"Útban leszünk azoknak, akik a Mecsek legmagasabb csúcsára katonai lokátorállomást építenének, amely felmérhetetlen természet- és tájromboláshoz vezetne az egyedülállóan érintetlen Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben. Szerda reggel megkezdődik a fakivágás, a kivitelező pedig a Honvédelmi Minisztérium (HM) segítségével biztosítja a területet" - fújt riadót a múlt héten a budapesti Védegylet. A több kilométeres gyaloglásra vállalkozó ötven-száz favédővel és a hozzájuk csatlakozó másfél tucatnyi, részben külföldi Greenpeace-aktivistával nem bírt a harminc biztonsági ember, s a 682 méter magas hegytetőn tartott szombat déli lakossági nagygyűlés után a fairtással megbízott Mecseki Erdészeti Rt. bejelentette: egyelőre nem próbálkozik tovább.

A HM sem tankokkal, sem más módon nem "segítette biztosítani a területet". "Csak augusztusban lesz tennivalónk, amikor a NATO-támogatásra kiírt közbeszerzési pályázatunkon kiválasztott pécsi Bayer Center Építőipari Kft.-nek (BCÉ) át kell adnia a 44 méter magas vasbeton tartószerkezetet a Zengő-tetőn, az odavezető úttal és elektromos hálózattal együtt. Ha késik, kötbért kérünk, mivel ezek elkészültéhez igazította a radar ideszállítását az olasz Alenia Marconi Systems, amely a kényszertárolás idejére ugyancsak kötbérrel sújtja a megrendelő HM-et" - mondta a HVG-nek Bocskai István, a tárca sajtóosztályának vezetőhelyettese. "Ha rajtam kívül álló okból nem tudnám időben átvenni a munkaterületet az erdészettől, az vis major, amire nem jár kötbér" - vitatta a HM álláspontját Bayer József, a BCÉ tulajdonos ügyvezetője.

Az "egyedülállóan érintetlen" Zengőn éktelenkedő 20 méteres betonhenger kilátó helyére tervezett tartószerkezet igényelte 0,2 hektárnyi terület, továbbá a mintegy 1,2 hektárnyi erdei út és a lőtéren további 2,4 hektár kitisztítását közvetlenül a HM rendelte meg az erdőgazdaságtól. A BCÉ kikarózta a munkaterületet, a tiltakozók azonban kihúzkodták a karókat. Másnap a cég visszarakta a cövekeket, de pénteken dulakodásba fulladt a munka: az erdészek nem tudták a kivágandó fákat - a Zengőn 32 darabot, a 3,8 hektáron összesen 400 köbméternyit - megjelölni. A HM szerint meg kell hozni ezt az áldozatot, innen nyílik a legjobb "rálátás" az országra, míg máshonnan csak aránytalanul magas, 120-290 méteres tornyokkal vagy több radarral lehetne ezt megoldani (lásd NATO-reagálás című írásunkat).

"Időt nyertünk, bár nem biztos, hogy végleg meg tudjuk akadályozni a radar idetelepítését" - latolgatta Herbert Tamás hosszúhetényi független (a volt MDF-es miniszterrel, Andrásfalvi Bertalannal azonos polgári körhöz tartozó) önkormányzati képviselő, a Civilek a Zengőért egyik vezetője. A HM ugyanis időzavarba került: csak januárban kapta meg az engedélyt a terület erdőművelésből való kivonására, ezután kérhette meg a fakitermelési engedélyt, amit a sürgősségre tekintettel azonnal végrehajthatónak nyilvánított az erdészeti hatóság. Ez az engedély vasárnap azonban lejárt, legközelebb októberben lehet irtani. Ezt a megkötést a szakhatóságként közreműködő Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatósága írta elő. Mint a Forest Press sajtószolgálat múlt heti cikke maliciózusan megjegyzi, "a DDNP megítélése szerint a Mecsekben nyilván február 16-án tör ki a tavasz, és csak addig lehet a fakitermelést a védett növények károsítása nélkül elvégezni". Amúgy az előírás megszegése néhány százezer forintos büntetéssel megúszható, de új kérelem is beadható, persze ez időigényesebb.

Sajátos módon az erdészet a földút kiszélesítésével érintett területen a hónap végéig, másutt viszont egész évben engedéllyel döntheti a fát. A hatósági szelektivitás nehezen igazolható. Ez abból a szakvéleményből is kiderül, amit Kevey Balázs, a Pécsi Tudományegyetem docense a DDNP felkérésére írt. E szerint a védett növények - a szúrós csodabogyó, a pirítógyökér, a májvirág - otthonául szolgáló cseres tölgyesek és bükkösök "jelentős részét a tarvágások miatt sajnos nem sikerült felmérni". Pedig a tarvágás védett növényeket is pusztít a katonai terület sokszorosán.

