szerző:
HVG

Magyarországon most próbálják szélesebb körben elterjeszteni azt a német pszichoterápiás vizsgálati módszert, amely megalkotói szerint minden eddiginél pontosabb diagnózist képes adni a lelki betegségekről.

Olyan ez, mint amikor több vak ember megtapogat egy elefántot, és mindenki mást érzékel belőle, holott mindannyian ugyanazt az állatot próbálják felfedezni, és a külön-külön letapogatott részek is összefüggnek. Ezzel az indiai eredetű példázattal szokta megvilágítani a pszichoterápia új, az eddigieknél hatékonyabbnak kikiáltott diagnosztikai módszerének lényegét a rendszer atyjaként emlegetett Manfred Cierpka. A heidelbergi pszichiáterprofesszor és csapata fejlesztette ki az 1990-es évek közepén a nehezen kimondható nevű operacionalizált pszichodinamikus diagnosztikát (OPD), amely viszonylag rövid idő alatt meglehetősen pontosan segít felmérni egy páciens lelkiállapotát. „Ez a segédeszköz mérhetővé teszi a lelki problémákat, a legrejtettebb lelki zavarokat is fel lehet tárni a segítségével” – kezd az OPD ismertetésébe a HVG kérdésére Bagotai Tamás klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Az elefántos hasonlat arra vonatkozik, hogy Cierpkáék módszere a páciensekkel folytatott beszélgetések során öt dimenzióban, szakszóval tengelyen „méri” a lelkiállapotot – fejti ki a HVG-nek Harmatta János pszichiáter, osztályvezető főorvos. Az általában egy, ritkábban két óráig tartó interjúk során a terapeuta felteszi az öt tengelynek megfelelő kérdéseket, amelyek különböző nézőpontokból tárják fel az illető problémáit, illetve viselkedését a különféle helyzetekben. Így rákérdeznek betegségélményére, kapcsolataira, esetleges konfliktusaira, egy további kérdéscsoporttal pedig személyiségének struktúráját, majd a pszichés és pszichoszomatikus zavarokat járják körbe.

Mindez azért szakmai áttörés – hangsúlyozzák a HVG által megkérdezett magyar pszichoterapeuták –, mert az eddig használatos diagnosztikus módszerekkel tulajdonképpen csak a tüneteket voltak képesek leírni. Az OPD segítségével állítólag az egyes lelki bajok okaira is jobban rálátnak a diagnoszták. A kétféle megközelítés közti különbségeket Bagotai Tamás azzal a példával érzékelteti, hogy ha valaki azért keresi fel őket, mert nagyon lehangolt, rosszul érzi magát, mivel elhagyta a felesége, akkor a régebbi vizsgálati módszerekkel csak sokkal később derült volna fény olyan, a későbbi terápia menetét alapvetően befolyásoló információra, miszerint az illetőnek ez az első, avagy már a harmadik válása. Holott egyáltalán nem mindegy, hogy a pácienst „vigasztalni” kell, vagy az újabb és újabb kudarcokhoz vezető hozzáállásának megváltoztatásában kell segíteni.

A pontosabb diagnózis titkát Cierpkáék úgy vélték megtalálni, hogy az OPD-ben szintetizálták az eddigi, egymástól többnyire elszigetelten használt pszichoterápiás vizsgálati módszerek tapasztalatait – a sok egyéb mellett a német Hermann Argelanderét, a Magyarországon született, 1939-től Angliában élt Bálint Mihályét vagy az amerikai Lester Luborskyét is. A szintézis eredményeképpen az is megállapítható, hogy az illető alkalmas-e egyáltalán a pszichoterápiára, vagy sem. Merthogy – hangsúlyozza Harmatta főorvos – az OPD csak diagnózist készít, ám ha valaki abban hisz, hogy őt csupán gyógyszerekkel meg lehet gyógyítani, akkor ezt tiszteletben tartják.

A témakörök közül különösen fontos az úgynevezett konfliktustengely. „A lelki bajokat okozó konfliktusok közül – válogat pácienseinek történeteiből Bagotai – talán a dominanciakonfliktus a leggyakoribb, amikor az illető összetűzésbe kerül például a főnökével, ám képtelen rájönni az okára.” Mások önmagukkal kerülnek feloldhatatlannak látszó összetűzésbe mondjuk azért, mert nem elégedettek a nemiségükkel. Ugyanezt feszegetik, de más oldalról a személyiség struktúrája nevű tengelyhez kapcsolódó kérdések, amikor azt vizsgálják, hogy az illető mennyire van összhangban önmagával, milyen az önbizalma, az önkontrollja, illetve a viszonya másokhoz.

A beszélgetést a terapeutának úgy kell irányítania, hogy minél hamarabb konkrét történetekről essék szó, hiszen a valódi érzések és indulatok ezekből olvashatók ki. A módszer további nehézsége, hogy a diagnoszta az interjú közben nem jegyzetelhet, mindent fejben kell tartania, és csak a beszélgetés végeztével töltheti ki a diagnózis megállapításához szükséges sillabuszt. Igaz, ha az interjú jól sikerült, ez általában mindössze 10-15 percig tart. Különösen alkalmas azoknak a lelki okoknak és struktúráknak a feltérképezésére, amelyek megismerése a szorongó, a hangulatzavarban szenvedő vagy a mély lelki sérülést elszenvedett betegek terápiájához szükségesek.

Az OPD-nek, bár a szélesebb közvélemény nemigen tud a létezéséről, manapság már a 2.0-s verzióját használják a terapeuták – Németországban több mint négyezer, Magyarországon hatvan-nyolcvan „pszichodinamikusan orientált terapeuta” sajátította el. A német pszichiátriai klinikákon széles körben alkalmazott új diagnosztikai módszer hatékonyságát – nem utolsósorban a betegbiztosítók megnyerése végett – független bizottságok folyamatosan vizsgálják. Ezek a terapeuták esetleírásait tanulmányozva arra kíváncsiak, hogy milyen gyorsan következtek be pozitív változások a pácienseknél a felállított diagnózis és az annak alapján megállapított terápia nyomán.

LINDNER ANDRÁS

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Vasúti munkagéppel ütközött, a helyszínen életét vesztette

Vasúti munkagéppel ütközött, a helyszínen életét vesztette

Süt a nap, és ezt mi ki is használjuk

Süt a nap, és ezt mi ki is használjuk

Ráfutásos baleset okozott gigadugót a rakparton

Ráfutásos baleset okozott gigadugót a rakparton

Tucatnyi készült csak ebből a régi AMG-ből, meg is kérik az árát

Tucatnyi készült csak ebből a régi AMG-ből, meg is kérik az árát

Hamarosan jönnek az S-rendszámos autók

Hamarosan jönnek az S-rendszámos autók