A baloldali vezetésű megyei jogú városok önkormányzatai törvényesebben működnek, a jobboldali irányításúakéi viszont átláthatóbbak, és intenzívebb kapcsolatban állnak a helyi társadalommal - ez a legfőbb megállapítása az e városokról készült, megjelenés előtt álló demokráciafelmérésnek.

Zalaegerszeg a legdemokratikusabb megyei jogú város, míg Szekszárdnak van a legnagyobb lemaradása e téren. Legalábbis ez derül ki abból a kutatásból, amelyet Soós Gábor, a Tocqueville Kutatóközpont és Bártfai Zsolt, az adatvédelmi biztos munkatársa készített az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet megbízásából a múlt év végén. A Magyarországon eddig szokatlan módszerrel folytatott vizsgálat egyebek mellett olyan kérdések segítségével próbálta meg feltérképezni, miként valósulnak meg a helyi társadalom napi gyakorlatában a demokrácia klasszikus alapelvei, mint például: milyen arányban rendelt el zárt ülést a helyi képviselő-testület, hányszor tartottak titkos szavazást, létezik-e intézményesített formája a lakossági panaszok meghallgatásának, elintézésének? A kutatók nemcsak azt próbálták meg felmérni, mennyire átlátható - következésképp ellenőrizhető - a polgárok számára a helyi hatalom működése, hanem azt is, mekkora aktivitással vesznek részt egy-egy település lakói a közügyekben, vagyis egyfajta lokálpatriotizmus-mérésnek is tekinthető a kutatás.

A publikálás előtt álló - az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által finanszírozott - vizsgálat újszerű megközelítéséből adódóan a szerzőknek először is olyan módszereket, mutatószámokat kellett kidolgozniuk, amelyekkel a demokrácia mérhetővé válik. Végül is hat "demokráciadimenziót" és ehhez rendelhető számot - úgynevezett demokráciaindexet - alakítottak ki. Ebből három (az önkormányzati működés törvényessége, átláthatósága, a választói igények figyelembevétele) elsősorban az érintett szervezetek teljesítményét mérte, a másik indexcsoport (a képviseleti jog gyakorlása, helyi nyilvánosság, részvétel a közügyekben) tágabb összefüggésben mutatja meg a helyi társadalom demokratikusságát vagy éppenséggel demokráciadeficitjét.

A hat demokráciaindex kialakításához szükséges információkat a kutatók az önkormányzatoknak és a helyi médiában dolgozó szerkesztőknek tavaly ősszel kiküldött kérdőívekre érkezett válaszokból szerezték, majd mindezt kiegészítették az adott településre vonatkozó hivatalos statisztikákból, valamint az önkormányzati határozatokból nyert adatokkal. A vizsgálatok részét képezte a lakosság tájékoztatására szolgáló kiadványok, valamint a városi honlapok tartalmának feltérképezése is. Ily módon 21 önálló mutatóból alakult ki a megyei jogú városok végső sorrendje (lásd táblázatunkat), az összesítésből csupán Nyíregyháza maradt ki, az ottani polgármesteri hivatal ugyanis többszöri megkeresésre sem szolgált adatokkal, ami - minthogy közérdekű információkról van szó - a kutatók álláspontja szerint törvénysértő volt.

Törvényesség tekintetében egyébként Dunaújváros, Veszprém és Békéscsaba végzett az első három helyen, a tabella végén pedig Győr, Nagykanizsa, illetve a sereghajtó Hódmezővásárhely áll. A kutatók egyebek mellett olyan szempontok alapján számították ki a törvényességi indexet, hogy az összes ügykategórián belül milyen volt a határidőre be nem fejezett ügyek aránya, a közgyűlési döntések hány százalékát kellett jogorvoslati kérelem alapján megváltoztatni vagy megsemmisíteni, mennyire voltak gyakoriak a közigazgatási hivatal kifogásai, de figyelembe vették a 10 ezer lakosra jutó panaszok arányát is. A felsorolt szempontok alapján a kisebb önkormányzatok rendre jobb osztályzatot kaptak, mint a 100 ezer lakosnál nagyobbak, és egyértelmű összefüggés mutatkozott a várost vezető koalíció pártállása, illetve a működés törvényessége között is: a baloldali vezetésű önkormányzatok egy mutatót kivéve (közigazgatási hivatalok észrevételei) egyértelműen jobban szerepeltek, mint a jobboldaliak.

Megfordult viszont a politikai előjel, amikor a kutatók az önkormányzati működés átláthatóságát vizsgálták, vagyis azt, hogy a helyhatóság mennyire könnyíti - vagy épp nehezíti - meg a helyi közérdekű információkhoz való hozzáférést a választópolgárok, illetve a közgyűlésben kisebbségben lévő politikai erők számára. Az átláthatósági index hét összetevője (a zárt ülésen megtárgyalt napirendi pontok, illetve a titkos szavazások aránya, a nyilvános közgyűlési ülések rádiós vagy televíziós közvetítése, a lakosság tájékoztatására szolgáló fórumok rendszeressége, az önkormányzat sajtókapcsolatai, valamint az ellenzéknek, kisebbségnek, civileknek juttatott bizottsági tisztségek) alapján a 16 baloldali város átlaga jóval alacsonyabb volt, mint az öt jobboldalié. Az összefüggés annál is egyértelműbb, mivel a hét mutatóból mindössze egyben - az önkormányzati honlapok információtartalmát tekintve - mutatkoztak átláthatóbbnak a baloldali városok. (A szakértők itt úgy is igyekeztek súlyozni, hogy például több pontot adtak annak a településnek, ahol a honlapon a városi tisztségviselők neve mellett az elérhetőségük is szerepelt és a helyi rendeletek szövegét is feltették a lapra, vagy ahol a képviselő-testületi ülést vágatlanul közvetítik.)

Amikor a kutatók azt elemezték, mennyire törekszik a helyi önkormányzat megismerni a választók véleményét, illetve bevonni őket a döntéshozatalba, a rangsor élére egy baloldali vezetésű város, Győr került, ám összességében végül itt is a jobboldali irányítású városok javára billent a mérleg. Felfelé húzta az indexet például az, ha egy város közvélemény-kutatásokkal szondázta a lakosság véleményét, s ha a civil szervezeteket intézményesen is bevonták az önkormányzati munkába. Ez utóbbin belül is súlyoztak a kutatók, figyelembe vették például azt, miben is áll a civilek közgyűlésen való részvételének tartalma: előterjeszthetnek-e javaslatokat, korlátozzák-e a hozzászólási jogukat.

A polgárok közéleti aktivitását mérő indexek kiszámításánál volt a legnehezebb dolguk a kutatóknak. A helyhatósági választásokon való részvétel adataiból képzett képviseleti indexet még viszonylag könnyen meg lehetett állapítani, ám más, a választópolgárok közösségének társadalmi aktivitását objektíven mérő szám nemigen akad. Az összképet finomítandó, összevetették például az adott településen működő nonprofit szervezetek számát a lakosságéval (e szempontból Veszprém, Szekszárd és Kaposvár mutatkozott a legaktívabbnak), de azt a kutatók is elismerik, hogy így csak a közéleti részvétel "mennyiségét" tudták megítélni, a "minőségét" már nem igazán.

A hat demokráciaindex alapján készült összesítés végül is azt mutatta, nincsenek feltűnő különbségek a megyei jogú városok demokráciaállapota között: a végső értékek - a 100 fokú skálán - 40 és 63 pont között mozogtak; néhol csak a tizedesjegyek rangsoroltak egy települést előbbre vagy hátrébb. A kutatók ugyanakkor óvnak az elhamarkodott következtetésektől - már csak a rangsorolás újdonsága és az ebből fakadó módszertani korlátok miatt is. Különösen indokolt az óvatosság a jobb- és baloldali vezetésű városok összevetésénél - mondta a HVG-nek Soós Gábor, aki szerint az is magyarázhatja, hogy az öt jobboldali vezetésű városból négy is előkelő helyen szerepelt, hogy azokon a településeken, ahol a 2002-es nagy baloldali előretörés idején ismét bizalmat szavaztak a jobboldalnak, a vezetők valóban kimagasló teljesítményt nyújtottak.

DOBSZAY JÁNOS

Orbán tenyeréből esznek, a közmunkásoktól vesznek? Győr újra kemény videók után szavaz

Orbán tenyeréből esznek, a közmunkásoktól vesznek? Győr újra kemény videók után szavaz

A Pál utcai fiúkból olvasott fel a brit nagykövet – videó

A Pál utcai fiúkból olvasott fel a brit nagykövet – videó

Két futópados világcsúcsot is megdöntött a magyar ultrafutó

Két futópados világcsúcsot is megdöntött a magyar ultrafutó

3 milliárd fotót húztak le a Facebookról és az internetről, most rendőrök böngésznek benne

3 milliárd fotót húztak le a Facebookról és az internetről, most rendőrök böngésznek benne

Mobilfüggő? Jött három új app, amikkel kezelheti magát

Mobilfüggő? Jött három új app, amikkel kezelheti magát

Kiderülhet, mennyi műanyag van a Tiszában

Kiderülhet, mennyi műanyag van a Tiszában