Tetszett a cikk?

E hétvégén ünneplik a keleti egyházban a húsvétot, az idén öt héttel a római katolikusok és a protestánsok után. Egyelőre nincs esély arra, hogy hosszú évszázadok után egységesüljön a két rendszer.

HVG
Tojásokon táncolnak azok a katolikus teológusok, akik évtizedek óta mondogatják, nem volna ördögtől való dolog minden évben egy fix időpontban - például április első vagy második vasárnapján - ünnepelni Krisztus feltámadását. Igaz, hozzáteszik, javaslatuknak csak akkor lenne értelme, ha azt minden nagyobb keresztény felekezet magáévá tenné. Márpedig görög katolikus szakértők szerint "előbb fognak nősülni a római papok", mint hogy eltöröljék a húsvét idejének a Hold járásához igazodó meghatározását. A megegyezés azért is előnyös lenne, mivel a nem keresztény világ közel fél évezrede zavartan figyeli, amint Krisztus követői hol azonos időpontban, hol hónapos differenciával ülik meg az egységesen üdvözítőként tisztelt Jézus keresztre feszítését és feltámadását.

Az ünnep időpontjának a Hold járásához kötése eredendően a zsidó vallásra vezethető vissza. Bár mindig niszán hónap 15. napjának kezdetére (vagyis előző estére) esik a keresztények által a húsvét előképének tartott, az egyiptomi kivonulásról - idén a múlt hétvégén - megemlékező zsidó pészah időpontja, az ünnep pontos idejét holdnaptárral számolják ki. Kétezer évvel ezelőttig - említ egy történeti kuriózumot Köves Slomó rabbi a HVG-nek - még úgy kalkulálták ki a hónap kezdetét, hogy két tanúnak a vallási vezetők előtt kellett állítania, látták, amint az égen feltűnt az "éjszakai vándor" sarlója. Az azóta használt naptárban a nap- és a holdév közötti 11 napos differenciát két-három évente szökőhónap beiktatásával korrigálják (a niszánt megelőző ádár hónapot megduplázva). A ma is érvényes, 19 éves naptári ciklust a 4. században vezették be.

Nem volt ilyen egyszerű dolguk a keresztényeknek, habár abban többé-kevésbé egyetértenek, hogy Jézust niszán hónap 14-én feszítették keresztre. A Katolikus Lexikon szerint Krisztus Krisztus után 30-ban, április 7-én - történetesen pénteken - halt meg, és az első századokban keleten, János apostol hagyományára hivatkozva, a mindig holdtöltére eső niszán hó 14-én ülték meg az ünnepet, bármilyen napra esett is. Némely nyugati gyülekezetekben azonban már akkoriban is inkább a rá következő vasárnapot, a feltámadás napját tekintették piros betűs ünnepnek. A római Krisztus-követők pedig - se hús, se hal módjára - a 2. század közepéig egyáltalán nem tartották meg a húsvétot, mondván, ők minden vasárnap megünneplik a feltámadást.

Jóllehet az egyházi ünnepek egy része - például Krisztus mennybemenetele, az úgynevezett áldozócsütörtök vagy pünkösd - a húsvét időpontjához kötött, az első századokban nem okozott különösebb gondot, hogy a Római Birodalom különböző területein élő hívek eltérő időpontokban emlékeztek meg a megváltásról. Igaz, viták azért voltak - mondja Perendy László piarista szerzetes, az ókori egyházzal foglalkozó teológiai tanár a HVG-nek -, az első nézeteltérésekre már 155 körül sor került János apostol tanítványa, Szmirna püspöke, a niszán 14-ei ünnepléshez ragaszkodó Polikárp és Szent Péter tizedik utóda, Anikátosz között Rómában. Mégsem lett az ügyből szakítás, mivel e teológiai nézetkülönbséget nem tartották eretnekségnek. Néhány évtizeddel később, amikor egy Blastus nevű kis-ázsiai pap Rómában járva a helyi szokásoktól eltérően niszán 14-én ülte meg az ünnepet, Viktor pápa kinyilatkoztatta: nem elég kegyes dolog, hogy időnként hétköznapra essék a feltámadás ünnepe.

