Az allergiaszezon közepén beharangozott csodagyógyszerrel legyőzhető a betegség, állítják a felfedezők, a hírt szkepszissel fogadó tudósok a hagyományos kezelések tökéletesítésétől várnak eredményt.

"Sokkal könnyebb gyógyszert szedni, mint állandóan takarítani" - magyarázta David Garrod brit bőrgyógyász, a Manchesteri Egyetem fejlődésbiológia-professzora, miért örülhetnek a kutatócsoportja által kifejlesztendő új szernek a súlyos légúti allergiájuk következtében a környezetük tisztaságára eddig kínosan ügyelő betegek. A minap forradalmian új készítményként beharangozott, Allergen Delivery Inhibitornak (allergéntovábbítást gátlónak) elkeresztelt hatóanyagú gyógyszer - ha beváltja a hozzá fűzött reményeket - valóban újfajta módon segítené a betegeket. A szervezet túlreagálását kiváltó apró részecskék, az allergének bejutását már a test legkülső védelmi vonalán megakadályozná. Azaz nem a ma megszokott módon, a már kialakult allergiás reakciót enyhítené, hanem egy huszárvágással kiküszöböl(het)né az allergiát kiváltó okot.

Bár a brit kutatók csak elnagyoltan közölték az új szer hatásmechanizmusát, ennek ellenére nagy port kavart a bejelentés allergiával foglalkozó magyar szakemberek körében. A HVG által megkérdezett kutatók elhamarkodottnak tartják Garrod nyilatkozatát, szerintük legfeljebb egy hosszú kutatási folyamat biztató részeredményeiről lehet még csak beszélni, s a nyári allergiaszezon közepére időzített bejelentést többen a kutatáshoz szükséges szponzorkeresési aktusként diagnosztizálták.

Ennél több bizakodásra adhatnak okot az utóbbi évtized kisebb-nagyobb, az allergia elleni harc frontján elért áttörései. A fejlődést Szemere Pál allergológus, belgyógyászprofesszor azzal is magyarázza, hogy a rákkutatást leszámítva egyetlen más orvosi szakterület sem részesült olyan bőkezű anyagi támogatásban, mint a - hatványozódó pácienskörű - allergiagyógyászati ipar. A legújabb előrejelzések szerint - mint azt a Mindentudás Egyetemén nemrégiben az allergiáról előadást tartott Nékám Kristóf professzor a HVG-nek elmondta - 2015-re már Európa lakosságának a fele fog allergiás tünetektől szenvedni. Ez azért is aggasztó, mert az immunrendszeri megbetegedések (köztük a Magyarországon leggyakoribb légúti allergiák, azon belül is a pollen-, a háziállathám-, a poratka- és a csótányürülék-érzékenység) 90 százaléka - Nékám állítja - a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható. A legtöbb, amiben reménykedni lehet, a tünetek enyhítése.

Az allergiaterápia során tulajdonképpen a beteg szervezetének ártalmatlan anyagokra (például a bekerült virágpollenre) adott túlzott védekező válaszát kell legyőzni. A légúti allergiák esetében az orrnyálkahártyában nagy számban előforduló úgynevezett hízósejtek egy bonyolult láncreakció során kémiai anyagok kibocsátásával igyekeznek megvédeni a szervezetet. Egyebek mellett a hisztamin nevű vegyület termelésével, amely a tüdőhörgők összeszűküléséért - a köhögésért, tüsszögésért - is felelős.

Logikusnak tűnt tehát olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek a hisztamin - az allergiás esetekben káros - hatását blokkolják. Ebben mára oda jutottak, hogy az általában tabletta formájában szedhető antihisztaminok sokadik generációi az utóbbi években - ellentétben a harminc-negyven évvel ezelőttiekkel - már nem okoznak álmosságot, és eltűntek a szívmellékhatások is.

A közeljövő latolgatásakor magyar allergológusok továbbra is nagy reményeket fűznek a mellékvesehormonokhoz, az úgynevezett kortikoszteroidokhoz. E téren annyi fejlődés történt mostanában, hogy nem - az egész szervezet működését felborítani képes - tabletták vagy injekciók formájában, hanem orrspray-vel is adagolhatók. A szteroidgyógyszereket pedig - korábbi, rossz hírükkel ellentétben - már gyermekek is kaphatják, mivel a hatóanyagnak csak elhanyagolható része kerül bele a véráramba, így a nem kívánt mellékhatások jó része elkerülhető.

A kutatók viszont elkedvetlenítik azokat, akik az allergiakezelés mindeddig egyetlen valóban gyógyulást ígérő területén reméltek áttörést. A közel száz éve ismert, a gyakorlatban harminc-negyven éve bevezetett, deszenzibilizálásnak is nevezett eljárás során a klasszikus "kutyaharapást szőrével" elv szerint járnak el. Az allergiát kiváltó anyagból egyre növekvő adagot juttatnak (akár éveken át) a beteg szervezetébe, mire az - jó esetben - megbarátkozik a korábban ellenségként kezelt allergénnel. A terápia hatásos lehet egyes pollenallergiák esetében, és kiemelkedő sikereket értek el vele méh-, illetve darázsméreg-érzékenységben szenvedőknél is. Mára ugyanakkor rájöttek, hogy sokaknál - nem tudni, miért - nem válik be. Ráadásul - rejtély, hogy miért, de - egyetlen ételallergiát sem képesek hatékonyan kezelni vele.

Szakértők egyébként óvatosságra intenek a nagy várakozások közepette beharangozott, a szegedi egyetemen kifejlesztett, fényterápiaként ismert, úgynevezett Rhinolight-módszerrel kapcsolatban is. A kezeléseken néhány percig 300-650 nanométer hullámhosszúságú, azaz ultraibolya fénnyel belevilágítanak a beteg orrába. Az allergológusok egy része esküszik az új eljárásra, amely egyebek között a hisztamin és más gyulladáskeltő anyagok felszabadulását gátolja. A HVG-nek nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő szakemberek körében viszont már mindezek említése is heveny immunreakciókat váltott ki, mivel a terápia szerintük nem túl hatékony, egyes esetekben pedig kifejezetten ellenjavalt.

Igazi megoldást talán a génterápia nyújthatna, ám még annak hatékonyságát is sokan megkérdőjelezik. Például azért, mert még egy évtizede is úgy gondolták, csupán egy, a 11. kromoszóma hosszú "karján" található gén felelős az allergiás hajlamért, ám azóta kiderült, az többféle gén szerencsétlen együttállásán múlik (HVG, 2004. augusztus 7.). Ráadásul olyan gyorsan terjed az allergia, hogy sokan kizártnak tartják a gének egyedüli felelősségét.

Ha végsőnek nem mondható is, de a gyakorlatban működő megoldást jelenthet viszont egy vadonatúj kezelésfajta. Nékám professzor a HVG-nek elmondta, hogy lezárult a törzskönyvezési folyamat, így nemsokára Magyarországon is elkezdődhet az allergiás betegségek úgynevezett monokronális antitest-terápiája. Jóllehet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak súlyos asztma esetén finanszírozza az eljárást (és maximum száz beteget kezelhetnek így), külföldön már sikeresen kezeltek vele enyhe allergiában szenvedőket is. Az új módszer lényege, hogy a páciens néhány hetente egy fehérjeinjekciót kap. A vegyületben lévő antitest megakadályozza, hogy a - például az orrnyálkahártyán át a véráramba került - allergének odatapadjanak az immunglobulin E-ként ismert fehérjéhez (ezért is hívják anti-IgE-terápiának), ami a hízósejteket ingerli a hisztamin felszabadítására.

Az orvostudomány jelenlegi korlátait jól szemlélteti, hogy a szakemberek még mindig az allergének nagy ívben való elkerülését tartják (az orrjáratokat kiválóan tisztító, otthon is használható sópipák, sós oldatok ajánlása mellett) a legegyszerűbb - és mellékhatástól mentes - megoldásnak. Vagyis a macskahám-allergiás szabaduljon meg házi kedvencétől, a poratka ürülékére érzékeny páciens hetente egyszer 60 Celsius-fok feletti vízben mossa ki az ágyneműt, és hetente kétszer alaposan porszívóztasson. A parlagfű-allergiás pedig ne menjen augusztusban gyomos vidékekre, hanem lehetőleg magas hegyekben vagy tengerparton nyaraljon.

IZSÁK NORBERT

Tanácsokat adna dizájnbetonnal világhírűvé vált házaspár

Tanácsokat adna dizájnbetonnal világhírűvé vált házaspár

Lenyugodna, relaxálna? Próbálja ki itt a színezést

Lenyugodna, relaxálna? Próbálja ki itt a színezést

Ment a feljelentés: Kábítószerért vehettek szavazatot a zalai Szentpéterúron

Ment a feljelentés: Kábítószerért vehettek szavazatot a zalai Szentpéterúron

Öngyilkossági járvány: egyre kevésbé nagyvárosi deviancia

Öngyilkossági járvány: egyre kevésbé nagyvárosi deviancia

Pác-só és nitrit ad randevút a Csík zenekar Nébih-es dalában

Pác-só és nitrit ad randevút a Csík zenekar Nébih-es dalában

Észak-Koreából elkezdték erőből támadni a számítógépeket

Észak-Koreából elkezdték erőből támadni a számítógépeket