Máig tart a vita, az elmebaj előjeleként avagy társadalomkritikaként kell-e értelmezni - a most életmű-kiállítással is megtisztelt - Gulácsy Lajos elképzelt világát, Na'Conxypant.

Művész teljesen normális nem lehet. Csapongó fantáziája ne tűrjön sablonokat, szabadon, befolyásolatlanul alkossa műveit. Ez első feltétele a művészi tevékenységnek, csak ezután lehet bírálni és összehasonlítani - elmélkedett Művészetről című, az 1910-es évek elején született hitvallásában Gulácsy Lajos. Kinyilatkoztatásához csak részben maradt hű. A besorozástól rettegve az első világháború kitörésekor üldözési mánia hatalmasodott el rajta, az orvosok többszörös öngyilkossági kísérlete után skizofréniát diagnosztizáltak nála, ám az elmegyógyintézetbe kényszerülő Gulácsy élete utolsó 13 évében "csapongó fantáziáját" már nem tudta az alkotás szolgálatába állítani.

Bár a festő betegsége csak 1914 után manifesztálódott, kortársai és barátai utólag egyértelműen őrülete első jeleként értelmezték elképzelt univerzuma - saját helyesírásával: Na'Conxypan - egy évtizeddel korábbi feltűnését. "Olyan világba vágyott, ahol semmi sem nagyon megfogható, s amelyben még az öröm is finom ködben füstölög. Nakonxipánnak hívta álmai országát, és mennél előbbre haladt elméjében a felosztás munkája, annál konkrétabb alakot kapott benne ez a fantasztikus képzete" - fejtegette 1922-ben a Nyugat hasábjain a mostanit (a fővárosi Kogart Galériában július 20-áig látogatható) megelőző utolsó budapesti Gulácsy-kiállítás rendezője, Elek Artúr író-művészettörténész. Erre Kárpáti Aurél író, kritikus 1938-ban (hat évvel a festőművész halála után) a Pesti Naplóban akképpen erősített rá: "Na'Conxypant Gulácsy megálmodta, átélte, s végül egészen eltemetkezett benne. Saját képzeletének előbb hőse, azután áldozata lett."

A "valahol Japán és a Hold között" található Na'Conxypant Gulácsy 1902 körül rajzolta meg először - egy kacskaringós utcán egy magas, vékony, illetve egy alacsony, tömzsi alakot ábrázolva. A következő néhány évből mintegy tucatnyi, eltorzított méretarányokat, furcsa maskarába öltözött járókelőket, hajladozó vonalakat és groteszk utcarészleteket ábrázoló meseországbeli kép maradt fenn. A hagyaték egyébként máig töredékes, számos kép létezésére csak utalásokból lehet következtetni. Kevéssé ismert, hogy Na'Conxypant Gulácsy nemcsak vásznon, hanem (többnyire töredékes) novellákban is megálmodta. A Na'Conxypanban játszódó - egymáshoz csupán az ismétlődő szereplőkkel és helyszínekkel kötődő - elbeszélések két, jól elkülöníthető csoportba oszthatók. Az egyik alfajba, az "édeskés történetekbe" kedveskedő vagy éppen gügyögő írások tartoznak, amelyek egyik hőse egy bizonyos Piripiri herceg. Az ő lánykérése kapcsán írja 1911-ben Gulácsy: "Holdkifli kisasszony krinolinját magára ölti, lassan illeg-billeg a felhők között kedves kicsi urgun-burgun táncot. (...) Smaragd csíkok futnak az ég alján, a tornyok arannyal kivert fedelei borzasztó szépen csillognak, mintha kicsípték volna magukat a nevezetes napra."

A fiktív országnak azonban van egy sötét oldala is. A nyomasztóbb hangulatú történetek a magyar tudományos-fantasztikus irodalom első zsengéi - derül ki Szepes Erika irodalomtörténésznek az Ezredvég című folyóiratban 1999-ben megjelent tanulmányából. Az írásokban alkímiában jártas tudósok például emberkísérleteket végeznek: "Az asztalon egy nő feküdt, és bal halántékán, (...) az agyburkon kívül eső részre helyezett halhólyagszerű gömböcskébe éterikus-collitbalzsamot föcskendezett, mely még rövid időre biztosítja az életét a haldoklónak, körülbelül egy évet tölt teljes ép erőben, s hirtelen, minden fájdalom nélkül hal meg."

A novellákban feltűnő teremtmények, mint a kék vakolatgyerekek, a reteknadrágos alabárdosok, vagy Huttertonn, a műlényt kikísérletező feltaláló, a "képein is megjelennek cifra ruhácskáik pöttyös fodraiban, hatalmas cilinderekben, és róják a gömbfákkal szegélyezett utakat, súgnak-búgnak, pletykálkodnak, udvarolnak" - írta 1983-as Gulácsy-monográfiájában Szabadi Judit, azt sugallva, hogy a festő egyszerre "illusztrálta" történetekkel a képeit, és fordítva. Mindezt annak ellenére, hogy a festmények-rajzok, valamint az írások nem rendelhetők képregényszerűen egymáshoz, az említett szereplők nem azonosíthatók egyértelműen a rajzokon.

