szerző:
HVG

„A szocializmust építő ideológia rögeszmés iparfejlesztése az infrastrukturális fejlesztésekre épülő szolgáltatásokat...

„A szocializmust építő ideológia rögeszmés iparfejlesztése az infrastrukturális fejlesztésekre épülő szolgáltatásokat kirekesztette a gazdaságpolitikai célok közül, így az idegenforgalom szükségszerűen marginális kérdéssé vált. (...) Valódi turizmus híján (a világháborús pusztítások után) megmaradt, illetve részben helyreállított létesítmények a hivatalos kiküldetésben lévőket, a külföldi delegációkat szolgálták ki” – olvasható a Századok című történettudományi folyóirat idei első számában a Rehák Gábor jegyezte tanulmányban. Sztálin halála ezen a fronton is változást hozott. A szocialista népek testvériségének elmélyítését megcélzó 1955-ös szovjet turizmusfejlesztési koncepció Magyarországon csak a forradalom leverése után került napirendre, megfejelve immár a „tőkés turizmustól várt devizabevételek reményével”. Az 1958 nyarán született, Magyarország idegenforgalmának általános helyzetéről szóló pártjelentés „szállodahelyzetünk katasztrofális elmaradottságáról” is értekezik, összehasonlító adatai szerint míg 1937-ben 1764 szálloda működött közel 35 ezer férőhellyel, addig 1957-ben 240 szálloda 14 ezer vendéget tudott elszállásolni.

A program jegyében a Royal és a Gellért Szálló renoválása mellett 1959-ben a Balaton is fejlődött, oda kerültek ugyanis azok a favázas pavilonmotelek, amelyeket a brüsszeli világkiállításon vásárolt meg a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó-ipari főosztálya – tudható meg Hahn Líviának a História című folyóirat egyik 1983-as számában megjelent írásából. A Siófokon, Tihanyban, Balatonföldváron és Keszthelyen felállított, összesen 300 fős épületkomplexumok is csak úgy kaptak zöld utat, ha a monopolhelyzetű utazásszervező IBUSZ garantálja, hogy a vételárat két éven belül kitermeli. Így a 3 dollárba kerülő teljes panzióból 2 dollár 70 cent folyt be a Magyar Nemzeti Bankhoz. A pótágyazás így is általános volt, ráadásul pártutasításra kizárólag idényjellegű, magyarán nem fűthető férőhelyek építéséről lehetett szó, „luxustípusról nem”. A beutazók nagy száma – az 1958-as 153 ezerről hat év alatt 1 millió 300 ezerre nőtt a külföldi turisták száma – és a szűkös férőhelyek közötti feszültségen az állampárt gazdasági bizottsága csak 1964-re enyhített, amikor 10 ezer, immár a nyugati igényeknek is megfelelő szállodai férőhely létesítését irányozta elő. Az 1930-as évek nívójára még így is csak az 1970-es évek legvégén, nyugati kooperációban megépült új szállodákkal (a fővárosban az akkori Átrium Hyatt, a Fórum, vagy a sárvári, hévizi gyógyszállók megépítésével sikerült visszakerülni.

54 év után sokadszor is újraválasztották a veresegyházi polgármestert

54 év után sokadszor is újraválasztották a veresegyházi polgármestert

A Bálnán belül értékeli majd az eredményeket Orbán Viktor

A Bálnán belül értékeli majd az eredményeket Orbán Viktor

Kerpel-Fronius: Az ellenzék elvégezte a munkáját

Kerpel-Fronius: Az ellenzék elvégezte a munkáját

Két olasz férfi vitatkozott össze a nagyatádi parkolóban, rossz vége lett

Két olasz férfi vitatkozott össze a nagyatádi parkolóban, rossz vége lett

Luke Evans máris törzsvendég egy budapesti étteremben

Luke Evans máris törzsvendég egy budapesti étteremben

Orbán csapdában: ha bosszút áll, ő duplázza meg az ellenzéki győzelem értékét

Orbán csapdában: ha bosszút áll, ő duplázza meg az ellenzéki győzelem értékét