Vérszívótan

Utolsó frissítés:

Európában ma közel 100 csípőszúnyogfajt tart számon a tudomány, s ennek Magyarországon mintegy felét találták már meg.

Európában ma közel 100 csípőszúnyogfajt tart számon a tudomány, s ennek Magyarországon mintegy felét találták már meg. A vérszívást életvitelszerűen folytató fajok közül a mocsári és a gyötrőszúnyogok kellemetlenkednek a leginkább. A szúnyogok átlagos élettartama egy-hat hét, de a fajok között jelentős eltérések lehetnek. A tojás-lárva- báb-imágó stádiumokon keresztül fejlődő - szaknyelven: a teljes átalakulás folyamatán átmenő - szúnyogok valamennyi faja vízben szaporodik, de a bábok és a lárvák a felszínről szerzik a levegőt (a mocsári szúnyog kivételével, amelynek lárvája a vízinövények szállítóedényein keresztül lélegzik). A nőstények a tojásaikat a talajrögökhöz rögzítik, illetve a vízfelszínre rakják le egyesével vagy tutaj formájában. A gyötrőszúnyog lárvái meleg nyári időben négy-öt nap alatt kifejlődnek, még a sárban is, így havonta három-négy nemzedék lendülhet támadásba, akár 5-15 kilométer távolságra is szülőhelyétől. A mocsári szúnyog nem távolodik el ennyire a kifejlődési helyétől, ráadásul tíz hónap alatt válik a tojásból csípés- és röpképes imágóvá, ezért csak a vízinövényekkel benőtt állandó vizekben, tavakban, mocsarakban, csatornákban tenyészik.