A nemrégiben egy hazai fesztiválon és egy világkongresszuson is tapasztalatot cserélő vegetáriánusok közül ma már elenyészően kevesen követik az egykor tömegeket diétáztató, 55 éve elhunyt magyar iskolateremtő, Bicsérdy Béla tanait.

"Az embert már évmilliomodok előtt a gyümölcsevés magaslatára emelte fel a természet. (...) Mikor bizonyára a körülmények kényszerének hatása alatt a húsevésre tért rá, a nyershússal szemben megnyilvánuló természetes iszonya miatt (...) észbeli tehetségei felhasználásával a főzést és a sütést találta ki, (...) és ezen szokásának állandósulása óta meg kell halnia" - tárta fel az emberi lét és az étrend általa gyanított mélyebb összefüggéseit Bicsérdy Béla Az élet könyve című, 1928-ban megjelent munkájában. A két évvel korábban Erdélyből Budapestre költözött - műveiben magát "Mester"-nek aposztrofáló - kiugrott adóhivatalnok addigra már tízezres rajongótábort tudhatott maga mögött, nem utolsósorban több száz évnyi életet garantáló ígéreteinek köszönhetően. Cserébe mindössze a húsról, az alapanyagok feldolgozásáról és a káros szenvedélyekről kell lemondaniuk, mert mint mondja: "A tisztánlátás magaslatára feljutott embernek nem lehet többé szerves értékükben destruktív hő útján befolyásolt tápanyagokat felhasználnia, (...) csak az élet világából származó tápanyagokat fogyaszthatja."

Mindehhez az ihletet - vagy legalábbis a spirituális alapanyagot - a Bibliából és az ősi perzsa vallási iratokból, a Zend Avesztából merítette. Bár a jeges Duna-átúszásaival országos hírnevet szerzett, 1999-ben elhunyt idősebb Schirilla György Vegetáriánuskönyvének tanúsága szerint Bicsérdy nem volt vallásos, mégis Jézus, a "Názárethi Mester" - általa egyébként pontatlanul idézett - tanítását, miszerint "ne fertőztessétek a ti testeteknek templomát", a húsevés egyértelmű tiltásaként értelmezte, és a teremtéstörténetre hivatkozva az édenkert fáinak gyümölcseit fogyasztó emberpár diétáját állította követendő példának. Ezekkel megspékelve aztán már említett könyve - vagy az 1924-es kiadású, A halál legyőzése című - már több volt egyszerű táplálkozási iránymutatásnál.

A növényi eredetű táplálkozás divatja amúgy már a 19. század közepétől hódított Európában. Elsősorban a húsevést sokszor helytelenítő (a kontinensen Arthur Schopenhauer német filozófus közvetítésével is terjedő) keleti filozófiai-vallási irányzatok térnyerése révén - mutat rá Magyar László András orvostörténész. Az első magyar vegetáriánus egyesület 1883-ban alakult, és a 20. század hajnalán már reforméttermek is működtek a fővárosban. Amúgy pedig Bicsérdy rendszere - amit az alapító saját találmányaként prezentált - szakértők szerint feltűnő hasonlóságokat mutat a Nyugat-Európában nem sokkal korábban felkapottá vált és Magyarországra is eljutott mazdaznan gyógymóddal. A magát Zarathusztra perzsa vallásalapító örökösének mondó (és nevét is felvevő) Otoman Zar-Adusht Hanish iráni származású orvos által Európában elterjesztett életmódprogram - bár az élelmiszerek konyhai feldolgozását nem vetette el - a vegetáriánus étkezés és a rendszeres böjt jótékony hatásait hirdette, s gondolatmenetével a magyar próféta akár Németországban, akár Angliában találkozhatott - érvel Kölnei Lívia, alternatív gyógymódok történetét is kutató művészettörténész.

Akárhonnan származtak is a hosszú élet titkára vonatkozó tanai, az 1872-ben született Bicsérdy nagy energiákat fektetett azok népszerűsítésébe előadások és könyvek formájában. Sikerült is bizonyos hírnévre szert tennie, ám ennek viszonylagosságát jól mutatta, hogy amikor 1926-os áttelepülésekor hajón megérkezett a fővárosba, több százan várták ugyan, ám miközben a tömeg egyik fele virágokat szórt a partra lépő mester lábai elé, a másik, nagyobbrészt húsipari dolgozókból álló tábor azt skandálta: "hurka, kolbász, rántott csirke!" - tudható meg a Pesti Hírlap beszámolójából. A korabeli Budapesten médiajelenséggé váló Bicsérdy azzal is segítette az érdeklődés fenntartását, hogy Rákosszentmihályon bérelt villájában nemcsak a hozzá zarándokló híveket fogadta, hanem rendszeresen meghívta a kor prominens íróit, újságíróit, köztük Kosztolányi Dezsőt és Karinthy Frigyest is. "Rendesen délben esznek, s este hatkor. A vendégséges asztal görnyedésig rakva mindenféle jóval. Középütt valóságos datolyahegy, narancsok, aludttej, friss tejföl üvegkorsóban, vajhalmok, retkek, vöröshagymák, aztán mandola és mogyoró, méz kis ezüsttartóban, hámozott dióbél, bor, olaj. A só, cukor természetesen hiányzik. Nincs étrend. Ki-ki azzal kezdi-végzi, amivel akarja" - számolt be Kosztolányi 1926-ban az Új Időkben a Bicsérdy házában látottakról.

