Vajon a meghasonlás, avagy éppen az író hajdani elveinek következménye volt az egykori KGB-üldözött Alekszandr Szolzsenyicin és a szovjet titkosrendőrség volt tisztjéből lett államfő, Vlagyimir Putyin közötti furcsa rokonszenv?

Büszkék vagyunk arra, hogy Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin a honfitársunk és kortársunk volt. Úgy marad meg emlékezetünkben, mint erős, bátor, méltóságteljes személyiség - méltatta Vlagyimir Putyin a vasárnap éjszaka elhunyt Nobel-díjas írót a hozzátartozóknak küldött táviratában. Az államfőből lett miniszterelnök részvétnyilvánítása ezúttal alighanem több a kötelező protokollgesztusnál: számos jel mutat arra, hogy a politikus és az író tisztelte, sőt talán kedvelte is egymást.

Először 2000 szeptemberében találkoztak, amikor a fél évvel korábban megválasztott elnök felkereste az írófejedelmet, akiben igen kedvező benyomásokat hagyott. Élénk és gyors a felfogóképessége, tökéletesen érti azokat a hihetetlen külső és belső nehézségeket, amelyeket örökül kapott - mondta róla Szolzsenyicin, nem kis megütközést keltve. Hiszen az író életében az a KGB okozta a kommunizmus bűneit feltáró műveinek ihletét adó drámai fordulatokat, amelyben Putyin tisztként szolgált, utódszervezetének, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak pedig az irányítója lett.

E meghökkentő kettősség gyökerei ugyanakkor - mint arra egy, az író halálának másnapján az orosz tévében sugárzott dokumentumfilm is felhívta a figyelmet - messzire nyúlnak vissza. A hívő pravoszláv családban felnőtt Szolzsenyicinnek ifjúkorában voltaképpen semmi baja sem volt a rendszerrel, Lenint kifejezetten tisztelte, és hithű kommunistaként, a Vörös Hadsereg századosaként vett részt a második világháború harcaiban. Alig három hónappal a győzelem előtt azonban fennakadtak a hírszerzés hálóján egy gyermekkori barátjának írott levelei, amelyekben Sztálint bírálta - a frontról szinte egyenesen a munkatáborba vitték. A száműzetés után 1957-ben rehabilitálták, 1962-ben pedig, a hruscsovi enyhülés idején, a Novij Mir című irodalmi folyóiratban megjelenhetett a lágerélményeket feldolgozó Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregénye. A mű csak azért nem kapott Lenin-díjat, mert időközben Hruscsov is bukott, így 1965-ben már újra üldözték Szolzsenyicint, kéziratai után a KGB nyomozott. A brezsnyevi korszak teljesen ellehetetlenítette a társadalmilag is aktív írót, aki azzal is rossz pontokat szerzett, hogy művei külföldön megjelentek. Az 1970-ben Nobel-díjat kapott írót 1974-ben - hazaárulás vádjával - az akkori KGB-elnök, Jurij Andropov javaslatára fosztották meg a szovjet állampolgárságtól és toloncolták ki az országból, ahova csak húsz évvel később térhetett vissza.

Elsősorban nem a volt KGB-st akarta látni Putyinban Szolzsenyicin, hanem azt az államférfit, aki talpra állítja az általa szeretett Oroszországot. "A hírszerzés tisztje volt, nem pedig KGB-kihallgató, mint ahogyan Gulag-táborparancsnok sem volt" - magyarázta egy éve a német Der Spiegel magazinban A Gulag-szigetcsoport szerzője. Akkor egyébként azt is kifejtette, hogy szerinte Putyin egy kifosztott, elvadult Oroszországot vett át, és minden tőle telhetőt megtéve, megkezdte az újjáépítést. Az államfő elődjeiről viszont leszedte a keresztvizet: Mihail Gorbacsovnak, aki a szovjet állampolgárságot adta vissza neki, politikai naivitását és az ország szétesését hányta a szemére, míg Borisz Jelcinnek - bár 1994-ben ő tette lehetővé a hazatérését - azt, hogy teret engedett a nemzeti vagyon szétrablásának.

Igaz, kedvencét, Putyint is bírálta, egyebek mellett azért, mert nem állíttatta bíróság elé a "rablóprivatizáció" felelőseit, és az államfő önkormányzatiságot gyengítő lépéseivel (a parlament felsőházába a területek és régiók kormányzói helyett kijelölt képviselők kerültek) sem értett egyet. Ráadásul Szolzsenyicin a terroristák esetében visszaállította volna a halálbüntetést. Mindezek után tavaly átvette Putyintól az Állami Díjat - amit utóbb azzal mentegetett, hogy arról nem személyesen az elnök, hanem egy szakértői testület döntött. Az őt következetlenségével szembesítő Der Spiegelnek pedig azt válaszolta, hogy 1990-ben azért nem fogadta el ugyanezt a díjat, mert azt nem Gorbacsov, hanem még a Szovjetunió részét képező Orosz Föderáció minisztertanácsa adta volna, az 1998-ban Jelcin által átadni szándékozott kitüntetésből pedig azért nem kért, mert úgy látta, hogy az akkori hatalom a pusztulás felé viszi hazáját.

Az ország erejének és tekintélyének helyreállítását hangoztató Putyin törekvései ugyanakkor összhangban voltak Szolzsenyicinnek az antikommunizmuson és a pravoszláv hiten alapuló konzervatív, hazafias (utolsó művében antiszemitizmussal is fűszerezett) ideológiájával. Olyannyira, hogy Pavel Szvjatyenkov politológus mostani értékelése szerint az író korunk orosz politikai rendszerének előfutára volt, hiszen mindabból, amit évekkel korábban követelt, mára sok minden megvalósult. Az 1991-es Hogyan mentsük meg Oroszországot? röpiratában a három szláv köztársaság szövetségét sürgette, ami Oroszország és Belarusz összefogásával - részlegesen és akadozva, de - létrejött, de azt is, hogy világpiaci árakon kereskedjenek a volt szocialista tábor országaival - ez most a szovjet utódállamokkal megvalósulni látszik. A Levél a Szovjetunió vezetőihez című, 1973-as, akkor forradalminak tűnő felhívásában pedig Szolzsenyicin azt követelte, hogy a brezsnyevi politikai bizottság szabadítsa meg az ideológiától a pártot, amely így a nemzeti feladatokra koncentrálhatna, és lám, a Putyin fő politikai hátterét adó Egységes Oroszország párt ma ideológiamentesen képviseli, amit Putyin a nemzet érdekének mond.

POÓR CSABA / MOSZKVA

Dézsi nem fog Borkai után nyomozni

Dézsi nem fog Borkai után nyomozni

Kitalálták a tudósok, hogyan gyárthatunk oxigént a Holdon

Kitalálták a tudósok, hogyan gyárthatunk oxigént a Holdon

Ez már a végső? Újabb kép jelent meg a még be sem mutatott Galaxy S20 Ultráról

Ez már a végső? Újabb kép jelent meg a még be sem mutatott Galaxy S20 Ultráról

Tállai az adómentes pálinkafőzésről: Létkérdés a nép hagyományainak megtartása

Tállai az adómentes pálinkafőzésről: Létkérdés a nép hagyományainak megtartása

7-es cikkely: Horvátország nem büntetné Magyarországot

7-es cikkely: Horvátország nem büntetné Magyarországot

Kiszivárgott, milyenek lehetnek a Magyarországra is érkező Samsung Galaxy S20 telefonok

Kiszivárgott, milyenek lehetnek a Magyarországra is érkező Samsung Galaxy S20 telefonok