Egyházi hírforrások szerint XVI. Benedek pápa arra készül, hogy a közeljövőben kiszélesítse a második vatikáni zsinat előtti miserend alkalmazásának lehetőségeit.

Nyílt levélben fordult nemrégiben XVI. Benedek pápához több tucat római katolikus egyházi és közéleti személyiség (köztük Magyarországról például Déri Balázs, az ELTE Ókortudományi Intézetének igazgatója), azt kérve Róma püspökétől, hogy egyenjogúsítsa a régi, klasszikus római miserendet az 1969 óta érvényben lévő megreformált, új renddel. Nem a mostani aláírók lobbiznak ezért először: neves egyházi személyiségek mellett az 1970-es évek elején Agatha Christie brit krimiszerző, Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész és Graham Greene angol író is felemelték a szavukat, manapság pedig az amerikai-ausztrál filmsztár-rendező Mel Gibson áll ki nyilvánosan az ügy mellett.

A régi miserendet visszakívánók azzal érvelnek, hogy a korábbi, nem pedig az 1965-ben lezárt második vatikáni zsinat szellemében megreformált rítus az "igazi". Dobszay László liturgiatörténésznek A tridenti rítus és a "novus ordo" különbségeiről című, tavaly publikált tanulmányából kiderül: a késő ókortól 1969-ig csupán apróbb, a lényeget nem érintő változtatások történtek a miserendben. A középkori, párhuzamosan létező rítusok (például a párizsi, a salisburyi, a milánói vagy éppen az esztergomi) csak nüanszokban tértek el egymástól, például abban, hogyan énekelték a misén az alleluját, vagy hogy nagypénteken a keresztet csendben, illetve énekelve vitték-e be a templomba. A klasszikus római misének egyik széles körben elterjedt változatát aztán a tridenti zsinat után, V. Piusz alatt, 1570-ben kanonizálták. Ehhez képest a második vatikáni zsinat után a VI. Pál pápa alatt megszületett új rítus szinte egyik napról a másikra számos lényegi ponton megváltoztatta a hagyományos liturgiát.

A zsinat előtti rítust védelmező hívek felesleges újításnak és protestáns beütésnek tekintik az akkori ajánlást (amelyből néhány év alatt kötelező végzés lett), miszerint az oltárt körbe lehessen járni. Jóllehet a zsinati dokumentumok nem írták elő, mégis ennek nyomán lett bevett gyakorlattá, hogy a pap a hívekkel szembefordulva végzi az oltáriszentség felmutatását, vagyis azt az aktust, amelynek során a katolikus hit szerint az ostya Krisztus testévé válik. Erre azért volt szükség - szól az azóta általánosan elfogadott érvelés -, hogy a gyülekezetet jobban bevonják a misébe, s a pap ne távolodjon el a néptől. A régi misézési tradíciót visszakívánók szerint viszont így nem Isten, hanem a pap kerül a középpontba, a hívek az ő "szereplésére" figyelnek, míg ha a korábbi szokás szerint, háttal a népnek - de "Isten felé fordulva" - végezné a szertartást, azzal azt is jelezné: ő csupán a nyáj vezetője.

A kívülállók számára szőrszálhasogatásnak tűnő vita jellegét mutatja például az áldoztatás helyes formája körüli nézeteltérés. Pánczél Hegedűs János, a hagyományhű misézést követő templomos lovagrend tagja, a Miles Christi tradicionalista folyóirat főszerkesztője veszélyesnek tartja például, hogy míg korábban a hívek az úgynevezett áldoztató rács előtt térdelve, a pap kezéből közvetlenül a szájukba kapták az ostyát, manapság már inkább állnak, s Krisztus testét akár a kezükbe is helyezi a pap. A hívek közül sokan a kezüket emelik a szájukhoz, ahelyett hogy tisztelettudóan lehajolnának a kezükben tartott ostyához. A tradicionalista álláspont szerint a helytelen mozdulat a szentségtörést súrolja.

A katolikus papok többsége egyébként a második vatikáni zsinat után bevezetett új rítust részesíti előnyben. Sokan az újítás legnagyobb áldásának azt tartják, hogy a templomi közösség a pappal együtt imádkozhat, ami eléggé nehézkes egy tridenti rítusú misén, ahol néhány görög és héber jövevényszó - és persze a nép nyelvén elmondott prédikáció - kivételével a ceremónia latinul folyik. A hagyományhű katolikusok szerint viszont csak ekkor történhet teológiailag korrekten például az ostya átváltoztatása, hiszen a fordítás során - mondják - fontos jelentéstartalmak sérülhetnek.

A tradicionalisták úgy vélik, a katolikus hitet és a katolikus keresztényeket veszélyeztető újmódi misézésért Annibale Bugnini címzetes érseket terheli a felelősség. Bugnini - állítólag - meggyőzte VI. Pál pápát, hogy hagyja jóvá az új miserendet. A liberális katolikusok által kedvelt Bugniniról azóta azt is beszélik, szabadkőműves volt, és ezért buktatta felfelé 1975-1976 fordulóján a pápa, Irán nunciusává nevezve ki az így Rómából tulajdonképpen száműzött, korábban befolyásos főpapot.

Bugnini eltávolításával persze nem rehabilitálták automatikusan a hagyományos miserendet. Jóllehet Róma soha nem tiltotta be azt, ám a mai napig a helyi püspök hozzájárulásán múlik, tarthatnak-e az adott egyházmegyében ilyet. Az európai főpásztorok azonban többnyire megtiltották azt, mondván, a kétféle miserend összezavarná a híveket, és megosztást szülne (Erdő Péter budapest-esztergomi érsek, bíboros tavaly novemberben engedélyezte, hogy Budapesten a Vajdahunyad várában található Jáki kápolnában vasárnaponként klasszikus római miséket tartsanak).

Egyházi körökben azonban nyílt titoknak számít, hogy a tradicionalistákkal szimpatizáló XVI. Benedek a közeli jövőben kiad egy úgynevezett motu propriót. A pápai kezdeményezésre, valamilyen súlyos kérdésben tett hivatalos megnyilatkozásban pedig - amelyről Joseph Zen hongkongi érsek a napokban egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a pápa már alá is írta - elrendeli, ha a hívek kérvényezik, a helyi plébános köteles gondoskodni templomában a régi rítusú misézésről.

IZSÁK NORBERT

Ötven százalék körüli részvétellel zárt az ország

Ötven százalék körüli részvétellel zárt az ország

Botka László nyert Szegeden

Botka László nyert Szegeden

Rossi: Ha nem győzünk vasárnap, nem érdemeljük meg az Eb-szereplést

Rossi: Ha nem győzünk vasárnap, nem érdemeljük meg az Eb-szereplést

Letartóztattak több embert, aki kapcsolatban állt a párizsi késelővel

Letartóztattak több embert, aki kapcsolatban állt a párizsi késelővel

Már három halálos áldozata van a Kaliforniában pusztító tűzvésznek

Már három halálos áldozata van a Kaliforniában pusztító tűzvésznek

42,7 százalékos a részvétel délután 5 óráig

42,7 százalékos a részvétel délután 5 óráig