A bírák és az ügyészségi dolgozók ezentúl eldönthetik, alávetik-e magukat a közúti rendőrségi intézkedéseknek, vagy sem - derül ki a Legfelsőbb Bíróság egy belső dokumentumából. A jogértelmező döntés több mint 5 ezer személyt érint.

A közlekedésrendészeti alkoholvizsgálatnak magát nemrég alávetni nem hajlandó Balsay István fideszes parlamenti képviselő eljárását mások is követhetik a jövőben. A Legfelsőbb Bíróság (LB) büntetőkollégiuma 2003. november 28-án állásfoglalást bocsátott ki arról, hogy ezentúl az ügyészek és a bírák nem kötelezhetők alkoholszonda vagy a légzésmintát rögzítő más eszköz használatára a közlekedésrendészeti ellenőrzések során. A kollégiumi döntést mindeddig nem publikálták. A jogi státusát tekintve nehezen meghatározható, 2003.El.II.C.1/36. szám alatt hozott háromoldalas LB-dokumentum a HVG információi szerint azonban már több megyei rendőr-főkapitányságra is eljutott.

A bírákat és az ügyészeket hosszú évek óta a parlamenti képviselőkéhez hasonló mentelmi jog illeti meg Magyarországon. A honatyák és a bírák immunitása voltaképpen csak abban különbözik egymástól, hogy a képviselőket a parlament jóváhagyása nélkül 24 órára sem lehet őrizetbe venni (a tettenérést kivéve), az ítészek esetében viszont - a törvény értelmében - csak az őrizetbe vételt követő letartóztatáshoz van szükség a köztársasági elnök engedélyére. A mentelmi jog egyébként mindhárom csoport tagjai esetében lényegében azt jelenti, hogy a védett személyek ellen büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani, illetve kényszerintézkedést (például házkutatást) alkalmazni csak speciális engedéllyel - a T. Ház, az államfő, illetve a legfőbb ügyész hozzájárulásával - lehet.

A vádhatóság embereinek (a honatyákéhoz hasonló) sérthetetlensége különben elég érdekes módon nemcsak az ügyészeket védi, hanem az ügyészségi titkárokat, fogalmazókat, nyomozókat, sőt az ügyintézőket is. A mintegy ötezer igazságszolgáltatási dolgozó (lásd táblázatunkat) a szimpla rendőri intézkedésnek minősülő közúti alkoholvizsgálatot mindeddig hivatalosan nem utasíthatta vissza személyes mentességére hivatkozva. 1990 és 2003 között egy ittas vezetésen kapott vagy éppen tilosban parkoló bírónak vagy ügyésznek elvileg tehát ugyanolyan retorziókkal kellett számolnia, mint bármely más magyar állampolgárnak. Ez az, ami most megváltozott.

Pedig a törvényi előírások évek óta ugyanazok. A bírói és az ügyészi mentelmi jog terjedelmét az LB éppen ezért úgy tudta bővíteni, hogy tavaly novemberben megváltoztatta a személyi mentesség eddigi "tartalmát": a csaknem másfél évtizedes jogértelmezési gyakorlatot. A büntetőeljárási kódexben meghatározott "kényszerintézkedések" mintájára a legfőbb bírói testület két hónappal ezelőtt "kényszercselekmény" néven egy új fogalmat vezetett be (ide sorolva például az alkoholvizsgálatot is), majd kinyilvánította, hogy azt ezentúl kizárólag az érintettek hozzájárulása esetén alkalmazhatják a bírákkal és az ügyészekkel szemben a közlekedésrendészeti hatóságok. Ez azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás tagjainak a felelősségrevonásához ezentúl nem csak az államfő, illetve a legfőbb ügyész engedélyére van szükség. Mostantól az esetleges szabálysértési vagy büntetőeljárást megalapozó rendőri intézkedésre eleve csak akkor kerülhet sor, ha az adott bíró vagy ügyész hajlandó egyáltalán megfújni az alkoholszondát. A Kónya István kollégiumvezető által aláírt állásfoglalás még azt is kimondja: "Ha a mentelmi jogot élvező személy hozzájárul a légzésminta adásához, és a légzésminta elszíneződése kimutatja az alkoholfogyasztást, ez önmagában nem tekinthető ittas járművezetésen való »tettenérésnek«. Ezért nem jogosítja fel az intézkedő rendőrt arra, hogy a mentességi jogot élvező személyt véralkohol-vizsgálat céljából az egészségügyi szerv elé állítsa." Az LB november 28-ai állásfoglalása szerint egy bírót vagy egy ügyészt csak és kizárólag akkor lehet ittas vezetésen tetten érni - s ezért akár őrizetbe is venni -, ha az illetőn már "az alkoholfogyasztás klinikai tünetei nyilvánvalóan észlelhetők".