Gulácsy egyébként alkotott egy na'conxypani nyelvet is, amelynek szavaiból - helyenként lábjegyzetben lefordított - mondatokat fűzött történeteibe. A "thel al unt donc, ilem Emertanomi" például azt jelenti: reményünk nem marad meddő dolog. Paradox módon utóbb e nyelvteremtési igyekezetét is összefüggésbe hozták elmeállapota romlásával, amiben nagy szerepet kapott Juhász Gyula egy 1925-ös újságcikke. A költő abban arról írt, hogy a "téboly lárvája mögé menekült" Gulácsy az elmegyógyintézetben "gyakran minden szó nélkül hirtelen otthagyta a társaságot, maga elé mormogott szavakat és ismeretlen nyelveket, (...) és a virágok útján telefonált Na'Conxypanba".

A festő (főként irodalmár) barátai, a már említett Juhász Gyula mellett Keleti Artúr, Benedek Marcell, Kosztolányi Dezső, Bálint Lajos, illetve a festőművész Márffy Ödön, eleinte jópofa különcségnek, később azonban elmebaja kivetülésének tartották Na'Conxypant, ám az álomvilág lényegét elsősorban az utókor értette meg - állítja a nemrégiben Gulácsy-monográfiát megjelentetett Marosvölgyi Gábor művészettörténész. Ez a világ ugyanis - az 1970-es évek végétől pedzegetett újraértelmezés szerint - nem(csak) a menekülés tünete, hanem a valóság paródiája is. A történetek lényege a helyzetkomikum - így Marosvölgyi -, a festő Na'Conxypan-grafikái pedig ebben a megvilágításban a 20. század elején felvirágzó magyar karikatúra (Gulácsy szándéka ellenére) művészi rangra emelt darabjai lennének. De szerinte a meseillusztrációszerű rajzokon, akvarelleken szereplő egzotikus hangzású halandzsaszövegek, a Cöxpon vagy az Acrobatmania is az iróniát, a valóság kifordítását szolgálják.

Ezen értelmezés szerint a novellákban, így például A kepleenstohli ház címűben, groteszkbe hajló társadalomkritika is tetten érhető: "Na'Conxypanban külön kutyanegyed van, hol azok külön kultúrát és életet folytatnak, mely még meglehetősen primitív ugyan, de a mieinknél mindenesetre fejlettebb." A sokáig félreértett Na'Conxypant a művészettörténész szerint Gulácsy nem tekintette művészi munkássága szerves részének, hanem "elsősorban barátai szórakoztatására és saját feszültsége levezetésére alkotta meg, ezt bizonyítja, hogy egyetlen Na'Conxypan-képét sem küldte kiállításra. Ezeket akkoriban csak a művész közelebbi körei ismerték."

Betegsége elhatalmasodása után egyébiránt Na'Conxypan szinte teljesen eltűnik Gulácsy írásaiból és egyre kisebb számban festett vásznairól, de hiányzik a megnyilatkozásait rögzítő klinikai kórrajzból is - támasztja alá a paródiaelméletet 2005-ös, Gulácsy pszichopatológiáját is boncolgató kötetében Gerevich József pszichiáter, megkérdőjelezve ezzel a Gulácsy kései "telefonálási szokásait" leíró Juhász Gyula-anekdota hitelességét. Bár a szakember szerint az 1909 környékén készült na'conxypani rajzokon kimutathatók a lappangó skizofrénia jelei, az egyébként még a posztimpresszionista kortársakhoz képest is kiemelkedően kísérletező hajlamú - egyetlen irányzathoz sem sorolható - Gulácsy betegségéről többet árulkodik egy másik formabontó újítása: az, hogy kész képeit feldarabolta, és a részleteket új alkotásokká festette át.

Ezzel a technikával készült például az 1913-1914-ben festett Rococo concerto egyik - bal oldali - darabjából Gulácsy máig talán legtöbbre tartott és legismertebb festménye, Az ópiumszívó álma. Bár e módszer a korát megelőző, sikeres és formabontó művészi törekvésnek indult, a skizofrénia fokozódásával a képek nagy része töredezetté, szétesővé vált - jegyzi meg Marosvölgyi. Ez az átfestési buzgalom hiúsította meg az elmeklinikát 1918-ban egy rövid időre még elhagyó Gulácsy egyik ígéretes képeladási kísérletét is. A lábadozó művészt az avantgárd mozgalomba bevonni szándékozó Kassák Lajos a Ma folyóirathoz kötődő csoport kiállításán vevőt szerzett Gulácsy egyik ott bemutatott festményére. Mire azonban az üzletet nyélbe üthették volna, a formabontó alkotó a felismerhetetlenségig átfestette - azóta egyébként elveszett, feltehetően A sánta ördög címet viselt - képét.

BALÁZS ZSUZSANNA

Az 5G ellen tüntettek Budapesten és Győrben

Az 5G ellen tüntettek Budapesten és Győrben

A koronavírusból is nagy baj lehet, de az „X betegség“ meg nagyobb fenyegetés lenne

A koronavírusból is nagy baj lehet, de az „X betegség“ meg nagyobb fenyegetés lenne

Durván kiosztott az amerikai külügyminiszter egy riportert, miután Ukrajnáról kérdezték

Durván kiosztott az amerikai külügyminiszter egy riportert, miután Ukrajnáról kérdezték

A Bankszövetség biztos benne, hogy most tényleg elindul az azonnali átutalás

A Bankszövetség biztos benne, hogy most tényleg elindul az azonnali átutalás

Kettős magyar siker a Liu fivérektől 1000 méteren a korcsolya Eb-n

Kettős magyar siker a Liu fivérektől 1000 méteren a korcsolya Eb-n

Rakoncátlan lázadóból lett alkancellár az osztrák zöldek vezére

Rakoncátlan lázadóból lett alkancellár az osztrák zöldek vezére