A támogatókat és az ellenzőket is lázba hozta az amerikai elnök döntése az őssejtkutatások állami támogatásának kiterjesztéséről. Az új tudományos eredményeket az ellenzők is beépítik érvrendszerükbe.

„A politika szomorú győzelmet aratott az igaz tudomány és az etika felett” – kommentálta Justin Rigali philadelphiai bíboros Barack Obama amerikai elnök múlt heti döntését, miszerint megnyitja a szövetségi büdzsé bőségszaruját a humán embriókból nyert őssejttenyészetek segítségével végzett orvosi kutatások számára. Obama arra is ügyelt, amire elődje, a szóban forgó kísérletek szövetségi finanszírozását az őt hatalomra juttató keresztény-konzervatív szavazók nyomására erőteljesen korlátozó George W. Bush nem: döntését olyan törvény megalkotásával kívánja megtámogatni, amit utódai nem tudnak egykönnyen megváltoztatni.

Bár a 21. század nagy ígéretei közé sorolt szervnövesztő orvoslás éllovasának már eddig is az Egyesült Államok számított, a tengerentúlon az elnök intézkedése nyomán most mégis új lendületet kapott az erről folyó régi vita. Miközben kizárólag az embrionális őssejtek alkalmasak arra, hogy a szervezet mintegy kétszázféle sejtjének bármelyikét létrehozzák belőlük, vagyis elméletileg tetszőleges szövetet pótoljanak, az ehhez való sejtelődöket csak – a művelet során menthetetlenül elpusztuló – embriókból lehet kinyerni. Az első embrionálisőssejt-tenyészeteket a mesterséges megtermékenyítési eljárások során fel nem használt – így mindenképpen halálra ítélt – embriókból hozták létre 1998-ban, éppen az USA-ban. A keresztény-konzervatív választók jelentős része szerint az embriókkal végzett kísérletek finanszírozása egyet jelent a magzatelhajtás támogatásával. Az ellenzők attól tartanak, hogy a megfogant gyermeküket megtartani nem kívánó nők azzal nyugtathatják majd a lelkiismeretüket, hogy cselekedetük tulajdonképpen jó ügyet szolgál. Csakhogy valójában az abortált magzatok már túl idősek ahhoz, hogy a belőlük származó sejtekből tenyészeteket készítsenek, mert erre csak az alig egyhetes embriók alkalmasak – hívja fel a figyelmet Uher Ferenc őssejtbiológus.

A laikusok zöme mégis hajthatatlan, különösen miután kiderült, hogy az abortuszt 1973-ban legálissá tevő legfelsőbb bíróságot annak idején megvezették. A precedenst teremtő ügyben a Jane Roe álnéven jegyzett felperes azért nyújtott be keresetet Texas állam ellen, mert a hatályos törvények miatt három évvel korábban nem vetethette el nemi erőszak következtében fogant lányát. A bíróság a nő javára döntött, ám másfél évtized múlva kisebbfajta botrány kerekedett, amikor Jane Roe, alias Norma McCorvey nagy nyilvánosság előtt elismerte: a nemi erőszak történetét csak a siker érdekében, ügyvédei tanácsára eszelte ki.

Sokan azóta hallani sem akarnak arról, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozzák az embriókkal végzett kísérleteket, még ha azokat a mesterséges megtermékenyítés során fel nem használtakkal végzik is. George W. Bush is csupán arra adta áldását 2001-ben, hogy az addig létrehozott mintegy hatvan őssejttenyészettel (szakszóval: sejtvonallal) dolgozó kutatók kaphassanak szövetségi támogatást. Az újabb sejtvonalak létrehozását és az azokkal folytatott kísérleteket pedig a magánszektorba száműzte. Vagyis a most újra a támadások kereszttüzébe került kutatások az utóbbi nyolc évben is gőzerővel folytak. Ez idő alatt még a teológusok között is akadtak, akik szemet hunytak volna afölött, hogy kéthetes korukig – amíg az osztódó sejtcsomó ketté nem válik a magzat és a méhlepény felépítése irányába – kutatási célokat szolgáljanak az egyébként is pusztulásra ítélt embriók. A keményvonalasok számára azonban mindenképpen elfogadhatatlanok a magzat halálát okozó kísérletek: szerintük az embrió már a megtermékenyítés pillanatától élőlénynek számít. Az ellentéteket kiküszöbölendő, az őssejtkutatásokat favorizáló bioetikusok egy csoportja 2005-ben azt javasolta, hogy idézzenek elő végzetes mutációkat a felhasználandó embriókban. Gondolatmenetük szerint így akkor is életképtelenek lennének, ha esetleg visszaültetnék őket az anyaméhbe, ezért nyugodtan lehet velük kísérletezgetni.