A DDNP korábban két eljárásban is megtagadta szakhatósági jóváhagyását, de a HM fellebbezésére 1998-ban a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség végül kiadta a környezetvédelmi engedélyt, azzal, hogy a leaszfaltozandó földút vonalába eső védett növényeket át kell telepíteni. Köztük a Magyarországon csak a Mecsekben, illetve másutt csak néhány helyen termő bánáti bazsarózsát, amelyből a 2000-es felmérés szerint 440 tő volt útban. Ez egyébként elég jelentéktelen állomány ahhoz képest, hogy az érintett területnél tízszer nagyobb, 38 hektáros hosszúhetényi Nagy-mező Természetvédelmi Területen tavasszal egykor a Zengőről nézve "lángot vetett" a nyíló bazsarózsamező. Más lapra tartozik, hogy a legeltetés felszámolása után elburjánzó cserjék a fokozottan védett növényt a rét peremére szorították, jelezve: a kevésbé látványos természetvédelem nem feltétlenül a lokátornál kezdődik.

A 3,5 millió forintba került áttelepítés egyébként fél sikerrel járt: új helyükön alig maradtak meg a növények, eredeti élőhelyükön viszont a korábbinál is nagyobb egyedszámban nőttek. Az állomány eszmei értéke 2000-ben 46 millió forint volt, tavaly ez - jogszabályváltozások miatt is - 95 millió forintra nőtt (ha kirándulók szakítanák le őket, ennyi lenne a büntetés).

"Az egész ügyet a polgári körök generálják" - nyilatkozta pénteken Wekler Ferenc SZDSZ-es parlamenti alelnök, a közvetlenül nem érintett Mecseknádasd független polgármestere, a Zengőalja Területfejlesztési Kistérségi Társulás alelnöke, s félhivatalosan a HM-ben is vannak ilyen vélemények. Csakhogy a helyiek nem most kezdtek szervezkedni, hanem az első pillanattól fogva. A radar ötletéről tudomást szerezve 1997-ben Hosszúhetény képviselő-testülete határozatban foglalt állást ellene, a pécsváradi Várbaráti Kör tiltakozó aláírásokat gyűjtött. "1998-ban úgy látszott, leáll a dolog, másfél éve derült ki, hogy mégis lesz itt lokátor" - mondta a HVG-nek Barna Viktor, a hosszúhetényi képviselő-testület szocialista tagja. "Nem szeretnénk a Zengőn ezt a létesítményt, de csak jogszerű eszközökkel lépünk fel ellene" - tette hozzá.

Egy lényeges jogi eszköztől azonban megfosztotta a falvakat a részletes környezetihatás-tanulmány titkosítása, amit 1997-ben hadászati okból rendelt el a HM. Emiatt ki sem függesztették, közmeghallgatás sem volt. A tanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély ellen tulajdonképpen csak az engedélyt kérő HM fellebbezhetett volna - ismerte el Duhay Gábor, a zöld tárca osztályvezetője az MTV Élesben című műsorában. "Mindent titkosítottak, mindent kivontak a helyi hatóságok hatásköréből. Tavaly februárban tájékoztatta a képviselő-testületeket a honvédelmi tárca. Erre májusban és októberben félpályás útlezárást tartottunk, júliusban 6300 aláírással ellátott tiltakozó levelet adtunk át Szili Katalin parlamenti elnöknek" - jelzi az Orbán-éra hallgatása miatti lakossági passzivitás utáni ébredés stációit Herbert.

A mostani, szocialista HM-vezetés egy évtizede tervezett beruházást örökölt meg, s a környezetvédelmi engedély után 1998-ban megkapta az út, majd a torony építési engedélyét is. Utóbbit - egy 2002-es kormányrendelet alapján - a HM alárendeltségében működő katonai építésügyi hatósági osztály adta ki. A "házon belüli" engedélyezés lehetőségét megteremtő rendeletet a zengői civil szervezet tavaly megtámadta az Alkotmánybíróságnál (AB); Sólyom László, az AB első elnöke pedig az MTV múlt csütörtöki, Este című műsorában úgy érvelt: nem bizonyított, hogy a természetvédelem már elért szintjét azért kell csökkenteni, mert a légtérvédelem - ami ehhez képest nem élvez elsőbbséget - másképp megoldhatatlan. Épp ez az, amiről a titkosítás éveiben társadalmi vitában kellett volna meggyőződni.

SZABÓ GÁBOR