szerző:
Lindner András

Bár a magyar mesterhegedűkészítő-iskola többek szerint a világ élvonalába tartozik, hangszereiket jobbára csak külföldön keresik. Az új hegedűk állítólag megbízhatóbbak a sztárok körében kedvelt, méregdrága „öregeknél”.

„Volt egy cremonai mesterhegedűm, de amikor hirtelen nagy meleg vagy hideg lett, megváltozott a hangja. Egyszer, egy kiállításmegnyitón az is megesett, hogy a rendkívül párás levegő miatt meg sem szólalt” – meséli Szecsődi Ferenc hegedűművész, hogy a nagy értékű „öreg” hangszerek milyen tulajdonságai fordították a figyelmét a kortárs magyar hegedűk felé. Hasonló kalandokról számolt be a HVG-nek Rolla János hegedűművész is, aki egy 1735-ben készült – a legendás cremonai hangszerkészítő-dinasztia műhelyéből származó – Guarnerin játszik. Korántsem véletlen, hogy olyan nemzetközi sztárok, mint az ukrán Igor Ojsztrah vagy a német Christian Tetzlaff is új hangszereket választottak – előbbinek belga hegedűje van, utóbbi pedig a német Peter Greiner hangszerére cserélte antik Stradivariját.

Mára Magyarországon is felnőtt egy, a tudását a hegedűépítés Mekkájaként ismert Cremonában gyarapító hegedűkészítő-nemzedék. Közülük Szecsődi Székely Márton mester hangszerét dicséri kiegyenlített hangjáért és mert különösebb erőlködés nélkül lehet mindent megszólaltatni rajta. „Sokan azt hitték róla, hogy eredeti Guarneri” – teszi hozzá. „Ez azért fordulhatott elő, mert a hegedűkészítés alapszabályai háromszáz éve szinte változatlanok, nagyjából ugyanazokat a hangszereket, ugyanazokkal a méretekkel készítjük – magyarázza a HVG-nek Székely –, természetesen ki-ki hozzáadva a maga egyéniségét is.” A 21. századi hegedűkészítők klasszikus Stradivari, Amati- vagy Guarneri-formákat próbálnak rekonstruálni a lehető legnagyobb pontossággal.

Szecsődi Ferenc magyar mesterhegedűkkel
©

 A mai magyar mesterek közül hat-nyolcat máris a világ élvonalába sorol a nemzetközi hangszerkészítő-versenyeken rendszeresen zsűriző Semmelweis Tibor. Mégis, ahogyan a közvélemény, úgy a hazai szakma sem sokat tud róluk – állítja Szecsődi, aki e hét végén már másodjára tart magyar kortárs hegedűket bemutató koncertet a pesti Régi Zeneakadémián, ahol hét új mesterhangszeren szólaltat meg más-más műveket. Szenthelyi Miklós hegedűművész azt emeli ki, hogy viszonylagos olcsóságuk miatt – áruk 500 ezer és 2 millió forint között mozog – a nyugati vevők mellett magyar zeneakadémisták is meg tudják vásárolni őket.

Kérdés persze, egy most elkészülő hangszer ugyanilyen szépen szól-e majd 20-30 év múlva is – fogalmazza meg kételyeit Rolla János. Ezt ma még lehetetlen megmondani. Az új magyar hegedűművész-nemzedék jeles reprezentánsa, Kelemen Barnabás – aki a magyar állam tulajdonában lévő, korábban Kovács Dénes által használt, 1742-ben készített Guarnerin játszik – azonban a dicshimnuszokhoz hozzáteszi, hogy „a modern hangszereknek bizony a kelleténél egy kicsit zártabb a hangjuk”. De ha már újak, akkor szerinte Bősz Károly és Temesvári Péter emelhető ki a magyar hangszerkészítő-mezőnyből.

A magyar hegedűkészítő-hagyomány a 19. század második feléig nyúlik vissza. 1881-ben, alig 44 évesen hunyt el a magyar Stradivariként emlegetett Nemessányi Sámuel, akinek félszáz hangszerén ma is játszanak szerte a világon. A mértéktelen borivóként is elhíresült Nemessányi hegedűit egy korabeli szakvélemény szerint „sem színben, sem alakban, sem hangzásukban egyáltalán nem lehet megkülönböztetni a nagy olasz mesterek munkáitól”. Rajta kívül megemlítik a 19. század elején Bécsből Pestre áttelepült Johann Schweitzert és Thomas Zachot, akiket később Reményi Mihály és a régi hegedűket zseniálisan kopírozó Bárány Dezső követett. Egy mai mester, Rácz Pál egy évtizede győzött Budapesten egy nemzetközi „kópiaversenyen”, ahol eredeti rajzok, fotók és méretek alapján kellett egy értékes öreg hangszer pontos mását elkészíteni. A díj értékét emelte, hogy a zsűri tagja volt Vagyim Repin orosz hegedűssztár is.