A Római Birodalomban a fentiek mellett még számos dátumverzió létezett, ám a 325-ös niceai zsinat megpróbált véget vetni a liberális húsvétpolitikának. Ott mondták ki, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon ünneplendő a feltámadás. A kereszténységet felvett Konstantin császár legott törvényerőre emelte a döntést, mert "méltatlannak tűnt a maguk kezét óriási bűnnel beszennyező zsidók gyakorlatát követni e legszentebb ünnepen".

De ez sem oldotta meg a problémát véglegesen, mert Rómában a 84 éves holdciklusban gondolkodó helyi tudósok március 25-ére, míg Alexandriában a görögök 19 éves holdciklussal számoló bölcsei március 21-ére tették a tavaszi napéjegyenlőséget. A különbségek csak a középkor elejére szűntek meg, amikor lassacskán mindenki elfogadta, hogy - függetlenül a csillagok állásától - március 21-e legyen az (egyházi) napéjegyenlőség ideje, s a húsvét legkorábbi időpontja március 22., legkésőbbi pedig április 25. A szabályok alól egyébként több kivétel is volt a 20. században. Mivel 1962-ben a holdtölte már március 21-én, alig néhány órával a napéjegyenlőség után bekövetkezett, a Vatikán inkább kivárta a következő, április 18-ai teliholdat, s így csak április 22-én húsvétozhatott. 1981-ben pedig április 19-ére tették az ünnepet, holott a Hold kivételesen aznap lett teljes, ám az egyházi vezetők nem akarták, hogy a húsvét átcsússzon 26-ára. Idén március 20-án volt a csillagászati napéjegyenlőség, rögtön másnap pedig az első holdtölte. A szabályok szerint így a következő holdtöltén, tehát a (2008-ban éppen vasárnapra eső) április 20-a utáni vasárnap kellett volna megülni a húsvétot. Az viszont már április 27-e, ami két nappal a zsinat által meghatározott végső időpont után van. Ezért idén a csillagászatilag, és nem az egyházilag helyes napéjegyenlőséghez igazították az ünnepet.

A precíz szabályozás ellenére sem szűntek meg a húsvétmizériák. A húsvétosoknak is hívott orosz ortodox szekta már a középkor óta fittyet hány a mozgó egyházi naptárra, s Krisztus halálát és feltámadását - bár ma már csak szórványközösségei léteznek - mindig március 23-án ünnepli.

A keleti és a nyugati egyházak mai napig tartó dátumszakadása 1582-ben következett be, amikor XIII. Gergely pápa bevezette naptárreformját, és hatalmi szóval elrendelte, hogy október 4. után 15-e következzék (HVG, 2001. január 6.). A döntést elutasító ortodoxok egyházi naptára mára 13 napos lemaradásban van, s mivel így náluk a tavaszi napéjegyenlőség időpontja április 3., a húsvét legkorábbi dátuma április 4., legkésőbbi pedig május 8. lehet. Orosz Atanáz görög katolikus teológus szerint amúgy is aggályos lenne, hogy a keresztény húsvétot - mint idén a nyugati egyházban - a pészah előtt üljék meg.

Sokszor felmerült, hogy rögzíteni kellene a húsvét időpontját, az e kérdéssel is foglalkozó második vatikáni zsinat még a zsidósággal való egyeztetést sem zárta ki. Az Egyházak Világtanácsa 1997 óta szorgalmazza a megegyezést - mindeddig sikertelenül. Változást a közeljövőben sem remél senki, némi bizakodásra legfeljebb az adhat okot, hogy 2010-ben és 2011-ben is "véletlenül" ugyanarra a napra esik majd a nyugati és a keleti keresztények húsvétja.

IZSÁK NORBERT

A korábbinál is rosszabb állapotban vannak Európa természetes élőhelyei

A korábbinál is rosszabb állapotban vannak Európa természetes élőhelyei

Minden rekordot megdöntött a használt autók adásvétele

Minden rekordot megdöntött a használt autók adásvétele

Közmunkásból is lehet boldogtalan irodalmár - Filmajánló

Közmunkásból is lehet boldogtalan irodalmár - Filmajánló