Tetszett a cikk?

Az ENSZ a magyar ügyben - ellentétben a szuezi válság terén tett határozott lépésekkel - halogató és óvatos volt.

Az ENSZ a magyar ügyben - ellentétben a szuezi válság terén tett határozott lépésekkel - halogató és óvatos volt. Az utóbbi időben számos tanulmányban (mások mellett Békés Csaba történész) tárták fel a világszervezet és azon belül az egyes meghatározó tagállamok 1956-os indítékait. Eszerint az USA az enyhülési folyamatot féltette, Franciaország és Anglia attól tartott, hogy a magyar rendezés kínos precedenst teremtene saját házuk táján (például Algéria és Ciprus esetében), a volt gyarmatok egy része pedig - köztük India - igyekeztek kerülni a konfliktust a Szovjetunióval, amely 1956-ban "megvédte" a nagyhatalmakkal szemben Egyiptomot. Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár sem kívánt tengelyt akasztani a szovjetekkel a magyarok miatt, úgy gondolta, inkább a - szovjet-amerikai egyetértés miatt - több személyes babérral kecsegtető szuezi válságban exponálja magát. A magyar ügyről referáló ENSZ-ügyosztály különben szovjet felügyelet alatt működött, belső jelentéseiket ennek megfelelően - Kecskés D. Gusztáv történész kutatásai szerint - "meghökkentő részrehajlás" jellemezte. A Nagy Imre-kormány képviselője, az egykori szociáldemokrata Kéthly Anna fel sem szólalhatott a Közgyűlésben - ellentétben Kádárék emberével, Horváth Imre külügyminiszterrel.

Végül, ha megkésve is, de megalakult az ENSZ Magyarországot vizsgáló különbizottsága (Ceylon, Ausztrália, Dánia, Tunézia és Uruguay diplomatáiból), mely 1957 januárjától júniusáig 111 emigráns tanút hallgatott meg Amerikában és Európában, köztük Kéthly Annát, Király Bélát (a nemzetőrség és a hadsereg 1956-os vezetőjét) és Kővágó Józsefet, Budapest egykori kisgazda polgármesterét. A szeptemberben nagy közgyűlési többséggel elfogadott jelentésük reális ismertetője volt a korábbi magyar eseményeknek - de semmi több. A perek tovább folytatódtak, és újabbak kezdődtek, például Nagy Imrééké. Pavl Bang-Jensen, az ötös bizottság dán másodtitkára ráadásul úgy tartotta, hogy az ENSZ illetékesei magát a jelentést is manipulálták, és "azon kívül, hogy valótlan tényeket belefoglaltak a jelentésbe, hogy aláássák hitelét, mindent elkövettek annak megakadályozására, hogy lényeges tények belekerüljenek, mint például az, hogy Kádár [november 2-a előtt] messzemenően támogatta Nagy Imrét". Bang-Jensen ugyanis - mint Nagy András író kiterjedt kutatásokra épülő esszéjéből vagy a dán Bo Lidegaard monográfiájából tudható - kelet-európai diplomaták diszkrét információira alapozva azt állította, hogy nemcsak az ENSZ apparátusát hálózták be moszkvai ügynökök (ez nyílt titok volt), hanem maga a főtitkár és környezete is a szovjetek játékszere. Ezért nem volt hajlandó kiadni a másodtitkár a bizottság előtt tanúskodó magyarok névsorát még magának Hammarskjöldnek sem. Az engedetlen Bang-Jensent 1958-ban elbocsátották, és biztonsági őrökkel vezettették ki az ENSZ épületéből, egy év múlva pedig járókelők találtak rá a holttestére egy New York-i parkban, zsebében a keze írásával készült, de kétes hitelű búcsúlevéllel.

Szellem

Helyszíni közvetítés

Az ENSZ magyar eseményeket vizsgáló bizottsága ötven éve, 1957 januárjában alakult. Az 1956-os forradalom elfojtásának legdrámaibb napjairól az első részletes jelentések egyikét az indiai ügyvivő juttatta ki az országból.

Autósmoziszerű koncertet adott a Tankcsapda (fotó)

Autósmoziszerű koncertet adott a Tankcsapda (fotó)

Nyitott bárrá válhat keddtől Párizs

Nyitott bárrá válhat keddtől Párizs

Hajózni muszáj: megkezdődött a balatoni vitorlás szezon

Hajózni muszáj: megkezdődött a balatoni vitorlás szezon