A klasszikusok másolásán túl komoly szerepük lehet az egyéni fogásoknak is. Lényeges például a vonós hangszerek kötelező kellékeként ismert „lélek” precíz elhelyezése. Ez a 6 milliméter vastag, lucfenyőből készített pálcika tartja belülről a tetőt. „Ez viszi át a rezgést a hátlemezre” – magyarázza Székely. Ha kidől a hegedű „alól”, annak elmegy a hangja, de szerepet játszik a lélek a hangszín és a hangerő alakításában is. Az 1960–1970-es évek hegedűművészéről, Kovács Dénesről mesélik, hogy rendszeresen vitte hegedűjét lélekállításra a legendás hegedűépítő Sáránszky Pálhoz. Utóbbi azonban a legendárium szerint a legtöbbször hozzá sem nyúlt a lélekhez, csak úgy csinált – a művészt már ez is mindig megnyugtatta.

Az antik olasz hangszerek titkának kutatása prózai okokra is visszavezethető. A még fellelhető darabok ára az egekbe szökött, a legdrágábbak több mint 3,5 millió dollárért (közel 800 millió forintért) kelnek el árveréseken. Hubay Jenő egykori világhírű magyar hegedűművész 1899-ben még 25 ezer koronáért (kétévi miniszteri fizetésnek megfelelő összegért) jutott Stradivarijához, ma egy ilyen vásárláshoz már bankok vagy milliárdos szponzorok közreműködése szükséges.

Kemény Zsombor és Székely Márton
©

 A hegedűkészítő-mestereknél még manapság is mindenki a „Stradivari-hangot” keresi – csakhogy ifjabb Kónya Lajos szerint „sokan azt sem tudják pontosan, milyen ez a hang”. Magyarországon is rendeztek például versenyt antik és új hangszerek között, s ha a párbaj „vakon” zajlott, vagyis nem lehetett tudni, mikor melyik hegedű szól, általában az újak győztek. Kelemen Barnabás szerint efféle tévedésre nem kerülhet sor, ha az összevetéshez egy teljes hegedűversenyt lejátszanak.

Annyi bizonyos, hogy minden, hegedűhanggal kapcsolatos ítélet rendkívül szubjektív. Ráadásul minden kornak megvan a maga hangzásideálja, „ma hangosabb hegedűk kellenek, mert a világ harsányabb lett” – véli Kemény Zsombor. A barokk korban a hegedűn még bélhúrok voltak, kisebb volt a hegedűnyak dőlésszöge – a hangszer nem is tudott erős hangot kiadni. Igaz, egy Arcangelo Corelli-hegedűverseny lágyabb hangot kívánt, mint például Johannes Brahms vagy Bartók Béla versenyművének megszólaltatása.

A magyar mesterhegedű-készítők – tapasztalataik szerint – épp saját hazájukban nincsenek igazán elismerve. Ennek jele, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar 2007 óta Greiner hangszerekkel látja el zenészeit, „ma már öt ilyen brácsa és hét hegedű van a birtokunkban” – informálja a HVG-t Körner Tamás igazgató. De a hazai mesterek tudomása szerint sok, állami kézben lévő hangszert is külföldön javíttatnak, miközben a magyar csúcshegedűk többsége olasz, japán és más művész megrendelők állához támasztva szólal meg.

LINDNER ANDRÁS

Térey János posztumusz kötete: mintha érezte volna a közelgő véget

Térey János posztumusz kötete: mintha érezte volna a közelgő véget

Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos

Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos

Az Origo volt tulajdonosának cége 1,95 milliárdért intézi majd a jegybank kommunikációját

Az Origo volt tulajdonosának cége 1,95 milliárdért intézi majd a jegybank kommunikációját

Nagy baj van Svájcban, úgy olvadnak a gleccserek, mint még soha

Nagy baj van Svájcban, úgy olvadnak a gleccserek, mint még soha

Radar 360: Orbán kipcsakokról, Karácsony klímavészhelyzetről beszélt

Radar 360: Orbán kipcsakokról, Karácsony klímavészhelyzetről beszélt

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát