A képi megjelenítés radikális megújítását ígérik azok a fejlesztők, akik lézersugár segítségével az eddigieknél sokkal valósághűbb mozgóképeket hoznak létre - ráadásul jóval olcsóbban.

Még több szín, még élesebb kép, még olcsóbban! Az elcsépelt reklámszövegként ható ígéret már jövő év karácsonyán valósággá válhat, mivel az eszközt fejlesztő ausztrál-amerikai-japán konzorciumnak már a birtokában van egy lézertévének nevezett prototípus. Ennek alaptechnológiája - a hírek szerint - mind a hagyományos (púpos hátú) katódsugárcsöves, mind a (szupervékonysága miatt is trendi) plazmaképernyőkétől gyökeresen eltér. "Leginkább a mozigépekhez hasonlítható, amennyiben a lézertévénél is közvetlenül a fényforrás hozza létre a képet" - magyarázza a HVG kérdésére Molnár László Milán, a Budapesti Műszaki Egyetem elektronikai technológia tanszékének doktorandusza.

Az új elv megértéséhez nem árt felidézni a hagyományos "doboztévék", vagyis a katódsugárcsöves, valamint a plazmatelevíziók működését. Az előbbi - Karl Ferdinand Braun német fizikus 1897-es felfedezésén alapuló - technológia lényege, hogy légüres térben egy elektronnyaláb hozza létre a kívánt látványt egy fluoreszkáló festékrétegen. Az elektromos és mágneses térrel eleinte csak 90, pár év óta már 125 fokban is eltéríthető (HVG, 2004. december 18.) katódsugár vízszintes soronként rendkívül gyorsan pásztázza végig újra és újra a - fél évszázada színes - festékfelületet, minek nyomán mozgókép jön létre.

Az 1990-es években piacra dobott szupervékony (10-15 centiméter vastagságú) plazmatévékben, akárcsak a Braun-csövekben, egy foszforvegyületekből álló úgynevezett fénypor réteggel bevont felület jeleníti meg a kívánt képet. Nagy különbség viszont, hogy a plazmakijelzőkben a képernyőt nem egy üvegbura, hanem akár több millió, a képsíkra "ragasztott", xenon- és neongázokkal töltött apró cella alkotja. E cellákban zajlik az ívkisülésnek nevezett folyamat, melynek során a megfelelő energiaszintre gerjesztett gázok különböző hullámhosszú ultraibolya fényt bocsátanak ki, és ennek hatására színeződik el a fénypor.

A lézertévé ezekkel szemben már eleve a megfelelő színű fénnyel szolgál, mintha a moziban a vászon hátuljára vetítenének. Albert Einstein 20. század eleji ideája nyomán hosszas próbálkozások után Theodore Maiman német származású amerikai fizikusnak csak 1960-ban sikerült mesterséges rubinkristály elektromos gerjesztésével olyan fénysugarat előállítani, amely egészen új megvilágításba helyezte a fénynyel kapcsolatos addigi tudást. A tudományos keresztségben a "gerjesztett sugárzás kibocsátásán alapuló fényerősítés" szakkifejezés összevonása nyomán a lézer nevet kapó új fénysugár ugyanis nem szóródik, és hatótávolsága is elképesztő (a Földön pontszerű nyaláb a Holdra érkezve is csupán alig pár méteres átmérőjű kört világít be). Ráadásul a korábbiaktól eltérően a kibocsátástól a "becsapódásig" a lézer ugyanazt a hullámhosszt produkálja, ami annyi jelent, hogy különösen alkalmas (kódolt) információk továbbítására is, hiszen a jel szinte nem torzul. Ezen tulajdonságai miatt a lézer seregnyi praktikus dologra használható. A távolságméréstől az egyetlen fénysugárba sűríthető hatalmas energia miatt a precíziós késen át az anyagmegmunkáló eszközig és a lézerágyúkig. Képalkotásra azonban - a Pink Floyd zenekar által még az 1970-es évek végén rendszeresített s azóta mások által tökéletesített lézershow-kon kívül - mostanság nem használták.

Az ezredforduló táján azonban sikerült ipari méretekben is gyártható, alacsony hullámhosszú kék színű lézerdiódákat előállítani, amelyekkel a korábbinál nagyságrendekkel több információt lehet közvetíteni, így például akár hétrétegű DVD-lemezek írására is alkalmasak. Mivel az eredetileg piros színű - igen nagy hullámhosszú - lézersugár mellé már hamar kifejlesztették a közepes hullámhosszú zöldet, a kék lézerdiódák megjelenésével "összeállt a piros-zöld-kék színhármas, amelyből bármely valós szín kikeverhető" - mondja Molnár. Ezt használta ki a lézertévé fejlesztőcsapata, amikor nemrégiben előrukkoltak a képalkotást egyetlen parányi eszközbe tömörítő lézercsipjükkel, az úgynevezett optoelektronikai lapkával, amelyben a képvezérlésért felelős áramkörök mellett miniatűr lézerdiódák is találhatók. Mindezzel pedig elérték, hogy - legalábbis a fejlesztők állítása szerint - szinte bárhová vetíthető a kép, akár egy laptévé képernyőjére, de projektorként használva vászonra vagy a fehér falra is. S mindehhez már nincs szükségük sem fényporra, sem más közvetítő matériára.

A Borkai-szexvideó után Orbán intézte a győri ismétlést, izgulhat is vasárnapig

A Borkai-szexvideó után Orbán intézte a győri ismétlést, izgulhat is vasárnapig

Melyik szenvedélyt válasszuk az alkohol helyett?

Melyik szenvedélyt válasszuk az alkohol helyett?

Orbán 100 nap után eltolta magától a problémát, amit Karácsony jelent

Orbán 100 nap után eltolta magától a problémát, amit Karácsony jelent

Mennyibe kerül a hercegi család 24 órás őrzése Kanadában?

Mennyibe kerül a hercegi család 24 órás őrzése Kanadában?

Február végére javíthatják ki a legjobban szétrohadt metrókocsikat – videó

Február végére javíthatják ki a legjobban szétrohadt metrókocsikat – videó

115 millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKV-t és a BKK-t

115 millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKV-t és a BKK-t