A büntetőkollégiumi döntés nem csupán azért pikáns, mert a törvények betartására felesküdő bírák és ügyészek mostantól voltaképpen törvény fölötti jogállást élveznek a közlekedési rutinellenőrzések során. A titkon elfogadott állásfoglalás homlokegyenest ellentétes azonban az LB egy nem sokkal korábban, konkrét ügyben hozott döntésével is. A Bírósági Határozatok című hivatalos lapban tavaly novemberben közzétett, 447-es számú ítéletről van szó, amely az országgyűlési képviselők mentelmi jogának a terjedelmét (is) értelmezte.

A rendszerváltás óta elsőként elítélt honatya, a kisgazda Székely Zoltán ügyében kihirdetett jogerős határozatában az LB - a kollégiumi döntéssel ellentétben - még arra az álláspontra helyezkedett, hogy "a mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen (...), a bűncselekmény megelőzését, leleplezését, bizonyítását szolgáló (...), a rendőrségről szóló törvényben szabályozott intézkedés jogszerű". A precedensértékűnek számító ítélet idézett fordulatát nehéz másképp értelmezni, mint hogy a közlekedésrendészeti alkoholvizsgálat vagy más rendőrségi intézkedés (például gépkocsi-átvizsgálás) az országgyűlési képviselőkkel szemben megengedett - miközben az igazságszolgáltatás tagjaival szemben már nem. Sőt, a 447-es határozatból tulajdonképpen az is kiderül, hogy a honatyák esetében az LB a bírói engedélyhez nem kötött titkosszolgálati módszerek (például titkos informátor) alkalmazását sem tekinti aggályosnak.

Két, egymással koncepcionálisan ellentétes LB-döntés van tehát pillanatnyilag érvényben a mentelmi joggal kapcsolatban Magyarországon. Az egyik, a hivatalosan közzétett LB-határozat a törvénysértések felderítéséhez fűződő érdekekre utalva, amennyire csak lehet, szűkíti a sérthetetlenség eseteit. Ez a verdikt vonatkozik a parlamenti képviselőkre. A másik, ugyancsak az LB által szövegezett, ám nyilvánosságra nem hozott belső "direktíva" ugyanakkor nem jelentéktelen mértékben kibővíti a mentelmi jogból levezetett kiváltságok körét. Ez utóbbi jogértelmezés vonatkozik ezentúl az önmagukat is privilegizáló bírákra és az ügyészségi dolgozókra. A gyakorlatilag egy időben született, illetve közzétett, enyhén szólva aszimmetrikus LB-döntéseket a törvényi előírásokkal aligha lehet indokolni, a tételes jog, miként már szó esett róla, éppenséggel szerényebb mértékű személyes mentességet kívánt biztosítani a bíráknak, mint az Országgyűlés tagjainak.

A mentelmi jog - legalábbis elméletileg - nem arra való, hogy immunitást biztosítson olyan cselekmény esetén is, amelynek voltaképpen semmi köze a védett személy hivatalos tevékenységéhez. Egy bíró "nem lobogtathatja bírói igazolványát (...), ha a közlekedés őre megállítja a tiloson történt áthajtás miatt" - fogalmazott eléggé lényegre törően s némiképp a jövőbe látva még tíz évvel ezelőtt egy, a bírói etikáról közzétett értekezésében egy debreceni városi büntetőbíró, Dósa István. Az igazságszolgáltatás egyik alapelvét, a törvény előtti egyenlőség eszméjét kétségkívül nem lesz könnyű hitelesen érvényesítenie ezentúl Magyarországon két olyan hivatásrend tagjainak, akiket - legalábbis a mindennapos szituációkban - intézményesen érinthetetleneknek nyilvánított a legfőbb bírói testület.

BABUS ENDRE

Társadalom

Sima ügyek

A 2002-ben megválasztott parlament - szakítva elődei gyakorlatával - eddig minden esetben a szakbizottság javaslatának...

Óriási olajmezőt fedeztek fel Irán alatt

Óriási olajmezőt fedeztek fel Irán alatt

Aprócska robotmadarat fejlesztettek ki svájci kutatók, nanomágnesekkel tudják irányítani

Aprócska robotmadarat fejlesztettek ki svájci kutatók, nanomágnesekkel tudják irányítani

Elveszthetik az adókedvezményeket a német „csak férfiaknak” klubok

Elveszthetik az adókedvezményeket a német „csak férfiaknak” klubok

Megszűnik a magyar Playboy

Megszűnik a magyar Playboy

A gondatlanság és pénzszűke mellett a kontárokkal bővül a gázkészülékekre leselkedő veszélyek sora

A gondatlanság és pénzszűke mellett a kontárokkal bővül a gázkészülékekre leselkedő veszélyek sora

Sokkoló videóval figyelmeztet a rendőrség a közúti balesetekre

Sokkoló videóval figyelmeztet a rendőrség a közúti balesetekre