Rendszeresen meg kellett azonban küzdenie reformprogramjának kritikusaival is. Ez azért sem lehetett könnyű, mivel leglegádázabb ellenfeleit, a Budapesti Vegetáriánus Egyesületben tömörülő "klasszikus" vegetáriánusokat éppen Bicsérdy Tibor, a "mester" öccse vezette. A családi kötelékeket igencsak próbára tehette, amikor Tibor a Magyarország című napilapban 1926-ban nyíltan tévtanoknak nevezte bátyja elképzeléseit, azt is hozzátéve, hogy aki "merész valótlanságokat állít, és tudósokat hihetetlenül fölényes módon lekicsinyel, nélkülözi a legcsekélyebb szerénységet is". De Karinthy is kifigurázta Bicsérdyt - igaz, jóval elegánsabban - Az Est című lapban szintén 1926-ban: "Nem a húshoz ragaszkodom én, és nem is a szeszes italhoz - a kicsapongásokról is lemondanék. Én lemondok a dohányról, és lemondok a szerelemről is, (...) de mindezekről akkor mondok csak le, hogyha Ön valami egyebet tud ajánlani cserébe mindezekért. Csak nem gondolja talán, hogy a száz év, amit Ön ígér, ellenérték lehet ezekért? (...) A tartalmat nem lehet tartammal pótolni, kedvesem."

A kritikáknak ráadásul szomorú aktualitást adott, hogy a legelszántabb követők közül néhányan a halálba éhezték magukat. Egy 65 napig kizárólag narancson élő makói asszony, Halasy Sámuelné halálát a fanatikus bicsérdizmus elrettentő példájaként említette például a Makói Friss Újság 1925-ben. Az alapító ellen a rendőrség nyomozást indított, könyveit betiltották, ám ő - azzal védekezve, hogy a szerencsétlenül járt híve saját akaratából éhezett - megmenekült az eljárástól. Bicsérdy egyébként az összes őt érő támadást azzal verte vissza, hogy "a jövő mutatja meg, hogy igenis nekem adatott meg az a mély felismerés, amellyel az emberek életét meghosszabbíthatom".

Ezt azonban még a sajátjával sem tudta megtenni. Igaz, 79 éves korában bekövetkezett halála körülményeiről máig keveset lehet tudni. Követői nagy része úgy tudja, a mester szervezetének - ígéreteihez képest meglehetősen korai - leépüléséhez azok a sérülések vezettek, amelyeket 1944-es nyugatra menekülése közben egy vasúti kocsiból való állítólagos kizuhanásakor szerzett. A Bicsérdyt távolságtartóbban megítélők szerint egyszerűen leállt a szíve. De olyan elképzelés is létezik, hogy az élete utolsó éveit az Egyesült Államokban töltő önjelölt prófétát egy híve lőtte volna le 1951 decemberében.

Mindez nem változtat azon, hogy a bicsérdizmus az alapító halálát követően igencsak visszaszorult, ami a vegetáriánus életmóddal szemben általában gyanakvó kommunista érában szinte törvényszerű volt. Ám a Magyarországon az 1980-as években új erőre kapott húsmentes életmód hívei sem tülekednek a néhai életmódapostol által előírt szigorú étrendet követni. Kérdés persze, mi volt az igazi bicsérdizmus. Mert bár az életmódreformer a tökéletesség legmagasabb fokának azt tartotta, ha nyers gyümölcsön kívül más táplálékot nem vesz magához az ember, önmagához nem volt ennyire szigorú. Az életét megváltoztató alapító ugyanis - miközben mélyen hallgatott arról, hogy 1900-ban egy halálos betegségből (feltehetően szifiliszből) való gyógyulása érdekében szokott le a húsról - mindvégig fogyasztott zöldségeket, tejet és tejfölt is, vagyis, akárcsak a mai magyar vegetáriánusok közel fele, úgynevezett laktovegetáriánus volt.

BALÁZS ZSUZSANNA

Szellem

Fénylakoma

Manapság a legradikálisabb étrendet azok a - tanaikat keleti filozófiával fűszerező - extrémdiéta-guruk hirdetik, akik...

Huszonöt év után lett kupagyőztés az FTC jégkorongcsapata

Huszonöt év után lett kupagyőztés az FTC jégkorongcsapata

Közel száz ember fagyott halálra január közepéig

Közel száz ember fagyott halálra január közepéig

Csökkennek a felvételi ponthatárok

Csökkennek a felvételi ponthatárok

Hogyan boldogul ma a magyar filmgyártás Andy Vajna nélkül?

Hogyan boldogul ma a magyar filmgyártás Andy Vajna nélkül?

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Újabb kínai nagyvárosokban is megjelenhetett a tüdőgyulladást okozó koronavírus

Újabb kínai nagyvárosokban is megjelenhetett a tüdőgyulladást okozó koronavírus