Új módszerekkel próbálják eldönteni a régóta húzódó vitát: örökölt avagy tanult képesség a zeneértést nagyban elősegítő, úgynevezett abszolút hallás.

Vizsgálatunkból az adódna, hogy majd minden második embernek abszolút hallása van, ám az igazság az, hogy csupán minden tízezredik ember rendelkezik ezzel a képességgel - informálta a HVG-t Jane Gitschier, a University of California abszolút hallást kutató ex-operaénekes-genetikusa. A paradox eredmény annak köszönhető - ismerte el a szakember -, hogy az önkéntes vizsgálatnak nyilvánvalóan főleg zeneértők vagy éppenséggel aktív zenészek vetették alá magukat, ám a cél nem is feltétlenül a tökéletes hallásúak táborának felmérése volt. Sokkal inkább annak megválaszolása, hogy van-e szerepük a géneknek az abszolút hallás kialakulásában.

Ezt a képességet az birtokolja, aki egy igazodási pontként szolgáló úgynevezett referenciahang nélkül képes beazonosítani bármilyen zenei hangot. Ez azonban meglehetősen ritka tehetség, így abszolút többségben vannak a relatív hallásúak, akik "rásegítő hangok" nélkül képtelenek egy-egy hang helyes felismerésére. Hiába veszik például észre egy dallamban a hamis hangokat, azt nem tudják megmondani, hogy a dallam a kottánál magasabb vagy mélyebb hangon indul. A Jane Gitschier vezette kutatócsoport honlapján elérhető, már említett hallásteszt néhány perc alatt fel is mérte az odalátogatók képességeit. Abszolút hallása szerintük annak van, aki a 72 különböző - csupán egyetlen másodpercig megszólaló - hangot minimális gondolkodási idő után pontosan felismerte.

Miközben nincsenek adatok arra, hogy az egyes országokban a népesség hány százaléka büszkélkedhet ezzel az adottsággal, az tény, hogy a hivatásos zenészek körében nagyobb az ilyenek száma; különleges példaként Mozartot szokták emlegetni, aki állítólag nyolcadhangnyi különbségeket is meg tudott állapítani. Ez persze korántsem feltétele a profi pályafutásnak, hiszen egy jó képességű muzsikustól éppenséggel az várható el, hogy bármilyen hangfekvésben le tudjon játszani egy zeneművet.

Az abszolúthallás-kutatásban két nézet áll szemben egymással. Az egyik szerint mindenkiben születésétől meglévő adottságról van szó, amely idővel elcsökevényesedik, és csak azoknál marad fenn, akiket hat-, más kutatók szerint már négyéves koruk előtt képeznek zeneileg. Ezt a nézetet vallja Hámori József agykutató professzor is, aki az abszolút hallás elsajátítását a beszédtanuláshoz hasonlítja: "ez is megtanulható, és nyolcéves korig kialakulhat, utána azonban már nem fejleszthető". Ezt hirdeti Stefan Kölsch német agykutató is, aki néhány éve lokalizálta a zeneértésért felelős agyterületet, a bal homloklebenyben található Broca-mezőt, amely részt vesz a beszéd feldolgozásában.

A másik tábor - idetartozik az említett Jane Gitschier is - elismeri ugyan, hogy szükség van a korai zenei képzésre, ám a ritka képesség kialakulása mögött bizonyos géneket vagy DNS-részleteket sejt. A genetikai háttér valószínűsíthető meglétét egyébként Hámori professzor sem tagadja. "Tizenötször nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy abszolút hallású ember (korán zenét tanuló) testvére is rendelkezik ezzel a képességgel, mint olyasvalaki esetében, aki szintén gyerekkora óta kapott zenei képzést, de a családjában nyoma sincs abszolút hallásnak" - ismerteti kutatási eredményeit Jane Gitschier. Jól példázza ezt az ex-operaénekesnő genetikuscsapatának egyik tagja, Shai Shaham, aki négyéves korában kapta első zongoraleckéjét, abszolút hallása van, sőt már az apja is birtokolta ezt a képességet, akárcsak a húga, Orli, valamint egyik bátyja, a nemzetközileg elismert hegedűművész, a Bartók hegedűversenyét is állandó repertoárján tartó Gil Shaham.

A halláskutatók egyébként megállapították, hogy az abszolút hallásúak sem mind egyforma képességűek. Aktívnak nevezik azok hallását, akik nemcsak megnevezni képesek pontosan bármilyen hallott hangot, hanem tisztán meg is tudják azt szólaltatni (vagyis kiénekelni). De vannak, akiknek mindössze egyetlen hangra vonatkoztatva van abszolút hallásuk. A zenekarok, hangszerek hangolásakor referenciaként szolgáló normál zenei A hangot például képesek akár álmukból felverve is helyesen megszólaltatni, de a többi hangot csak ehhez viszonyítva tudják "kiszámolni" - az igazi abszolút hallásúakkal ellentétben pár másodperc gondolkodási idő után. A profi muzsikusok körében pedig akadnak olyanok, akik csak saját hangszerükre vonatkoztatva vallhatják abszolút hallásúaknak magukat.

