Közel 7 milliárd forintot osztanak el évente azok a kollégiumok, amelyeket a nemzeti civil alapprogram közelmúltban felállított tanácsának döntése alapján hoznak létre még ebben a hónapban. Ezzel vége szakad annak a gyakorlatnak, hogy egy parlamenti bizottság határoz a civileknek adandó állami támogatásról.

Zavar és belpolitikai viták nélkül jöttek létre a civil szervezeteknek szánt állami támogatás elosztására hivatott intézményrendszer első elemei: januárban sikeresen lebonyolódtak a nemzeti civil alapprogram (NCA) tanácsválasztó gyűlései, az elektorok megválasztották a testület 12 civil tagját, majd - miután delegálták az Országgyűlés, illetve az esélyegyenlőségi miniszter küldötteit - összeült a 17 fős tanács, és megválasztotta az NCA tisztségviselőit (lásd táblázatunkat).

Noha Lévai Katalin miniszter Bíró Endre jogász-kutatót látta volna szívesen az NCA elnöki posztján, a tagok Bárdos Ferencet, az Életfa Környezetvédő Szövetség elnökét választották a testület élére. Bíró - amolyan kompromisszumos megoldásként - végül is a testület elnökhelyettese lett. A vezetők kiválasztását az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága és a múlt héten Lévai is jóváhagyta, így minden akadály elhárult az NCA-pénzek elosztását végző 11 kollégium megalakítása elől.

A mintegy 50 ezer bejegyzett nonprofit szervezetnek csak a töredéke vett részt a még a múlt évben megkezdett választási procedúrában: mindössze 6 ezer bizonyult regisztrációra jogosultnak (nem regisztráltathatták magukat azon szervezetek, amelyek csak helyi feladatok ellátására vállalkoztak, vagy 2003. január 1-je után jöttek létre, és a jelölésben-választásban nem vehettek részt, s nem szólhatnak bele a döntésekbe azok a nonprofit szervezetek sem, amelyek más forrásokból rendszeres állami támogatást kapnak: így például a pártok, a munkaadói és munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek, az egyházak, a közalapítványok, a köztestületek és a közhasznú társaságok). Végül a 6 ezer regisztrált szervezetből 2764 jelezte, hogy részt kíván venni a választásban, amelyen 1497 elektor élt szavazati jogával. A jelentkezőket szekciókba osztották: a kulturális, oktatási, kisebbségi csoportba igen sok, 401 szervezet jelentkezett, a természet-, állat-, környezet- és műemlékvédelmet viszont csak 66 képviselte. Az öt szakmai csoport éppen úgy egy-egy tanácstagot választhatott, mint a hét régió.

A tét milliárdos: az állam az adózók által civil szervezeteknek utalt minden forinthoz még egyet hozzátesz, sőt ha az adózók által a civil szervezeteknek nevesített összeg nem érné el a büdzsé személyi jövedelemadóból (szja) keletkező bevételének fél százalékát, a költségvetés akkor is hozzáteszi az előző évben befizetett szja fél százalékával megegyező összeget (tavaly az átirányított adóforintokból 5,2 milliárd forinthoz jutottak a civil szervezetek, míg ez az összeg 11 milliárd lehetett volna, ha minden adózó nyilatkozott volna).

A civilek bevonásával történő pénzosztási rendszer kialakítása nem ment simán. Sokan például attól tartottak, hogy a koalícióhoz közel álló személyek lesznek az új testületek befolyással bíró vezetői (HVG, 2003. március 8., május 10.). Az ötlet támogatói viszont úgy látták, hogy a civil szervezetek megerősödéséhez szükség van a kormányzat segítségére, a szféra sokszínűségét pedig csak a kétszintű - tanácsból és kollégiumokból álló - intézményrendszerrel lehet megteremteni. Mások csak az alapprogram tanácsát találták fölöslegesnek, hiszen a pénzt úgyis a kollégiumok osztják szét, s voltak, akik a megvalósításban sokallták-sokallják a kormány szerepét. A problémamentes kezdet ellenére még korántsem biztos, hogy beválik az új szisztéma: a civilek beemelése a pénzosztásba, amivel egyszersmind "leváltanák" a parlamenti bizottságot. A kormány reményei szerint azonban az új "közpolitikai intézménnyel" - ahogy Baja Ferenc kormánybiztos nevezi az NCA szervezetet - erős és stabil partner születik.

A NCA sikere sokban függ attól, mennyi pénzt oszthat szét. A törvényjavaslat tavaly tavaszi kidolgozásakor sok vita volt például arról, hogy az szja civil szervezeteknek átirányítható 1 százaléka adózók által "ki nem osztott" maradékát adják-e át a civil fórumnak, vagy - ösztönözve a polgárok adományozó kedvét - ennél esetleg többet is. Végül 2003. május végére az a döntés született, hogy az adózók által ténylegesen e célra rendelt összeget duplázzák meg a költségvetésből, arra ösztökélve ezzel a polgárokat, nyilatkozzanak minél többen adójuk civil szervezeteknek átirányítható részéről.

A konstrukció azonban a visszájára is fordulhat, a civilek legalábbis tartanak attól, hogy ezután a minisztériumok esetleg kevésbé érzik majd kötelességüknek, hogy amúgy is megnyirbált költségvetésükből támogassák a civileket, hiszen erre - mondhatják - ott van az NCA. Márpedig nem kis összegről van szó: a tárcák évente mintegy 40 milliárd forintot osztanak ki - részben pályázati úton - a civil szervezeteknek programtámogatás címén.

TIBOR ÁGNES

Társadalom

A tanácstagok

A nemzeti civil alapprogram elektori gyűlésein megválasztott tagok:Kulturális-oktatási-etnikai csoport: Barthel-Rúzsa...

Súlyos pénzekbe kerül a német kormánynak, amiért még mindig Windows 7-et használnak

Súlyos pénzekbe kerül a német kormánynak, amiért még mindig Windows 7-et használnak

Kiderült, hány fokban szeretnek aludni a magyarok – de nem biztos, hogy jól teszik

Kiderült, hány fokban szeretnek aludni a magyarok – de nem biztos, hogy jól teszik

"Le lettem kapva a tíz körmömről" - Karácsony megszólalt a köztévés szereplés után

"Le lettem kapva a tíz körmömről" - Karácsony megszólalt a köztévés szereplés után

Kisebb lett a fideszes Bánki Erik cégbirodalma

Kisebb lett a fideszes Bánki Erik cégbirodalma

Lecsapott a brit királyi család történetére az HBO

Lecsapott a brit királyi család történetére az HBO

Török Gábor: Hatalmas öngól volt a köztévés Karácsony-interjú

Török Gábor: Hatalmas öngól volt a köztévés Karácsony-interjú