A kutatók azért is sürgették a kompromisszumot, mert a Bush-féle 2001-es szabályozás idején jegyzett sejtvonalakból a szakemberek mindössze 21-et találtak alkalmasnak a további kutatásra, később pedig ezek minősége is megkérdőjeleződött. Azokban ugyanis az embrionális őssejteket egerekből származó kötőszöveti sejtekkel és borjúsavóval táplálták – magyarázza a már említett Uher Ferenc. A kutatók óvakodnának attól, hogy az efféle koszton tartott sejtelődökből nevelt sejteket bárkibe is beültessék, mivel nem tudják, milyen későbbi problémákat okozhatnak a mintában ragadt állati eredetű proteinek. Arról nem is szólva, hogy a Petri-csészében mesterségesen fiatalon tartott sejtekben néhány év alatt is nagyon sok kromoszóma-rendellenesség alakul ki.

Paradox módon a morális aggályokat hangoztatók a legújabb tudományos eredményeket is saját javukra használhatják. A Petri-csészékben növesztett szövetkezdemények esetében ugyanis eddig nem tudták elérni, hogy az összes embrionális őssejt differenciálódni kezdjen, vagyis írmagja se maradjon a tenyészetben. Ez pedig azért lenne elengedhetetlen, mert a felnőtt szervezetbe kerülve azok szinte bizonyosan kontrollálatlan szaporodásba kezdenének, vagyis daganat alakulna ki belőlük – említ mellékhatásokat az őssejtbiológus. Az utóbbi néhány évben viszont kiderült: a felnőtt szövetek – például a régóta gyógyításra használt csontvelő – őssejtjei is többféle irányba differenciálódhatnak. Megfelelő körülmények között nemcsak a vér sejtjei, hanem például porc- és csontsejtek is válhatnak belőlük, és kisebb a veszélye annak is, hogy tumor alakuljon ki belőlük. Az őssejtkutatás ellenzői ma már ezeket az eredményeket is felhasználva támadják az embriókísérleteket.

Mindazonáltal nehéz felmérni, hoz-e áttörést az USA szövetségi kasszájának megnyitása. Már csak azért is, mert bár Nagy-Britanniában, Svédországban vagy Izraelben eddig sem sajnálták a közpénzt az őssejtkísérletekre, a mai 400–1000 embrionális őssejtvonal zömét eddig is az Egyesült Államokban nevelgették – magánpénzekből.

BALÁZS ZSUZSANNA

Márki-Zay Péter és Grezsa István is a piacon kezdte a napot Hódmezővásárhelyen

Márki-Zay Péter és Grezsa István is a piacon kezdte a napot Hódmezővásárhelyen

Kezdődik a Nyugati felújítása, kevesebb pénztár lesz nyitva

Kezdődik a Nyugati felújítása, kevesebb pénztár lesz nyitva

Rájöttek a tudósok, hogyan lehet újra és újra víz az aszteroidákon

Rájöttek a tudósok, hogyan lehet újra és újra víz az aszteroidákon

Ötven százalék körüli részvétellel zárt az ország

Ötven százalék körüli részvétellel zárt az ország

Videó: Mozgásban a 3D-printerrel nyomtatott Lamborghini

Videó: Mozgásban a 3D-printerrel nyomtatott Lamborghini

Szombathelyen is az ellenzéki jelölt nyert

Szombathelyen is az ellenzéki jelölt nyert