További érdekes megfigyelés, hogy az életkor előrehaladtával az abszolút hallással bírók közül sokaknak úgymond elszáll ez a képességük. "Nem volt egyetlen olyan alanyunk sem, aki 51. életéve után is ugyanazzal a magabiztossággal mondta volna meg a hallott hangok pontos magasságát, mint a fiatalabbak. Legtöbbjük mindent egy picit magasabban hallott a valóságosnál" - mutat rá egy érdekes jelenségre Jane Gitschier. Eleinte csupán félhangnyi differenciával érzékelték a hangokat, de a 60. életév fölött sokan már egy teljes hang különbséget hallottak. Nem tapasztalták ugyanezt a jelenséget a relatív hallásúak körében. "A múlt század zseniális zongoraművésze, az abszolút hallású Szvjatoszlav Richter, aki minden zeneművet fejből szólaltatott meg, időskori koncertjein a hallgatóság meglepetésére többnyire kihozatta a partitúrát, feltehetően azért, mert magasabban hallott mindent, amit játszott" - hoz egy gerontológiai példát Hámori professzor.

Ezeknél is jobban meglepte azonban az amerikai kutatókat, hogy az abszolút hallásúak közül többen tévedtek, méghozzá kizárólag egy és ugyanazon hangnak a megítélésében. Csak mintegy felük ismerte fel helyesen a gisz hangot, a többiek összekeverték azt a skála következő hangjával, a referenciahangként használt A-val. "Nem értjük, ami történt, de az adatok magukért beszélnek. Talán az a magyarázat, hogy a tesztünkben részt vevőket az egyes zenekarok eltérő hangolási hagyományai zavarhatták meg" - találgatott a HVG kérdésére Jane Gitschier. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az A hang a 415-446 hertzes frekvenciatartományban mozog az egyes nagyzenekaroknál, "az amerikaiaknál az A hang rezgésszáma 440 másodpercenként, a Berlini Filharmonikusok a 446 hertzes A-t használják referenciaként, míg a historikus zenét megszólaltató együtteseknél ugyanez csupán 415 hertz".

A hallásteszt egyébként csak az első lépés volt, a kaliforniai kutatók most további bizonyítékokat keresnek a genetikai elméletre, ezért olyan amerikai családokat vonnak be vizsgálataikba, amelyekben legalább ketten abszolút hallásúak. A kutatásvezető elmondása szerint legalább száz család közreműködésére van szükség, hogy a tőlük vett DNS-minta alapján, az úgynevezett DNS-markerek révén sikerrel kíséreljék meghatározni azokat a géncsoportokat, amelyek felelőssé tehetők a szóban forgó képesség kialakulásáért.

Miközben abban mindenki egyetért, hogy az abszolút hallás különleges adottság, hiszen segít a zene értésében és - főleg - megszólaltatásában, az idillikus képet némileg árnyalja egy genetikai rendellenesség, az úgynevezett Williams-Beuren szindróma. Akik ugyanis ebben az 1961-ben leírt, a jellegzetes manóarcról felismerhető, szellemi visszamaradottsággal, valamint súlyos szív- és érrendszeri panaszokkal járó, ritka betegségben szenvednek, szinte kivétel nélkül abszolút hallásúak. A halláskutatás máig adós annak magyarázatával, hogy mi az összefüggés az esetükben hiányzó - az érfalak erősségét biztosító - "elasztingén" és az abszolút hallás között. Könnyen lehet azonban, hogy az erre adott válasz egyik mostani tábor elméletét sem fogja alátámasztani, hiszen e betegek közül azok is rendelkeznek abszolút hallással, akik semmiféle zenei nevelést nem kaptak kisgyerekkorukban.

LINDNER ANDRÁS

A megengedett 100 helyett 214 km/h-val fotóztak le egy elektromos Porschét

A megengedett 100 helyett 214 km/h-val fotóztak le egy elektromos Porschét

Mini-atomerőműveket gyártana a Rolls-Royce

Mini-atomerőműveket gyártana a Rolls-Royce

Az amerikai kormányzat megszigorítja a terhes külföldi állampolgárok beutazását

Az amerikai kormányzat megszigorítja a terhes külföldi állampolgárok beutazását

Falból csináltak üzletet. A berlini falból – "Eljött a paradicsom", 1990. január 27.

Falból csináltak üzletet. A berlini falból – "Eljött a paradicsom", 1990. január 27.

Döntött a bíróság: Oszter Sándor ártatlan

Döntött a bíróság: Oszter Sándor ártatlan

Hiába a szenzációs hajrá, bronzéremért játszhat a magyar női vízilabda-válogatott

Hiába a szenzációs hajrá, bronzéremért játszhat a magyar női vízilabda-válogatott