Esőcsinálásra - elvben - több lehetőség is van. Az Európai Meteorológiai Szolgálat internetes Léglexikona szerint az egyik módszer az lenne, hogy erős felszálló légmozgást keltenek. Ez azonban roppant sok energiát igényel. Ennek ellenére ezzel az eljárással is kísérletezik az időjárás befolyásolásának legmagasabb rangú hódolója, IX. Rama thai király - a világ legrégebben trónon ülő uralkodója -, aki szakkönyvet is írt a mesterséges esőzésekkel kapcsolatos kutatási eredményeiről. Kísérleti szakaszban van még az a módszer is, amelyről a National Geographic természettudományos magazin számolt be nemrég: a tengerparti földeket olyan fóliával takarják le, amely felmelegíti a fölötte lévő levegőt, és amikor a közeli víz miatt párás levegő felszáll, a magasabb, hűvösebb rétegekben kicsapódik belőle a víz.

Általánosabban használt eljárás, hogy a felhőben lévő vízcseppeket mesterségesen kicsapatják. A szakszóval kifagyásnak nevezett folyamat megindítására szilárd szén-dioxid, ólomjodid, jodoform alkalmas - állítják a meteorológusok. Ezeket az anyagokat légvédelmi ágyúkkal, rakétákkal vagy repülőgépekkal juttatják a levegőbe. A vizet gőz, illetve jégkristályok formájában tároló felhőkből ugyanis, végletesen leegyszerűsítve, abban az esetben válik ki természetes úton is csapadék, ha a vízmolekuláknak van hová lecsapódniuk - mint a párának az ablaküvegen. Ezeket az úgynevezett kondenzációs magokat juttatják be a felhőkbe művi úton a modern esőcsinálók. Mindössze az a pechjük, hogy esőt fakasztani csakis ott lehet, ahol vannak már felhők. Ráadásul a talaj menti levegő páratartalmának is legalább 60 százalékosnak kell lennie.

Az égi áldás elhárítása valamivel sikeresebb. A svájci központú Meteorológiai Világszervezet adatai szerint míg a világ negyven országában próbálkoznak esőfakasztással, addig az elhárítás már világszerte bevett metódus. Így azon anekdoták sem légből kapottak, amelyek szerint a szovjet időkben Moszkva felől szükség esetén egy-egy május 1-jei felvonulás előtt rakétákkal űzték el a fenyegető esőfelhőket. Bár tagadhatatlan, hogy a légvédelmi lövegekkel szétkergetett zivatarfellegek máshol újra összeálltak. A jégesőfelhőkbe lőtt rakéták, valamint a felhők alatti úgynevezett talajgenerátorokkal füstként feljuttatott jégmagok is "csak" azt akadályozzák meg, hogy a termést elverő galambtojásnyi rögökből álló jégzápor helyett fagyott vízpermet (esetleg csak eső) jusson el a talajig. A fizikai folyamat lényege a jégverés esetében is ugyanaz: a víz magok köré kristályosodik, majd így hullik alá. Minél több a jégmag, annál kisebbek a kristályok, az apró szemű jég pedig a felhő és a talaj közötti úton elolvadhat.

Kína világelső mind a mesterségesen előidézett esőzések számában, mind az arra fordított kiadásokban. A mesterséges esőzések hasznát szintén élvező Dél-Korea meteorológiai intézete szerint 1 tonna esővíz előállítása mindössze 0,6-1,3 dollárcentbe kerül, és a sivatagos területeken ezer tonna vízre van szükség 1 tonna gabona termesztéséhez. Az állami Új-Kína hírügynökség szerint közel 5 ezer rakétavetőt, 7 ezer gépágyút és számos repülőgépet használnak e célra, 3500 ember vesz részt a munkában. És ez még csak a kezdet. Pekingben, ahol a több hónapos aszály nyomán egyre homokosabb a talaj, azt szeretnék, hogy a 2008-as nyári játékok ne sivatagi, hanem zöld olimpiaként vonuljanak be a történelembe, vagyis a város 70 százaléka parkokból és zöldövezetekből álljon. Ehhez addig elég sok esőt kellene fakasztani.

Vannak azonban etikai aggályok is a természet rendjébe való efféle beavatkozással szemben. Az egykor úttörő Ausztráliában felhagytak a csapadékkeltéssel, mert nem ismerik a módszer hosszú távú környezeti következményeit. Eldöntetlen kérdés az is, hogy amit nyernek a réven, nem veszítik-e el a vámon: nem hiányzik-e a valahol az a víz, amelyből máshol eső lett. Hiszen az máris látszik, hogy a művi csapadék nem mindig ott hull le, ahová irányítani akarták, márpedig kárt is okozhat, ha például a mesterséges eső kimondottan szárazságkedvelő növények földjére zúdul.

A mesterséges esőfakasztás ellenzői egy fél évszázaddal ezelőtti kísérletre hivatkoznak, amely állítólag katasztrófába torkollott. A BBC kiszivárgott titkos állami dokumentumok alapján meteorológusok és geológusok segítségével néhány évvel ezelőtt megpróbálta kideríteni a 35 ember halálát okozó 1952-es devoni áradás körülményeit. Vizsgálódásaik során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy egy dél-angliai esőztetési kísérlet volt a felelős a tragédiáért.

GECSE MARIANN / Peking

Visszanéztek az időben a csillagászok, miután találtak ehhez egy trükkös megoldást

Visszanéztek az időben a csillagászok, miután találtak ehhez egy trükkös megoldást

Johnson kérte is a Brexit halasztását, meg nem is

Johnson kérte is a Brexit halasztását, meg nem is

Videóra vette, ahogy részegen motorozik - a rendőrség közzétette a felvételt

Videóra vette, ahogy részegen motorozik - a rendőrség közzétette a felvételt

Orbánt éltette Sorossal szemben Matteo Salvini Rómában

Orbánt éltette Sorossal szemben Matteo Salvini Rómában

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz életműdíjat kaptak

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz életműdíjat kaptak

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát